39. hét

Jelentem, még egyben vagyunk és abszolút semmi jelét nem érzem annak, hogy ez a közeljövőben változna. Persze fogalmam sincs, hogy mikor indul majd be a buli, de egyelőre semmi változást nem érzek.

Pénteken voltunk orvosnál az utolsó hivatalos vizsgálaton. Elég gyorsan összecsapta a doki az egészet, kicsivel komolyabb vizsgálatra számítottam. Ultrahanggal megnézte a baba pozícióját, aki továbbra is szépen készenlétben van már pár hónapja. Meghallgatta a kicsi szívét is, ott is mindent rendben talált. Váltottunk még pár szót, és azzal engedett is útnak.

Úgy beszéltük, hogy ha a baba nem érkezik meg a kiírt dátumig, akkor augusztus 2-án reggel jelentkezem a terhesambulancián. Elméletileg csinálnak majd egy ctg-t, mérnek vérnyomást, néznek vizeletet, és ha mindent rendben találnak, akkor engednek is haza. Ezután négynaponta kell majd jelentkeznem a kórházban hasonló vizsgálatokra.

Elméletileg, ha minden rendben lesz, akkor 10-14 napig nem fogják beindítani a szülést és várnak. Ennek egyrészt őrülök, másrészt meg aggaszt is egy picit, mert a doki legutóbb körülbelül 3600 grammnak mérte a babát. Bele sem merek gondolni, mekkorát tud még nőni több mint két hét alatt. Na, de bizakodom, hogy azért mégis csak hamarosan megunja bent és érkezik már.

Addig is szinte egybefolynak már a mindennapok, őszintén néha nem is tudom, hogy milyen nap van, vagy hányadika. A nagy meleg sem könnyíti meg a dolgom, néha a lakásban is tűrhetetlen a hőség. Egyre gyakrabban költözök be a kádba egy tál cseresznyével és egy jó könyvvel hűsölni. Ezt valahogy nem tudom megunni.

A múlt héten tartottam egy szépítkezős napot is. Az arcomat tettem kicsit rendbe, manikűr, pedikűr, gyantázás (már ahol értem). Teljesen felfrissülve éreztem magam utána. Na, azért előtte sem voltam épp annyira szörnyű állapotban, de így azért mégiscsak sokkal jobb lett. Egy jó pár sorozatot is kivégeztem az elmúlt hetekben. Most már akarattal nem fogok neki semmi újnak, ki tudja, meddig tudnám nézni.

Múltkor említettem már, hogy ezen a héten lesz a férjem névnapja. Ma (azaz kedden) eldöntöttem, hogy elkészítem a névnapi tortáját, ha már így jött össze, hogy még itthon vagyok.

Komoly motivációval láttam neki a dolgoknak. Nem tudom, miért, de annak ellenére, hogy többféle tortát készítettem már és eléggé jól szoktak sikerülni, most valamiért úgy döntöttem, hogy egy teljesen új félét választok, amit még nem is ettem és nem csináltam soha. Összeírtam hát a hozzávalókat és elindultam vásárolni. A legközelebbi üzlet körülbelül 20 percre van gyalog tőlünk. Ez így teljesen rendben is van, csak nem épp nagy hőségben és terhesen.

Arrafelé még egész tűrhető volt a séta, szépen eltotyogtam odáig. De hazafele viszont nem is tudom, hogy hányszor álltam meg pihenni. Nagyon viccesen nézhettem ki, ahogy egy elég nagy szatyorral, komoly pingvinjáráshoz hasonló döcögéssel haladtam pár métert, ami után pihentem pár másodpercet, újra neki vágtam, megint pihentem és így tovább, amíg haza nem értem. Nem túlzok, hogy még az alsóneműmből is folyt a víz.

Egy kisebb pihenés után nekiláttam hát a tortának. Ha őszinte akarok lenni, akkor minimum ötször biztos ki akartam hajítani a kukába az egészet, mert sehogy sem akart úgy sikerülni, ahogy kellene.

Követtem minden utasítást, amit a recept kért, de mégsem ment olyan könnyen, mint ahogy arra számítottam. A krém közel sem lett olyan állagú, mint a videóban. Mivel keksz alapú lapokat kellett készíteni, semmi esély sem volt azokat szépen kinyújtva egymásra helyezni, mert törtek szét. Szóval enyhén szólva is egy szenvedés lett az egész tortakészítésből.

Elméletileg egy éjszakát kell pihennie fogyasztás előtt, hát már előre félek a holnapi látványtól. Így utólag nem értem magam, hogy miért nem egy jól bevált gyümölcstortát vagy sajttortát készítettem, de hogy tanultam ebből az esetből, az biztos.

Ma még olyan tervekkel állok a holnapi nap elébe, hogy elkészítem majd a férjem kedvenc ételét is mire hazaér munkából, de a mai tapasztalatok után lehet inkább a rendelést választom mindenki érdekében.

Zserbó

Ui.: Még nem köszönök el, mert lehet érkezem még egy 40. heti naplóval is. :)

Zserbó terhesnaplójának előző részeit ide kattintva olvashatod.