A válság úgy tűnk, tudatossá tesz. Legalábbis én erre is fogtam, hogy ezúttal tele a terem, a résztvevők pedig felkészültségről árulkodó kérdéseket tettek fel az előadóknak, akik szintén kitettek magukért, hogy a legfontosabb adózási, jogi változásokat összefoglalják, illetve praktikus útmutatót adjanak azoknak, akiknek muszáj lesz idén állást keresniük.

Munka GYES után konferencia, 2012. Az első részben az adó, TB szabályokról szóló előadásról igyekszem beszámolni.

„Év végén a jogszabály-módosítások módosításait elnézve azt mondtam az anyukámnak, hogy inkább mentem volna virágkötőnek, pedig igazán szeretem a szakmámat”- vallotta be nevetve Zsákai Judit könyvelő, aki a számunkra követhetetlenül burjánzó adószabályokat igyekezett tisztába tenni, legalábbis a „célcsoportra” vonatkozó esetekben.  Ahogy korábban mi is említettük, bér (vagy épp a TGYÁS-GYED) esetében megszűnik az adójóváírás, ami sajnos legtöbbünknek nem előnyös változás.  A munkavállalóknak most nem emiatt, hanem a „szuperbruttó” sávhatár miatt kell nyilatkozniuk, hogy előreláthatóan  2 424 000 Ft alatt marad-e éves jövedelmük (ekkor valóban a bruttó bér 16%-a az adó, mínusz esetleges gyerekkedvezmény), vagy ennél magasabb kereset esetén a 2011-es szuperbruttó összeg után számítják a 16%-ot, ami így valójában 20,32% lesz.  Fontos, hogy a nyilatkozatot év közben lehet módosítani, ha előre nem látott okok miatt az addigi számítás nem megfelelő, viszont ennek elmaradása esetén különadó, büntetés is fenyegetheti a nem jól nyilatkozót.

A béremelés „ajánlott” a cégeknek, ám nem kötelező, kivéve, ha a cég állami pályázaton kíván a későbbiekben részt venni. Nem úgy a minimálbér-emelés, ami viszont mindenhol kötelező: a korábban 78 ezres „alap” minimálbér 93 ezerre, a szakképzetteknek járó 94 ezres minimálbér pedig bruttó 108 ezerre emelkedett, ami körülbelül arra lesz elég, hogy a béreket az adójóváírás kivezetésével névlegesen szinten tartsa. Az árak és az ÁFA növekedése miatt így is kevesebbnek fogják az érintettek érezni. A családi adókedvezmény már a várandósokat is megilleti a terhesség 91. napjától, orvosi igazolás alapján.

Ha nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő (családi gazdálkodó) részére történik kifizetés, akkor abban az esetben is meg kell állapítani az adóelőleget, ha a magánszemély számlát bocsátott ki (megkülönböztetendő az „adószámos magánszemély” és az „egyéni vállalkozó”, bár mindkettő számlát ad, de a számlán más adattartalom lesz).  A magánszemély nyilatkozhat, hogy a bevétellel szemben milyen mértékű költséget fog elszámolni, de nyilatkozni maximum a bevétel 50 %-át meg nem haladó mértékről lehet. Önálló tevékenység esetében nyilatkozat hiányában a bevétel 90 %-a a jövedelem (10 %-os költséghányad).  Az egyéni vállalkozó bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát, adószámos magánszemélynek nincs ilyenje.

Sokan aggódtak amiatt, hogy változtak az ingóságok értékesítésére vonatkozó szabályok, ami főleg azokat érinti, akik pl. aukciós oldalakon adnak el használt holmikat. Végül nem az eredetileg tervezett szabályozás lépett életbe, ami értékhatár nélkül minősített volna „gazdasági tevékenységnek” mindent, ami „üzletszerű, tartós, rendszeres és jövedelemszerzés céljából történik”, bár végül nem született arra útmutatás, hogy mi nevezhető rendszeresnek – egy évben háromszor, ötször, vagy folyamatosan? Végül a szabály némi korláttal lépett életbe, nyilván megfontolva azt is, hogy például évi harmincezer forintnyi bevételnél az ellenőrzés-bírságkiszabás technikai költsége messze meghaladná az elérhető adóbevétel összegét.

