Brit tudósok szerint a vidéken felnövő gyermekek számos téren előnyben lehetnek városi társaikkal szemben. Nemcsak az egészségesebb fizikai állapotuk, hanem mentális ellenálló képességük és stresszkezelő képességük is kiemelkedő lehet.
Régebben is hallhattunk olyan elméleteket, miszerint a városi környezetben felnövő gyerekek nem találkoznak elegendő mikrobával, és ez bizony az egészségükre negatív hatással lehet, például növelheti az allergiák kockázatát. Az új kutatások azonban azt sugallják, hogy ez a hiányosság nem csak fizikai, hanem pszichés vonatkozásban is jelentős lehet. Az ulmi egyetem kutatói szerint a vidéki környezetben, állatokkal körülvéve felnövő gyermekek viszont sokféle – csak vidéki környezetben előforduló - mikrobával találkozhatnak, ami hosszú távon pozitív hatással lehet az egészségükre.
Az úgynevezett higiénia-elmélet szerint a különböző kórokozókkal való korai érintkezés kedvező hatást gyakorolhat az immunrendszer fejlődésére, és csökkentheti bizonyos krónikus betegségek, mint az asztma vagy az allergia kialakulásának kockázatát. Az elmélet hívei szerint az említett betegségek elterjedésének növekedése az elmúlt évtizedekben részben annak köszönhető, hogy a gyerekek nagy része városi környezetben nő fel, ahol elveszítik a kapcsolatot azokkal a mikrobákkal, amelyek évezredek óta részei voltak az emberi szervezetnek.
Az új kutatásban részt vevő felnőttek között olyan felnőtt férfiak szerepeltek, akik vagy farmokon, sok állat jelenlétében, vagy városi környezetben, háziállatok nélkül nőttek fel. Az önkénteseket stresszes helyzeteknek tették ki, például előadásokat kellett tartaniuk idegenek előtt vagy időre kellett megoldaniuk nehéz matematikai feladatokat. A vizsgálat során megfigyelték, hogy a városi környezetben felnövő férfiak szervezete erőteljesebben reagált a stresszre, és a stresszhez kapcsolódó gyulladásos immunválasz hosszabb ideig volt jelen a testükben.
A kutatók szerint az egyik kulcsfontosságú tényező az, hogy a gyerekek állatok közelében nőnek-e fel. Nem csak az számít tehát, hogy valaki vidéken vagy városban nőtt-e fel, hanem az is, hogy mennyire volt szoros kapcsolata különböző állatokkal.
Christopher A. Lowry és Stefan O. Reber, mint az ulmi tanulmány vezetőszerzői hangsúlyozzák, hogy a világ népességének több mint 50%-a jelenleg városi területeken él, és az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 70%-ra emelkedik. Tehát a helyzet immunitásunk szempontjából az elkövetkezendő években csak rosszabbra fordulhat. További nehezítés, hogy a jótékony bacik hiánya mellett a pszichiátriai rendellenességek is gyakoribbak a városi, mint a vidéki területeken.
A kutatók ajánlásai között szerepel, hogy a városi lakosok szerezzenek be maguknak valamilyen házi kedvencet, töltsenek minél több időt a szabadban, és olyan ételeket fogyasszanak, amelyek jótékony hatású baktériumokban gazdagok.
Aki pedig olyan szerencsés, hogy vidéken él, az bátran vesse bele magát ennek az életmódnak minden varázsos epizódjába, és engedje a gyereknek is, hogy picit maszatosabb legyen. Nyuszizzon, bocizzon, malacozzon, birkázzon, aki csak teheti!
Akác
