Talán egy-másfél hete csapódott be a BA postaládájába egy levél, amelynek láthatóan jó szándékú írója „magyarázta a bizonyítványt” az iskolák államosításával, a NAT-tal, a kerettantervekkel és miegymással kapcsolatban, talán egyenesen a Hivatal képviselője, bár magánemberként. Elolvastam én becsülettel, de bevallom, egy kicsivel se lettem tőle nyugodtabb, se szülőként, se felelős állampolgárként. Pedig pedagógus nem is vagyok, akkor aggódnék csak igazán.
Egyenes betűkkel a kapott szöveg (nem adtam hozzá és nem vettem el belőle), dőlttel meg ami Vakmacskának eszébe jutott róla, illetve amit olvasott nála valamivel tájékozottabb oktatáspolitikai szakértők tollából a témával kapcsolatban. Vegyetek egy mély levegőt: egy irtózatosan hosszú iromány következik. Nem én írtam, én csak kommenteltem hozzá, bár tény, nem keveset. Az egyéni rémtörténeteket pedig kihagytam - ezek attól tartok, külön posztot érdemelnek majd.
1. Elvi változások
- közoktatás helyett köznevelés (oktatás mellett előtérbe kerül a személyiségformálás)
Mégis, mire gondolnak? Ha nem vagyok vallásos, nem akarom, hogy vallásossá formálják a személyiségét. Ha nem vagyok militarista, nem akarom, hogy „betörjék”. Ha nem tetszik az aktuális kormánypolitika, nem akarom visszahallani a gyerek szájából hivatalos iskolai tantárgyként – és ne hozzon díszkiadású Alaptörvényt sem, főleg nem általánosban. A társadalmi együttélés, közösségi lét szabályainak elsajátítására kitűnő terep az iskola, a személyiség kibontakoztatására nemkülönben. Ha viszont „formálni” akarnak – pláne a maguk képére – akkor kösz, nem.
- szolgáltatás helyett közszolgálat
Kutya legyek, ha ezt értelmezni tudom. Hacsak úgy nem, hogy én, mint szülő és a gyerek mint gyerek le van tojva, ehelyett valami holdbanézően elvont „szolgálatot” kérnek számon, amit a kontextusban nem igazán értelmezhető „köz” javát szolgálná. A „szolgálat” fogalmából könnyen levezethető a „szolga”, miközben a „szolgáltató” fogalmából nem lehet ugyanezt ilyen szépen kimutatni. Én pedig nem szeretem azokat a rendszereket, ahol urak és szolgák vannak, jobban kedvelem a szolgáltató és az igénybevevő némileg hm, egyenrangúbb viszonyát. Persze a "köz" az nem fog követelni és elvárni, esetleg ellenállni, ellentétben velem vagy a gyerekkel.
A „köz” még rosszabb asszociációkat is elindít bennem, például túl sokszor folytatódik mostanában úgy, hogy”gép”, és ami e kombinációból kijön, az félő, nem épp a gyerekek javát szolgálja.
- az állam vállal garanciát az oktatás-nevelés minőségéért
Eddig nem tette? Meglep ez engem kicsit. És ha bedőlést látok, akkor kitől és mit kérhetek? Vagy mi is ez a garancia, mire is adnak garanciát? Hogy lesz pad a gyerekemnek valami suliépületben? Hogy előírják neki a János vitézt vagy a kislabdadobást? Valamint e szövegben először, de nem utoljára felvetem: hol a forrásoldal? A minőség olyasmi ugyanis, amire bizony költeni kell.
2. Központosítás
- állami fenntartás, kivéve: az óvodák (azok maradnak továbbra is önkormányzati fenntartás alatt)
Egy olyan igazgatási központtal, ami a hírek szerint sehogy se akar addigra összeállni, ameddig az állami átadás-átvételt le kéne zavarni….és ahol az önkormányzatok tisztességesen működtették az iskolákat, ott mi a fekete fenének van erre a fenemód költséges műveletre szükség?
Nem is szólva a soktucatnyi uniós pályázat, fejlesztés kockázatáról - az előírások szerint sok évig nem változhat a fenntartó az uniós pénzért cserébe. Ha mégis, akkor lehet visszafizetni a már felvett és elköltött pénzt. Majd a Mikulás kifizeti?
