A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló parlamenti napirend keretében tegnap hajnalban az Országgyűlés elfogadta, hogy a bölcsődékben az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön, úgynevezett személyi térítési díjat állapíthasson meg a fenntartó, amely maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet - tájékoztatott a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Véleményük szerint az átgondolatlan, családellenes döntés további terheket ró a fiatal szülőkre, adta hírül ma reggel a nol.hu.
A cikk beszámolója szerint a fizetős bölcsődék ötlete nem új, idézi a Népszabadság korábbi cikkét. – Egy önkormányzati bölcsődében szinte ingyen vigyáznak a gyerekre, míg egy családi napközi vagy a magánbölcsőde 40-70 ezer forint havonta, függetlenül a család anyagi helyzetétől. A javaslat szerint az intézmény típusától függetlenül általánossá kellene tenni, hogy a szülők térítést fizetnek, a munkáltatókat pedig rá kellene bírni, hogy ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában hozzájáruljanak, írja a nol.hu.
Na persze. Aztán felébredünk, és kihúzzuk az éjjeliből a kezünket.
Ezt az intézkedést, ha valamikor 2000-2002 táján lépik meg, és úgynevezett eurokonform jogalkotás keretében, akár még üdvözölhetném is, mivel a befolyt díjakból lehetett volna talán bővíteni uniós források bevonásával,ezzel AZÓTA már enyhült volna a férőhely-hiány, és mivel akkor még lényegesen nagyobb munkahelykínálat is volt, talán egy bizonyos réteg elmehetett volna korábban dolgozni, aki MÁR nem elég „rászorult”, hogy előre sorolják azon a bizonyos várólistán, de MÉG nem elég tehetős a havi hetvenezres magánbölcsihez.
Csakhogy. Azóta kissé megváltozott a terep.
Ma Magyarországon kétszámjegyű a munkanélküliség, a cégek nagy része nem tervez béremelést (a belengetett állami kompenzáció ellenére), elbocsátást viszont igen, mivel aligha képes másként kigazdálkodni a brutálisan megemelt minimálbért, aminek a nettója viszont egy grammal sem több, mint az idei nettó minimálbér, ugye az „adócsökkentés kormánya” is hiába fogja ezeknek magyarázni, hogy ez ha ebből a szögből nézzük, több. Az év közepén életbe lépő új Munka Törvénykönyve finoman szólva ellentmondásos passzusokat közöl a kismamák munkajogi védelméről, azt például végképp nem értem, ha ki lehet őket rúgni, akkor miféle sallang a „kötelező részmunkaidő, ha a munkavállaló kéri”? A részletekre meg kíváncsi vagyok, ha hozzájutok a jogszabály valós szövegéhez, jelezni fogom.
Ugyanis. Európában efféle intézkedéseket olyan szöveggel hoznak általában meg, hogy a befolyó bevételt CSAK ARRA a szektorra lehet fordítani – ergo működtetésre, minőségjavításra vagy férőhely-bővítésre költheti a fenntartó, államadósság-törlesztésre, néphülyítésre vagy núbiai táncosnőkre viszont nem. Igen kíváncsi vagyok, hogy lesznek-e efféle passzusok a nyilván képviselői indítványként benyújtott okosságban (gyanítom, nem), vagy szerepel-e majd annak a tilalma, hogy vagyoni helyzet alapján válogassanak a gyerekek közt, hiszen férőhely egy grammal sem lesz több, viszont az efféle szelekció innentől kezdve a fenntartó jól felfogott érdeke lesz. Egész addig a határig, amíg a szülő nem keres már annyira jól, hogy az egy főre jutó jövedelem egynegyedében megállapított maximális díj (illetve az az összeg, ami az étkezési díjjal együtt annyi) eléri a magánintézmény vagy a szitter költségét – mert onnantól kezdve semmi értelme nem lesz valami túlzsúfolt állami bölcsibe vinni a kölköt, ahol tessékértejönnifélnégykormertmegyünkhazamind. Hiszen doszt ugyanennyiért a magánintézmény kinyalja a sarj fenekét, és öten vannak a csoportban.
Eddig szándékosan nem szóltam összegről, ha mondjuk egy családban két gyerek van (de csak egyik bölcsis korú, tényleg, az ikresek megint szívni fognak???) és a pár mindkét tagja keres 100 ezret, ehhez járul a 26 ezres csp, akkor fejenként ez kb. 31 ezres egyfőrejutó, tehát per négy az majdnem 8 ezer, a kb. 7 ezres étkezési díjjal együtt 15 ezer, és nyilván kevésbé lesz ezek után a bölcsis dolgozóknak arca papírzsepit, szappant, csoportpénzt, anyámkínját szedni, ha nem akarnak csúnya szavakat hallani, szóval NOMINÁL értékben ez nem tűnik soknak a magánintézmények árait ismerve, valószínűleg az étkezés keményen drágul majd 2012-ben, csak azt nem tudom, mennyire éri meg elmenni dolgozni akkor, ha a pár egyik tagja mondjuk fizeti a rezsit és az albérletet/hiteltörlesztést (a mázlisták, akiknek egyiket sem kell, azok jobban járnak) míg a másik fél az ő 100 ezréből fordít 14-et tömegközlekedésre (hiszen két gyerekkel számoltam, a másik már nem biztos, hogy ingyen utazik), 15-17-et bölcsődére, a maradék hetvenezerből pedig lehet etetni a négytagú famíliát, megvenni a családfő bérletét is, venni ruhát-cipőt-kozmetikumot-gyógyszert, telefonálni vagy gyerekkönyvet venni (ezer alatt nem nagyon látok ilyesmit újonnan), és ezek még mázlisták, hiszen van bejelentett állásuk, mindkettőnek, és nem a hatvanezres minimált viszik haza.
Lehet, két év múlva már nem is lesz férőhely-hiány, mivel a FIZETŐKÉPES KERESLET, mint tudjuk, nem azonos a KERESLET mértékével. És még egyszer: tizenöt-húszezer elvileg nem nagy ár azért, hogy a gyerekünk egész nap jó helyen legyen. Nem a cucc drága, mi keresünk keveset, már aki olyan mázlista, hogy van munkája.
Az külön szép, hogy a munkáltató adhat támogatást. Nos, év közben adójogszabályt változtatni nem elegáns dolog, márpedig ilyen címen nincs cafateria-támogatás, aki pedig a SZÉP kártyát vagy az Erzsébet-utalványt kezdi el ezzel kapcsolatban emlegetni megoldásként, azt helyben megsütöm nagy lángon.
Térítésmentes marad a bölcsődei gondozás:
- a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyermeket,
- a három vagy több gyermeket,
- a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára,
- azok részére, akik jövedelemmel nem rendelkeznek.
Vakmacska