Tehát: nem kell bevallani az ingó értékesítéséből származó bevételt (nem kell tehát az értékesítés jövedelmét meghatározni), ha annak éves összege nem haladja meg a 600 eFt-ot, vagy ha az összes jövedelem nem haladja meg a 200 eFt-ot. Ha a szerzési érték nem állapítható meg, a jövedelem a bevétel 25 %-a, és ez után kell adózni.

Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Ha egy kismama a gyermekei kinőtt ruháit az interneten keresztül rendszeresen értékesíti, akkor az értékesítés célja elsődlegesen nem a bevételszerzés, hanem a hely hiánya. Ugyanakkor a ruhákért ellenértéket kap, vagyis megvalósul a gazdasági tevékenység az értelmezés szerint. Amennyiben az értékesítésből befolyt bevétel nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem kell jövedelmet számolnia és a bevételét bevallania sem kell. Ha a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor a jövedelmet az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell kiszámolnia, és az így kapott összeg önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

A számlákat pedig érdemes megőrizni, ami bizonyítja, hogy a használt holmit az eredeti ár töredékéért sikerült csak értékesíteni, hiszen ilyenkor látható, hogy jövedelem (bevétel mínusz beszerzéshez kapcsolódó költség) nem keletkezett. Az ÁFA kötelezettség azonban csak évi ötmilliós forgalom felett lép csak be.

A GYES, a GYET vagy a családi pótlék továbbra sem adózik, és hozzá sem kell csapni a többi jövedelemhez, mint adóterhet nem viselő járandóságot.

 A TB-járulékfizetés szempontjából rosszabb feltételekkel lehet ezentúl másodállást vállalni, és egyéni vállalkozást, vagy evás céget is magasabb terhek mellett lehet idén működtetni.  A másodállás után is meg kell fizetni az egészségügyi hozzájárulást (eddig ha valakit legalább 36 órában foglalkoztattak, akkor további munkaviszony esetében már nem kellett még egyszer megfizetni), magasabb lett a nyugdíjjárulék éves maximuma, és jelentősen megemelték azt az összeget, amit akkor kell befizetni, ha nincsen munkáltató, sem vállalkozás, sem munkanélküli-segély, sem GYES, de az egészségügyi szolgáltatásokra (természetben) az illető jogosultságot kíván szerezni. Tavaly ez az összeg 5100 Ft volt, 2012-ben viszont már 6390 Ft. Az egyéni vállalkozó pedig – ha nem bír felmutatni egy legalább 36 órás munkaviszonyt is – legalább a minimálbér másfélszeres után lesz köteles egészségbiztosítást fizetni. Ha pedig társas vállalkozás ügyvezetője valaki, akkor mindenképp kell legalább a minimálbér után járulékot fizetnie személyes közreműködés címén, ha nincs másik jogviszonya emellett.

Alaposan átrendeződtek a béren kívüli juttatások is – teljesen adómentesen adható  a sporteseményre szóló bérlet és belépő 50 ezerig  (vajh miért, miért, kérdezem magamban, miért pont ez, ülünk és nézzük ahogy más focizik, úszik, vagy kézizik….), viszont eltűnt az internetszolgáltatás, nemhogy adómentes nem marad, de még kedvezményt sem kap, (az értelmi szerzőnek ezúton köszöni sorok írója az évi 45 ezres mínuszt a családi költségvetésünkben, hasonló jókat kívánok neki is…), jön viszont az állami találmányok remek sora, a nyaraltatásra-étkezésre-egészségmegőrzésre fordítható SZÉP kártya  (gondolom tapsikol a nép, hogy nyaralhat négycsillagosban, ha hozzátesz még nyolcvanezret, esetleg étkezhet étteremben havonta kétszer, a hónap maradék 28 napján meg ehet otthon virslit és krumplifőzeléket), meg az Erzsébet-utalvány (nem árt megfelelő helyen lakni és dolgozni hozzá, az én volt munkahelyem környékén csak Tesco volt és Auchan, oda meg nem érvényes.). Marad viszont egyelőre a kedvezményes körben az iskolakezdési  támogatás (a minimálbér 30%-ban, per gyerek), azt még nem keresztelték át se Lőtére, se Koppányra, úgyhogy remélhetően úgy lehet majd elkölteni, ahogy tavaly, marad a helyi utazási bérlet megtéríthetősége (kérjünk ÁFA-s számlát a vásárláskor), egészségpénztári, nyugdíjpénztári hozzájárulás, szinte mindenre vonatkozik összeghatár, általában a minimálbér meghatározott százalékában meghatározva. Maradt 12.500 Ft-ig havonta a munkahelyi menza is, már ahol van ilyen, a több cégnek is otthont adó irodaház étkezdéje már nem ilyen, csak ha a cég kizárólag saját dolgozóinak nyújt meleg ételt (munkahelyi étkeztetésnek minősül a munkáltató telephelyén működő, kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó étkezőhelyen igénybevett munkahelyi étkeztetés).

