A fogápolás hónapja kapcsán jutott eszembe, hogy sok szülő lazábban kezeli a tejfogak ápolását, mondván, azok úgyis kiperegnek idővel, majd a maradandókra vigyázunk. Sok mindent el lehet szúrni a gyereknevelés során – és ez olykor meg is történik. Nem szeretnék én lenni a tökéletes anya, éppen csak jó. Mégis, mostanában egyre többet agyalok azon, hogy a fogtémát bizony el lehet úgy szúrni, hogy messzire ható következményei lehetnek. Az elhanyagolt, szuvas tejfog ugyanis „elronthatja” az alatta található fogkezdeményt is, ami elég ijesztően hangzik. Mert jó lenne, ha nem kellene emiatt lelkiismeret-furdalással küzdenem. Különösen, mivel a családunkban a felnőttek közül senkinek nincs problémamentes, tömés nélküli fogsora.

 

Egy német oldalon témába vágó tesztet találtam. Gondoltam, kipróbálom, a 16 kérdésből mennyire tudom a választ. Csak egyet rontottam el (gyakoribb fogkefecserét gondoltam helyesnek), ami azt jelenti, hogy az elmélet okés, de kérdés, hogy a gyakorlatban is meg tudom-e valósítani ezeket az elveket. (Abba már nem is gondolok bele, hogy ez is biztos egy olyan téma, ahol mindenre legalább háromféle javaslat érkezik maguktól az orvosoktól is.)

 

A fogszuvasodást az okozza, hogy a szájban lévő baktériumok az étellel bejutó szénhidrátot lebontják, ezáltal tejsavat termelnek, ez a sav pedig megtámadja a fogzománcot, kimarja belőle az ásványi anyagokat. Ha fehér foltok jelennek meg a fogon, akkor a folyamat sajnos elkezdődött. Az újszülöttek szájában még nincsenek ilyen mikroorganizmusok, többnyire a szülei nyálával kerülnek be, amikor a babát puszilgatják, a cumit lenyalják vagy a bébiételt a kicsi kanalával kóstolják meg. A fogszuvasodást okozó baktériumok kis „tapadókorongjaikkal” minden kemény felületre könnyedén rászippantják magukat, így a közösen használt játékokról is megkaphatja a gyerekünk, ezt kivédeni szinte lehetetlen. Tévhit az is, hogy a szoptatott baba foga nem szuvasodhat. Az anyatej ugyanis átlagosan 7% tejcukrot tartalmaz, ami szintén kedvező környezetet biztosít a baktériumoknak.

Abban megegyezhetünk, hogy a baktériumok be fognak jutni, tehát el kell kezdenünk védekezni ellenük. Nem tudom, a ti fogorvosotok mit ajánl, a német fogorvosok már nagyjából hathónapos kortól, az első tejfogak áttörésétől javasolják a fogápolás elkezdését, mégpedig – természetesen a korának megfelelő - fogkefével. A mi védőnőnk anno azt mondta, hogy tekerjem az ujjamra egy textilpelenka csücskét, vizezzem be és azzal dörzsöljem át a fogacskákat. Nekem ez picit fura volt, ráadásul a gyerek leharapta volna az egész ujjpercemet, úgyhogy ezt elvetettem. Lehet kapni drogériákban 3 darabos készletet, aminek a kezdő darabja egy gumis rágóka, a következő egy „gumisörtés kefe”, a harmadik pedig egy puha sörtéjű fogkefe. Ezeket is kipróbáltuk, de elég hamar rátértünk a harmadik lépésre és először sima vizes, majd fogkrémes fogkefével sikáltuk az egyre gyarapodó fogsort.

 

Kevés foghoz kezdő fogkefét vegyünk rövid és nagyon puha sörtékkel, gumírozott, nem csúszó nyéllel. Ha már kibújt minden tejfog, akkor jöhetnek a kicsit hosszabb sörték, keskeny fej és jól megmarkolható nyél. 5 éves kortól már használhatnak olyan fogkefét, amelyen a sörték középen rövidebbek, a széleken pedig hosszabbak, így egyszerre tisztítják a rágó- és az oldalfelületeket. Kb. 8 éves korban kezdik megközelíteni a fogak és a szájüreg a felnőttkori méretet, akkortól lehet felnőtteknek való fogkefét venni. A fogkefe akkor lesz cserére érett, ha már kifelé hajlik a sörtéje, tapasztalatom szerint ez a kisebbeknél elég hamar bekövetkezik, mert szétrágják. Azért olyan hathetente illik cserélni.

 

Egy fluoridmentes fogkrémet választottam, ami kovagéllel és xilittel tisztít, mert ugye jó darabig nem tudott köpni a gyerek, én meg féltem a lenyelt fluorid hatásától. Jelenleg azon gondolkodom, hogy ezen a kistesónál változtassak-e, mert a német fogorvosok bizony kezdettől a fluoridos fogkrémet javasolják. Ez javítja ugyanis a fogzománc ellenállóképességét, megállítja, esetleg vissza is fordítja a kezdődő fogszuvasodást és gátolja a savképződést. Remélhetőleg előírás, de azért érdemes rápillantani a tubusra: grammonként 5 mg legyen a fluoridtartalom. Ez a felnőtt fogkrémekhez képest jelentősen kevesebb, így nem okoz gondot, ha lenyel belőle valamennyit. A tubust mindenesetre tartsuk olyan helyen, ahol nem éri el a gyerek, mert a kicsik többnyire imádják az ízét és nem tenne jót, ha az egészet beszippantanák egyszerre. A szervezetben felhalmozódó fluorid ugyanis elszínezheti a majdan kinövő maradandó fogakat (akár barna foltosra!), súlyosabb esetekben pedig károsíthatja a vesét, a csontokat és az idegrendszert is. Szóval nem kell túlzásbe esni, elég egy borsónyi fogkrém, jól benyomkodva a sörték közé.

