Valahol a lakásban hányódik egy sajátos családi videó életem egyetlen olyan karácsonyáról, ahol a szenteste viszonylag hagyományos díszleteiből egyenesen a közeli öböl langyos vizébe csobbantunk, a karácsonyi vacsorához csini nyári ruhát öltöttünk, halászlé volt ugyan, de más híján tengeri halból, a karácsonyfát a bozótban talált legillúziókeltőbb egzotikus cserjeféle képviselte, a "klasszikus" hangulatot meg valami régi film, ami talán Tamási Áron egyik könyve alapján készült, és ezért sűrűn szerepeltek benne havas havasok, fenyőerdők, medvék meg kucsmás-bekecses emberek.

Az ausztrálok érzik a helyzet alapvetően vicces jellegét, előszeretettel küldözgetnek ezért egymásnak mikulássapkás koalával vagy szörföző, fürdőgatyás Télapóval dekorált lapokat ekkortájt, a szánt pedig gyakran húzzák kenguruk a hagyományos rénszarvasok helyett. A legdélebbi, tehát leghidegebb tájegységeket kivéve fenyő az nincs, hó télen ha akad a szerencsésebbjének, csak a tél arrafelé június-augusztusban van, karácsonykor tehát mindenki azonnal felavathatja fel a fa alatt lelt szörfdeszkát, búvárszemüveget és egyéb vidám nyári kelléket.

Nem mondom, hogy könnyű volt beemelni, nem úgy a szilvesztert, ami Ausztráliában vidám utcai-szabadtéri népünnepély, semmi lefagyott orrú zegernye, talán a tömény se fogy annyira, hiszen nincs szükség belső melegítésre. Azóta szinte minden évben felvetem, mi lenne, ha áttennénk a szilvesztert mondjuk Szent Iván éjjelére, amikor a langyos nyári éjszakában lehetne táncikálni hajnalig, nem lenne botrány a legnagyobb bulik helyszínén a ruhatárral, és megúsznánk, hogy félrészegen (vagy teljesen) botorkáljunk a fagyos-ködös utcákon hazafelé. Talán népi kezdeményezést kéne benyújtani.

A brit szokások azért részben megmaradtak e meleg éghajlaton is, például a hagyományos angol karácsonyi dalokat szokás közösen énekelni, míg 26-án (Boxing Day) még pár helyen megmaradt a régi angol-ír szokás, hogy a megmaradt helyi "segítőknek" (postás, kisboltos, újságkihordó és hasonló, már ahol van még ilyen) némi pénzecske formájában köszönik meg egész évi munkájukat (nálunk csökevényes formában karácsony vagy szilveszter táján a kukások zsebébe tömköd ilyen-olyan bankókat az utca népe). De mivel számos család több tagja többszáz kilométerre él egymástól, és vagy hazajönnek, vagy nem, elterjedtebb a barátokkal, ismerősökkel tölteni a karácsonyt, töltött káposzta helyett mindenfélét grillezve a kertben vagy szerencsés esetben a medence partján. Erősebb brit hagyományokkal rendelkezők megtartották a "Christmas crackers" avagy karácsonyi pukkantó szokását is - ez semmi illetlent nem jelent, hanem egy speciális papírhenger-félébe csomagolt kis ajándékot, amit két embernek kell szétszakítania, eközben sajátos pukkanó hangot ad. http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.hu/2011/12/christmas-crackers.html

Karácsonyi vásárt is találtam a kisebb ausztrál településeken is, forralt bor érdeklődés híján nincs (a mákos gubáról ne is beszéljünk, ausztrál barátaink arca valami egész sajátos kifejezést öltött,mikor az első magyar öregasszony megkínálta kiskorú gyerekeiket bármilyen mákos sütivel....), van viszont rengeteg ázsiai eredetű mütyür, féldrágakő, ékszer, ruhadarab.  

A karácsony szerencsésen összeér többeknek a hosszabb nyári szabadságok idejével, sokan utaznak el több napra, tulajdonképpen ez is szerencsés egybeesés - ha eltekintünk a havas táj belénk vésődött képétől, a nyári karácsony tulajdonképpen nem is olyan rossz dolog. Különösen egy olyan alaknak, mint én, aki síelni sosem tudott, korcsolyázni már elfelejtett, havat mostanában csak képeslapon vagy más Facebook-képein látott, viszont imád úszni vagy tűzijátékot nézni langyos nyári estén.

A ti gyerekeitek mit szólnának egy fürdőgatyás Télapóhoz vagy egy karácsonyi, szabadtéri grillpartihoz?

 

Vakmacska

 

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?