Köztünk járnak. Normális, értelmes férfiak, feleséggel, családdal, munkával. Jó velük beszélgetni, szeretik a családjukat, van véleményük a világ dolgairól. Szerelemből házasodtak annak idején, nem csajoznak, a gyerekeikkel foglalkoznak, amennyire tudnak.

De ahogy átlépték a negyedik X-et, egyre inkább önmaguk legrosszabb verziójává válnak, annyira, hogy szeretteiknek egyre nehezebb őket elviselni. Ahogy az egyikük felesége megfogalmazta: „szeretem, és nem akarok elválni, de nem tudom, kibírom-e ezt a hátralevő negyven évben”.

Jellemzően van valami „csomagjuk”: nehéz családi háttér, egészségügyi krízis, karrierbeli törés, egyéb nehézség, amit cipelnek magukkal egy jó ideje, feldolgozatlanul, kibeszéletlenül, megoldatlanul – eddig vitte őket a lendület, de mostanra belefáradtak. Kiégtek. Túlélő üzemmódra kapcsoltak. Segítséget nem kérnek, leginkább magukban szenvednek. Van, aki pótcselekvésekhez nyúl. Van, aki abban bízik, hogy előbb-utóbb jobb lesz majd valahogy magától. Van, aki tud beszélni róla valakivel, van, aki még magának se fogalmazza meg, mi fáj. Lelkiállapotuk egyre rosszabbodik, ijesztően csúsznak bele szociálisan többé-kevésbé elfogadható, de romboló szokásokba, furcsa rigolyáik alakulnak ki és kövesednek be. Sokan szélsőségesen otthonülők lesznek, mások itt-ott-amott keresik azt, ami hiányzik belülről.

A feleségek aggódnak. Támogatják férjük hobbijait, énidejét, hátha tényleg jobban érezné magát valamitől ez az ember. Próbálják nyüstölni a párjukat: keress szakembert, menj ilyen-olyan orvoshoz, próbáljunk ki ezt-azt, oldjuk meg - a sokadik visszapattanás után már nem igazán őszinte a mosolyuk. Közben viszik a vállukon a család érzelmi munkájának nagy részét, az idősödő szülők gondjait, a saját problémáikat, de közben kihasználnák, hogy a gyerekek már nem kicsik, lehetne mellettük egy kicsit fellélegezni, ide-oda menni, saját hobbikba kezdeni, randizni. A feleségek élnének – de a férjek csak túlélni akarnak. A nőnek fáj a rengeteg visszautasítás, a férfi csak azt szeretné, ha békén hagynák. A kimondott-kimondatlan sérelmek egyre csak gyűlnek…

…és lassan, de biztosan aláaknázzák a legjobb házasságot is.

Lezárásként csak két adat.

A kutatások szerint konfliktusos időszakban a párkapcsolattal való elégedettség fő faktora nem más, mint a másik fél látható, érezhető erőfeszítése (nem kell sikeresnek lennie!), amit a kapcsolatért tesz.

A statisztikák szerint Magyarországon a legtöbb válást a feleségek kezdeményezik, átlagosan 14 év házasság után, jellemzően negyvenes éveikben.

Borzlány