Változás, hogy a béren kívüli juttatások adója jelentősen (másfélszeresére) emelkedett 2012-re, mert a 16 százalék szja mellett 10 százalék ehót is kell fizetni rájuk a cégeknek (1,19-es szorzóval megemelt adóalapra). Az adó így 30,94 százalék.

A béren kívüli juttatás együttes összege nem haladhatja meg az 500.000 Ft/év/alkalmazott értékhatárt, mely összeget évközi be- illetve kilépő esetén a jogviszonyban töltött napokkal arányosítani kell.

Nem változott a „Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások” adózása: változatlan, azaz az adóalap a juttatás 1,19-szerese és adó 16%, ill. a munkáltatót vagy kifizetőt még az adóalap 1,19-szerese után 27 % EHO kötelezettség is terheli, összes adó 51,17 %. Ide tartozik:

- a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés;

- a cégtelefon használatának 20%-a;

- csoportos életbiztosítás;

- csekély értékű ajándék a minimálbér 10%-ig évente 3 alkalommal és bárkinek adható; (régi szép idők, mikor Mikuláskor a gyerekek ajándékot kaptak apa, anya munkahelyén…)

- reprezentációs költség, üzleti ajándék;

- a béren kívüli juttatások (SZÉP kártya, iskolakezdési támogatás, stb.) kedvezményes adózású értékhatárán felüli része.

Vigyázni kell a táppénzzel, munkanélküli segéllyel, ha az összevont jövedelmünk meghaladja azt a határt, ami alatt még nem kell „szuperbruttósítani”, akkor e jövedelmekből csak a „sima” 16% adót köteles levonni a munkáltató, vagy hivatal, aztán hiányunk keletkezhet. Érdemes jelezni, ha tudjuk, úgyis a magasabb összeget kell fizetni majd (egyéni tanácsom: pár fillérért ne vállaljunk el olyan másodállást, ami azt eredményezi, hogy néhány forinttal lépjük át a szuperbruttó-határt, ugyanis akkor a sávhatáron túli résznél a szuperbruttósított összegre, kompenzáció nem jár, ha kaptunk, vagy nem úgy adóztunk akkor meg büntivel megfejelve fizethetjük vissza…).

Mivel nem munkáltatók ültek a teremben, a bérek értékének megőrzését (keserűvigyor-szmájli) célzó állami béremelés-kompenzációról nem esett szó. Nem került szóba az evás cégek adójának jelentős emelése sem, pedig az érintettek igencsak szívják a fogukat miatta.

Ráadásul akit idén kirúgtak, még a végkielégítésből is fizethetnek jóval több járulékot, mint tavaly (sorok írója újfent csókoltatja az értelmi szerzőt.). Nem kell ugyan pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után, megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége, tehát ilyen kifizetésekből is vonni kell 2012.01.01-jétől az egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulékot.

Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.) Szolgálati idő pedig – részmunkaidősök, figyelem – csak olyan munkaviszony után jár, amire legalább a minimálbért, illetve annak járulékait megfizették. A GYES, GYED, TGYÁS, GYET, ápolási díj is szolgálati időt, tehát nyugdíjjogosultságot jelent.

Márpedig jó sokan kerülnek ki a meglehetősen barátságtalanul festő munkaerőpiacra: a konferencia második előadásában Katona Erzsébet arra igyekezett okosítani bennünket, hogyan rövidítsük le az álláskeresés idejét sikeres pályázattal, az elemi hibák elkerülésével pedig az álláskeresés közben valószínűsíthető kudarcok egy részét is kivédhetjük.

Vakmacska

Külön köszönet a szervezőknek és Zsákai Juditnak a megküldött írásos összefoglalóért.