Már gyerekkoromban tudtam, hogy ezt a világot az anyákra szabták. Már a születési anyakönyvemben is az anyám nevét írták, nem apuciét. Lássuk be, ez a világ nem rólunk szól.
Anyatermészet van, és nem apa, ősanyáról beszélünk, és nem ősapáról. A repcsik nem az apahajóra szállnak le, és sajnos apából nincs egy. A csavarokat anyára tekerik, és nem a faterokra.
Elapátlanodott gyerek nem létezik, bérapáról sem hallottam még. Anyajegy csúfíthat egy szép arcot, de apajegy?
Focimeccsen nem az apák pic..ját szidják a szurkolók, a költő anyjához ír ódát, és nem a faterjához.
Anyák napját ünnepeljük, sőt még a nőnapot is, az apákra csak 40 éve szentelnek némi figyelmet az USA-ban, de nálunk ez a nemes ügy még gyerekcipőben jár.
Anyasági segély jár a szülés után, apasági nem. Anyanyelven beszélünk és nem apanyelven. A kisbabákat anyatejjel táplálják, az apatej, az valami egészen más.
Ha meghalunk, az anyaföldbe kerülünk, nem apaföldbe.
Anyám vigasztalj engem, énekelte Balázs Fecó, én se tehetek mást. Ezt a világot, én megmondtam, az anyáknak találták ki.
kaktuszfüge
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