- NAT egységes közismereti tartalommal
- kötelező kerettanterv (egységes)
Magyarul megmondják (90 százalékban) haha, hogy mit tanítsanak a Rózsadombtól Berettyóújfaluig, …és a tíz százalékban kéne az ennél jóval nagyobb kulturális, háttérbéli különbségeket „kezelni” – hát mint mondjak, nem vagyok szakértő, de eléggé borítékolom a kudarcot. Az SNI gyerekek pedig minden eddigi szakértő állítása szerint „kifelejtődtek” a rendszerből. Eszi nem eszi – hulljon a férgese, mellesleg hulljon a tagozatos osztályok egy része is, vagy vállalják önkéntesen a diákok a hetedik, nulladik órát is, ha valami mást is akarnak a nyavalyások. Esetleg hulljon minden eddig bizonyított különleges, kiemelkedő módszertan, jó gyakorlat, intézmény is,az is, aminek csodájára jártak itthon és külföldön.
- kevesebb tankönyv (egységesített; horizontálisan átjárható iskolák)
A keret eddig is megvolt, viszont az adott hely igényeihez és a tanító által legvállalhatóbbhoz lehetett igazodni. Ja és nem egy miniszter választotta ki az egységes tankönyvet, aki kábé akkora szakember, mint mondjuk sorok írója, akinek van egy pedagógus édesanyja és elolvasott önszorgalomból pár pedagógiai szakkönyvet. Viszont az elmúlt évek sokszor uniós pénzekkel és kutya kemény munkával előállított tartalmai ezek szerint mennek a levesbe.
- tanfelügyelet létrehozása
Ó je. És mi lesz az elvárás? Szakismeret, naprakész elmélet, jól alkalmazható gyakorlat? Gyerekkel bánni tudás? Vallásosság? Politikai elkötelezettség? Valami más?
3. Garancia
- az óvodák kivételével az állam lesz a fenntartó
* nem tolható tovább a felelősség
Mért, eddig kicsoda és kire tolta? És ha nem toljuk tovább, hanem elérünk a falig, akkor mi lesz, azon túl, hogy széttárjuk a kezünket?
* egységes lesz a színvonal, ami mindenkinek (függetlenül attól, hol él) egyformán jár
Az egységes színvonal sok mindenen múlik, infrastruktúrától a humánerőforrásig – ha ezek most 3 hónap alatt megváltoznak és egységesednek, én megeszem a kalapom. Ugyanazokban az épületekben nagyjából ugyanazok a tanárok fognak tanítani, ugyanolyan minőségi különbségekkel, amit nem lehet pár hónap alatt és néhány rendelet megírásával felszámolni.
- egységes NAT és kerettanterv; egységek tankönyvek
* nem véletlenszerű tankönyvcsomagok
Eddig sem kalapból húzták őket. Léteztek minősítések, módszertanok, rendszerek.
* nem kell szakaszonként újra kezdeni (pl. költözés, iskolaváltás, stb.)
Hiszi a piszi. hacsak be nem rakják a gyerekeket a tanárral együtt egy jó nagy fénymásolóba, és minden ezentúl tökegyforma osztály vezényszóra október 12-én kezdi a B betűt. Ugyanmá.
* intézmények egyedi arculata marad
Már ugyan mitől, miből, ki által fenntartva? Tessék mutatni a „forrásoldalt”? Miért lesz érdekelt az odaejtőernyőzött igazgatónak, hogy fenntartsa? Miért érdekes, ha a szülő vagy a gyerek amúgy sem szólhat bele, milyen legyen az iskolája? Ja és hogy áll ez össze logikailag azzal a sorral, ami ezelőtt szerepel? Vagy az az egyedi arculat, hogy milyen színű az épület, és milyen a kórus egyenruhája?
* teret kapnak a kísérletek
Avagy az államtitkárok, miniszterek, politikusok és önjelölt tanácsadók „pet projektjei”. Ezeket már láttuk a nyolcvanas években is, szóképes olvasás, szorobán, bármimás, addig éltek, míg a „nagyember” hivatalban maradt, jobb esetben amíg a módszert jól alkalmazó szakember a helyén volt. Rosszabb esetben állami pénzből lehet a haver programját a gyerekekkel kísérleteztetni, jobb esetben hasznos dolgok is lehetnek ezek (sakktól a lovaglásig) vagy tökéletes marhaságok (mondjuk avíttas katonai ismeretek a harmincas évek tájáról).
