Talán páran emlékeztek még az egetrengető problémámra. Nos, azóta eltelt egy év, a gyógyulás útjára léptem, mert minden Tescóba már nem megyek be miatta. Viszont evelin83-nak köszönhetően még akkor megszületett az egy darab új Másikcicánk.
Amikor a postás meghozta és titokban kicseréltem, persze teljes volt a kudarc. A reakció kétségbeesés, Anya ez nem a másik, hol van a Másikcica? Naná, hogy adtam elő azonnal, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba. Másikcica tovább szolgált (ettől fogva Piszkoscica néven futott), a testvére pedig megkapta a Másikmásik cica nevet. Mégis, én biztonságban éreztem magam, mert BÁRMI történik, van egy helyettes.
Amiért most írok, az új tragédia, megtörtént a bármi, néhány napja Piszkoscica orrozó keze feladta és szétfoszlott. Javíthatatlanul. Úgyhogy kapott protézist, ennek köszönhetően pedig az is kiderült, hogy tulajdonképpen nem is a macska a lényeg, hanem csak a bal keze. Csodás, finom puha rózsaszín anyaggal vontam be a roncsolt testrészt úgy, hogy minden megmaradt kis porcikája benne van a műkézben, de mégsem jó. Mert így már nem tud úúúgy orrozni.
Dobpergés, és igen, most előtérbe került másimásik, a gyerek magától vette elő és cserélte ki az alváshoz, mert annak a bal keze ugye mégiscsak megfelelő orrozó kéz. Négy nap óta hibátlanul funkcionál, elalvást elősegít, baj esetén morzsolgatással megnyugtat. Viszont itt jön az örök dilemma, hogy mi lesz, ha ez is elkopik, ördögi kör, tiszta őrület. Jó, tudom, 40 éves koráig biztos nem kellene tartalékolnom, de akkor is.
Érzem ám, hogy az idő múlásával ez egyre reménytelenebb, és biztos unalmas is vagyok vele, de nem bírom ki, hogy ne kérdezzem meg, hátha van még köztetek valakinek egy sarokban heverő klónja, amit most nekünk szeretne örökbeadni. Légyszi. Van valakinek?
Nunez
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
