A koraszülöttek világnapja a koraszülöttek életéért vívott küzdelemre és a koraszülés nehézségeire hívja fel a figyelmet. A napot 2008-ban kezdeményezte az Európai Alapítvány az Újszülöttek
A koraszülöttek és családjaik előtt álló kihívások
Egy újszülött baba érkezése mindig várakozásokkal jár. Európában körülbelül 500 000 baba (az élveszületések körülbelül 10%-a) születik a terhesség 37. hete előtt. A koraszülött és beteg újszülöttek családtagjainak az ebből fakadó egészségügyi kihívások és pszichés megterhelés megterhelővé teszi ezt a korszakot. A Magyarországon született csecsemők közel 9 százaléka érkezik a 36. hétnél korábban. A túlélési és gyógyulási statisztikákban az elmúlt 40 évben tapasztalt jelentős javulás ellenére a koraszülöttség továbbra is az egyik vezető oka az öt éven aluliak halálozásának és az élethosszig tartó betegségeknek.
A koraszülöttek és családjaik támogatásának módjai
Egy koraszülött megváltoztatja a család életét, és minden megváltozik érkezésével. Nemcsak az anyának, de az apának is szükség van minden figyelmére, idejére és energiájára: az anyának kell egy társ, valaki, aki az mögé tud állni ebben a sokszor mérhetetlenül nehéz küzdelemben. Ugyanilyen fontos a hozzátartozók támogatása, akik gondozzák az esetleg már meglévő nagyobb gyerekeket, segítik a gondozásukat, vagy a kórházban lévő szülő helyett főznek otthon.
Az újszülöttgondozás elsődleges célja a gyermek normális növekedésének és fejlődésének elérése és támogatása. Minden újszülött, különösen a valamilyen komplikációkkal születettek, rendszeres nyomon követést igényelnek újszülött- és kisgyermekkorban a normális fejlődés érdekében. A koraszülöttek számára fontos a korai fejlesztés, hogy utolérjék a 40. hét körül született társaikat. A terhesség alatti minden elveszített hét ugyanis körülbelül öt százalékkal növeli a speciális nevelési igény szükségességét iskoláskorban.
A koraszülések sok tennivalóval járnak, és nagyon sok apróság számára évekig tartó kemény munkát igényel az egészséges és egészséges élet elérése.
Emlékezzünk ma meg róluk és családtagjaikról! (és azokról az orvosokról, nővérekről, akik időt, energiát szánnak a gondozásra, ápolásra, gyógyításra és nem utolsósorban a tudásmegosztásra)