* tantestületeknek módszertani szabadság
Most akkor egységes vagy nem?
- tanfelügyelet
* visszajelzés; pedagógus, vezető, intézmény felé
* ellenőriz; nem büntethet, fejlesztésre tehet javaslatot (Forrásoldal?)
* a fejlesztést a pedagógia mint tudomány, a NAT és a pedagógiai program jelöli ki (forrásoldal, forrásoldal, tudjátok, ez a mániám….)
* szakértők joga: értékelés, fejlesztési területek felmérése (ezt a pedagógus mindig kézhez kapja!)
- pedagógus minősítés
* kiszámítható előmenetel
Egészen a kapuig, egyirányúan. Jaj, nemá. Az új struktúra jogilag semmiben nem akadályozza, hogy akár egy héten belül bezárják bármely iskolát. Az új Munka Törvénykönyve alapján repülhet bárki, bármikor. A bérezési előmenetel pedig egyetlen dologtól, pontosabban kettőtől fog függeni, de attól aztán nagyon – a magyar költségvetés helyzetétől, és a pedagógusok fontosságát vagy nemfontosságát hangsúlyozó politikai akarattól – ahogy Matolcsy György egyetlen tollvonással vonta vissza az „életpályamodellhez” kapcsolódó korábbi béremelés ígéretét is.
* értékálló bérek
Röhög a vakbelem. A dombról gyorsulva lecsúszó reálbérek idején ezt komoly, józan ember maximum három feles után ejti ki a száján. Vagy van az a pénz, amiért korpás a hajunk…?
4. Ami már megtörtént
- hatályba lépett a 2011. CXC. tv. (Nkt.)
- a két legfontosabb végrehajtási rendelet: 229/2012 Korm. és 20/2012 EMMI
- megjelent a megújult NAT (110/2012 Korm.)
- szerveződik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - KIK (202/2012 EMMI)
- a törvény teljes hatályba lépése folyamatos (teljes életbe lépés: 2013. szeptember 1.)
5. Folyamatban van
- kerettantervek leadása (jövőre ezek alapján kéne tanítani, hékámok!)
- KIK teljes kiépítése (januártól ők működtetnek valódi intézményeket, miközben ők maguk se épültek ki, ami nem épp megnyugtató)
- januári átadás-átvételt szabályozó tv. (régi fenntartók átadják az intézményeket az államnak) (imádni fogja mindenki, hogy a karácsonyi szünetben leltározni és dokumentálni fog….)
- érettségiről, kéttannyelvű iskolákról, tankönyvekről szóló rendeletek (tudomásom szerint az érintettek teljes kihagyásával)
- tanfelügyelet és minősítés részleteinek kidolgozása (lásd egy sorral feljebb)
6. Hosszú táv
- pedagógusoknak előmeneteli rendszer (lásd feljebb…)
- új tantervek felmenő rendszerben (a történelem már el is készült, érdemes elolvasni a frissen kitüntetett Történelemtanárok Egyletének lesújtó véleményét róla)
- intézményi struktúra megszilárdítása (kapd el Józsi, mielőtt leborul…az önkormányzatoknak pedig a szakértők „kármentést” javasolnak)
- köznevelési Híd-programok (főként a középiskolákban) (a híd tecciktudni olyasvalami, ami valamit valamivel összeköt. Megmondaná már valaki, ez mit köt össze mivel?)
7. Aktuális események
- SZMSZ módosítás
- Pedagógiai program, tanterv módosítás
- felkészülés az átadás-átvételre
Elfogytak a kommentjeim. Fáradtan fújok egyet, magatoknak elhiszitek legalább, miközben már Pokorni Zoltán se gondolja, hogy ez egy jó irány? Pedig a dokumentum még mindig nem ért véget.
Gyakran emlegetett "tények" a változásokkal kapcsolatban
1. 2013. január 1-től állami fenntartásba kerülnek az intézmények, az önkormányzatok lehetségesen vállalhatják a fenntartást
- ezt a Nkt. szétválasztja (fenntartó-működtető)
- fenntartó: szakmai munkát irányít, finanszíroz (ez az állam és a KIK)
- működtető: az ingatlan tulajdonosa; övé az épület működtetése, a működés feltételeinek biztosítása, kisegítő személyzet finanszírozása (ez az önkormányzat - ha nem tudja vállalni, akkor átadhatja az államnak)
Most komolyan, ezt valaki érdekeltségi rendszernek nevezi? Ahol az igazgató az elhíresült mondás szerint nem utasíthatja a takarítónőt, ha koszos a wc, hiszen NEM Ő A MUNKÁLTATÓJA?
