Közkívánatra újra elővettük a megunhatatlan Gyerekszáj rovatunkat, amelyben néhány saját példa mellett az előző poszt kommentjeiből szemezgettünk. A mostani posztba párbeszédeket válogattunk.

'Széchenyi lánchíd / chain bridge – I' photo (c) 2005, Till Westermayer - license: http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0/

- Blanka, megismered, mi ez?  - kérdezi a nagymama a Lánchíd oroszlánjára mutatva.
- Egy kúúúúrva nagy állat.

- Vigyázz, Benedek, mert ez aztán beton!
- De nem tom be!

- Mit játszottál ma az oviban?
- Nem tudom. Meg ilyeneket.

- Anya, van még tej a cicidben?
- Már nincs, elfogyott.
- Akkor öntsünk még bele!

- Vedd fel légy szíves a pulcsit!
- Nem kell!
- De hideg van!
- De nekem a hideg is meleg!

- Anya, vedd meg még ezt is!
- De mondtam már, nincs nálunk elég pénz.
- Akkor vegyünk pénzt!

- Anya, az miaz?
- Hajó.
- Hol?

Anya: - Csöndben jár, bejön a kertekbe hajnalban, naaagy vörös bundája van, hosszú lompos farka és elviszi a tyúkot?
Kisfiú: - A Mikulás!

- Anya, kellene nekem játék, meg mesekönyv, meg fagyi, meg új szépruha, meg torta meg, meg…
- Kislányom, toronyóra láncostól nem kellene?
- Az nem, hanem aranyóra láncostól!

- Esik az eső?
- Már nem.
- Mind leesett?

Neked is van hasonló élményed? Oszd meg a többiekkel, hadd mosolyogjanak ők is ebben a szomorkás időben!