24-25. hét – Mindjárt belépünk a 3. trimeszterbe.

Túlvagyunk a terheléses cukros vérvételen is, amely most sem volt problematikus, és szerencsére az értékek is jók lettek. Ellenben ahogyan előzőleg is, úgy most is el kell kezdenem a vaspótlást, mert „normál” állapotomban is a határán mozgok a vashiányos vérszegénységnek, így meg aztán pláne, és szintén nem meglepő módon a pajzsmirigyem is kezd kicsit ellustulni, úgyhogy a kismama vitaminjaim mellé kaptam még pár bogyót, amelyek már végig velünk maradnak, amíg odabent van a baba.

Súlyban már +9 kilónál járok, amelyet a pocakon kívül leginkább a combjaimon és a fenekemen gyűjtöttem össze, és ha ebben is hozzuk a korábbi mintát, akkor még 11 kilót fogok felhalmozni. A kisebbik fiam egyébként 830 gramm körüli becsült súlyú, és rendszerint a popóján csücsül odabent, de a bátyja is sokáig gondolkodott azon, hogy beforduljon e.

Most már a „napirendjét” is kezdem kiismerni a kisebbiknek, előszeretettel piheni át a délutánokat, hogy aztán késő este belelendüljön, és bepótolja az egész napos mozgáskimaradást. Többek között emiatt is kezd kissé nehézkessé válni az éjszakai alvás, mert egyébként hason szeretek aludni, de ez nyilván már jóideje nem opció, hanyatt már nem tudok feküdni, a két oldalamat váltogatni meg elég fárasztó, és nehezen találom meg a kényelmes pozíciókat.

Bezzeg reggel és napközben ülve is el tudnék aludni, éjjel pedig vergődöm, kivéve, ha este jógáztam.

A járásom is kezd az éjszakai pörgéseimhez hasonlóan pingvinessé válni, de a leesett tárgyakat még fel tudom venni.

Most csak azt kezdem kissé nagyon nehezen viselni, hogy nem tudok még a babaholmikkal bíbelődni, de talán pár hét múlva már készen lesz az otthonunk, bár hónapok óta élünk ebben a hitben, aztán valami mindig közbejön. Pedig most rengeteg helyem lesz mindennek (vagy legalábbis most még ezt hiszem), és már abban is rutinosabb leszek, hogy mi az, amire az első hónapokban igazán szükségünk lesz. Csak már lenne hova raknom azt a fészket…

Addig is a babáknak való termékmintákkal, 1-es méretű pelenkákkal, a nagyfiunk első hónapjaiban használt öblítőszerünk újra felfedezésével, és az ő újszülöttkori képeinek a nézegetésével hangolódom. Izgalmas hónapok várnak ránk, egy költözéssel, egy karácsonnyal, egy babavárással teli év végé, hogy aztán az újévet egy új kalanddal kezdhessük majd, de már négyesben.

Vigyázzatok magatokra és egymásra!

Anna