2. Januárban intézmény összevonások, -bezárások lesznek
- Nkt. 84. §
- a fenntartói változás egyszeri kivétel, költségvetési okokból (majd lesz jövőre másik, ha kell, ugye?)
- leghamarabb 2013. szeptember 1-től kerülhet erre sor az állami fenntartó részéről - de pillanatnyilag az új NAT-nak és az új kerettanterveknek köszönhetően inkább felvenni szükséges az embereket (intézményt csak abban az esetben kell bezárni, ha nincs elegendő gyerek)
- januártól átvétel-átszervezés lehet a többcélú intézményeknél (ilyenek pl. az ÁMK-k - ahol egy kalap alatt vannak az óvodák-iskolák-művelődési házak-könyvtárak, stb.) (megírták többen, a nehezen összeállt kistérségi társulásokat egyetlen mozdulattal verik szét vele)
- valamint az összevonásokra és bezárásokra sem emberi, sem pénzügyi keret nincs! (a nyolcvanas évek Ceausescu-vicce jut eszembe: „Nincs már adósság, mama, elfogyott! Te jó ég, édes fiam, hát már az sincs????”)
3. Az új törvény szerint tanév közben is lehet osztályt átszervezni
- Nkt. 84. § (3)
4. Intézményvezetők elvesztik a vezetői jogosultságaikat
- bizonyos feladatokat a KIK vesz át (főleg statisztikákat, kimutatások készítését stb.)
- a pedagógusok közvetlen döntéshozó főnökeik az igazgatók maradnak (ők vesznek fel-bocsátanak el, ők döntenek a pedagógiai kérdésekben, stb.)
5. Januártól új intézményvezetői pályázatok lesznek
- ilyen nem lesz, csak ha az aktuális vezető megbízatási ideje lejár (csak egy kurta lista: Batthyány, Radnóti, Földes…..meg a többi….)
- átszervezés esetén természetesen egyes helyeken indokolt lehet (főként az ÁMK-k esetén), de aki eddig intézményvezető volt, és még tart a megbízatása, az természetesen marad a helyén (Vagy nem.)
6. 2012. szeptemberétől csak intézményvezetői szakvizsgával lehet valaki vezető
- aki még a régi törvény alapján lett kinevezve és még tart a megbízása, az természetesen marad a helyén
- viszont akik újonnan pályáznak, ott már követelmény lesz (azt csiripelik a verebek, nem mindenkinél volt követelmény)….
7. 16 éveseket ki kell/lehet tenni az iskolából
- 16 év a korhatár; a jog megszűnik ezzel, de a kötelezettség nem
- ha általános iskolában a 17., középiskolában pedig a 21. életévét betöltötte a gyerek, akkor már csak felnőtt-oktatásban vehet részt! (dolgozók iskolája, esti iskola, stb.) (ha hétévesen kezdi az elsőt, akkor elég, ha kétszer osztályt ismétel, és már repül is…)
8. 2012. szeptembertől kötelező 6 évesen megkezdeni az iskolát
- 2013-tól tanköteles a 6 éves (pontosítsunk: úgy tudom, az, aki augusztus 31-ig tölti a 6-ot, és egyébként iskolaérett)
9. A BTM-es (beilleszkedési, tanulási- és magatartászavaros) gyerekek már csak egy főnek számítanak
- jelenleg még hatályos, hogy kettőnek számít (Kt. 1. sz. melléklet)
- 2013-tól egy főnek számítanak (nesze neked motiváció! nesze neked forrás az egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra….)
10. Nem lesz napközi/tanulószoba
- ezek lesznek a törvényben meghatározott ún. "egyéb foglalkozások" (Kötelezően? Külön kérvénnyel vihetem ezek után délután fél négykor fogorvoshoz?)
- 97. § (1): egyéb foglalkozást pedagógus munkakörben alkalmazott személy tarthat (vagyis a napis kollégák maradnak a helyükön az eddig szokásos munkaköri leírással, csak a nevük nem lesz 'napközis tanár') (keret és óraszám is lesz rájuk, vagy a délelőtti pedagógusra lőcsölik az egészet?)