 

Ha már kiválasztottuk a fogkefét és a fogkrémet, elkezdhetjük a fogmosást. Kezdetben a gyerek még csak rágcsál, a szülő pedig próbál ügyeskedni. Lehet indítani a stoppert, a német fogorvosok szerint ugyanis egy-egy tejfognak 10 másodpercnyi sikálás jár ki – kétéves kor alatt naponta egyszer (este), fölötte kétszer. Szinte látom magam előtt a német családokat a fürdőszobában... Én déli alvás előtt is mosatok vele fogat, de az oviban is ez a szokás.

 

Nagyjából hároméves kortól már ügyesen tudják maguknak is mosni, ekkortájt érdemes tudományos alapokra helyezni és megtanítani nekik a fülbemászó nevű RKB-technikát (rágó-külső-belső): először a rágófelületet mossuk rövid előre- és hátrahúzásokkal. Utána a külső felületet tisztítsuk meg kis körkörös mozdulatokkal az ínytől távolodva, végül a belső felületet kell lesöpörni a függőlegesen tartott fogkefével. Kicsit nagyobbaknál a nyelvet is meg lehet mosni, ha hagyja. Egy alapos fogmosás nagyjából 3 percig tart. 6-7 éves korig érdemes a szülőnek is átsuvickolni a fogsort utólag, mert a gyerek motorikus képességei nagyjából akkor érik el az önálló fogmosáshoz szükséges szintet, amikor megtanulja a folyóírást.

 

Időnként érdemes fogorvossal ellenőriztetni, hogy sikerül-e ezt a sok szabályt a gyakorlatban is alkalmazni, azaz menjünk el fogorvoshoz. Amin én nagyon meglepődtem, a német ajánlás szerint az első látogatásra 6-8 hónapos korban (!!!) kerüljön sor, az első fogak áttörése után. Az én gyerekemnek ekkor két kis metszőfog volt kint félig és nem igazán mutogatta felszólításra. Másodszor olyan 16-18 hónapos korban, harmadszor pedig 2,5 évesen várják a gyerekeket. Magyar oldalakon csak 2,5-3 évesen javasolták az első fogorvosi vizitet. A németek szerint a gyakori ellenőrzés azért fontos, mert a tejfogak zománca nagyon vékony, ezért a szuvasodás hamarabb éri el a belsőbb rétegeket: a dentint, majd az idegeket tartalmazó fogbelet. Az idő előtt kihulló tejfogak pedig a beszédfejlődésre is hatással lehetnek selypítést okozva.

 

Végül pedig számoljunk le néhány tévhittel:

  • Nem, nem elég egy almát elrágcsálni. Persze jobb, mint egy szelet csoki, mert a harapás és rágás során mechanikusan megtisztítja ugyan valamennyire a fogfelületet, de a visszamaradó almadarabokból erjedő savak és a gyümölcssavak fogszuvasodást okoznak.
  • Sok gyerek utál fogat mosni, de ne menjünk bele az alkudozásba, nem elég helyette szájvízzel öblögetni. A fogakra tapadt lepedéket muszáj ledörzsölni.
  • Sajnos a gyerekeknek is lehet rossz a leheletük. Felnőttek esetében az ezért felelős baktériumok a nyelven is megtalálhatók nagy számban, gyerekek esetében inkább csak a fogakon. Kellemetlen szagok észlelése esetén azért érdemes a nyelvet is tisztítani.  Ilyen esetekben szintén különösen fontos, hogy a szülő is mossa meg a gyerek fogát. Gondoljuk át, hogy van-e egyéb tünete. Ha náthás a gyerek, akkor a bedugult orr miatt nem tisztul az orr/garat, ami elősegíti a baktériumok elszaporodását. Ugyanakkor ha tartósan nem múlik a kellemetlen szag, érdemes utánajárni, hogy nem mandula- vagy garatgyulladás, reflux, májelégtelenség vagy cukorbetegség áll-e a háttérben.


Ami viszont igaz:

  • A cukormentes rágó tényleg hasznos, ugyanis fokozza a nyáltermelést, a nyál pedig testünk saját fejlesztésű fogtisztító szere: a lepedéket igyekszik felpuhítani és leoldani a fogfelületről, a cukrot és a savakat kimossa a szájüregből, továbbá elősegíti az ásványi anyagok beépülését a fogzománcba. A legjobbak a xilittel édesített rágók, mert ez az anyag a fogszuvasodást akár 40%-kal csökkentheti a német fogorvosok szerint. Kétlem, hogy ezzel túlzásba lehet esni, de felhívnám a figyelmet, hogy nagy mennyiségben a xilit hasmenést okoz.
  • Savas innivalók (gyümölcslé, limonádé, sportitalok, citromos teák) fogyasztása után érdemesebb várni egy órát a fogmosással, mert a savak felpuhítják a zománc felső rétegét és a mosással ezt le is dörzsölnénk.

Már így is nagyon hosszú lett a tudnivalók sora, pedig még szót sem ejtettünk a táplálkozásról, ami szintén jelentősen kihat a fogak állapotára. Remélem,nem rettent el senki, inkább megerősítést nyertetek, hogy jól csináljátok. Én pedig folytatom az esti küzdelmeket a stopperrel és az RKB-technikával.

Forrás:

www.kinder-zahnpflege.de

www.eltern.de