11. Egész napos iskola
- lehetőség (!) lesz rá (de nem kötelező jelleggel)
- ami előírás a törvényben: az intézmény köteles az általános iskolákban 16 óráig foglalkoztatni (természetesen, akinek délutáni különórái, edzései, stb. vannak, az értelem szerűen nem marad a suliban, hanem megy az óráira)
12. Szeptembertől testnevelést, idegen nyelvet és éneket alsóban is csak szakos tanár tarthat
- Nkt. 3. melléklet
- a tanító alsóban MINDENT taníthat (hiszen megvan rá a képesítése)
- lehetőség nyílik, hogy ezeket felsős szakos tanár taníthassa - betanítóként (pl. ha nem elegendő az óraszáma, stb.)
13. 2013-tól kötelező lesz a hittan
- Nkt. 35. §: 2013. szeptember 1-től új tantárgy az erkölcstan (ezt lehet kiváltani a hittannal - intézményi opció) (Erkölcsöt jó példával kéne „tanítani”. Kérem szépen felsorolni ezeket a jó példákat…)
14. Közoktatási törvény szerint a szakiskolákban nem lesz felelés és dolgozat
- ez 'belügy' (vagyis az adott intézmény döntheti el, hogy legyen-e vagy sem) (éééédes. Azért valahogy mégiscsak tükrözi ez valahogy azt, hogy mit gondolnak, mennyi szüksége van a szakmunkásnak „műveltségre”…)
- az intézményeknek joga van/lesz ajánlásokat megfogalmazni osztályozás helyett
15. Keretszámok szabályozzák, hogy hányan mehetnek gimnáziumba
- ilyen nincs, és nem is lesz (Olyan nem lesz. Csak esetleg gimnázium sem lesz – legalábbis nem annyi, mint amennyire igény van. Vagy nem olyan – nem mindenki akar ám egyháziba menni….)
- viszont tény, hogy egyre kevesebb a jó szakember => vagyis erősíteni kéne az ilyen irányú érdeklődést, a szakmák elsajátítására való törekvést (ajánlom a régi mondást: erőszakkal lerángathatod a lovat a vízhez, de nem leszel képes rákényszeríteni, hogy igyon belőle. A keretszámok szűkítése és egekbe emelt tandíj mint motivációs eszköz engemet nem lelkesítene, hogy mondjuk asztalosnak álljak, ha most volnék 18 éves. De a „jó szakemberek” által elérhető legális keresetek szintjét se ártana tanulmányozni néha…)
Végül néhány elérhetőség, ahol minden megtalálható:
www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag
Hát, én meg itt szoktam még olvasgatni, meg itt, meg itt meg itt, régebben itt is. Ajánlom másnak is szeretettel.
Szóval, én nem vonom kétségbe az összefoglalást készítő jó szándékát. Ám egyetlen százaléknyit sem csökkent bennem a szűkölő aggodalom, hogy mi lesz jövőre a ma kifejezetten jó hangulatú, jó színvonalú iskolából, ahová az egyik gyerekem jár, és milyen közegben kezdi el tanulmányait pár év múlva a másik.
Azok a pedagógusok, akik egyesek szerint már tehetetlenül tűrnek mindent, beletörtek a rendszerbe, vagy azt mondják a tanácstalan szülőnek hogy „egyelőre az a dolgunk, hogy a gyerekeket megvédjük az őrületektől és tegyük a dolgunkat”, nos, a legutóbbi híradások szerint már elég komolyan készülnek a sztrájkra.
Első rémületemben mindjárt az Oktpolcafé szakértőjéig, a változásokat nem épp dicsérő Radó Péterig szaladtam, kérdezve, mégis, mit tehet a szülő azon túl, hogy aggódik? Sajnos eleddig nem kaptam megnyugtató vagy egyértelmű irányt mutató választ.
Pedig nem kéne elfeledkezni az etológia egyik fontos megállapításáról sem, hátha az emberi viszonyokra is hasonlóak érvényesek: egy vaddisznófalkában sosem az agyaras-hatalmas kan a legveszélyesebb, nem az fog elsőnek és végsőkig elszántan támadni. Hanem a kölykeit féltő koca.
Vakmacska
