Tavasz van, majdnem nyár, kint szambázik a sok kiskorú kismotorral, görkorival, biciklivel vagy csak úgy, és percenként felharsan a kiáltás: Béluska/Evelin/Mártika/Kitti /Bence álljáááááá meg a sarkon! A dolog működik. Azon az egy sarkon, a következőnél BélusEvelinMártiKittBence ugyanúgy neki akar rohanni a csuklós busznak, mint azelőtt, már rég elfelejtette, mit ordítoztunk neki harminc másodperccel ezelőtt. Nincs valami hatékonyabb megoldás?
Vannak valós és virtuális megoldások, de mind csak egy bizonyos kor után működnek, addig nincs mese, ki kell őket vonni a helyzetből, megfogni a kezüket, csukafejessel elkapni őket, urambocsá' hámot tenni rájuk, vagy a Hungária körúton kíméletlenül berámolni őket a babakocsiba, az ötpontossal, naná. De utána már széles az eszköztár, gyereke válogatja, mivel tanulhat eredményesen.
Van, aki navigálni szeret, van, aki abban versenyez, hány táblát ismer fel két percen belül, míg mások a virtuális tér virtuóz sofőrjeként ügyködnének.
Mókák a közlekedési szabályok megtanulására a valós térben: gyakorlópark, akadálypálya és kis navigátor
A legjobb, ha a környéken van olyan park, ahol szabadon lehet biciklizni, rollerozni, kisautózni, és esetleg még táblák is vannak. A mi parkunkban létezik egy ilyen, a táblák egy részét persze galád kezek ellopták már vagy tönkretették, de még mindig van benne zebra, vasúti átjáró, körforgalom és zebra, de parkoló és zsákutca is akad. Mifelénk sokan tanulnak meg így közlekedni. Budapesten a Városligetben, a VIII. kerületi Orczy Parkban és a kőbányai Óhegy parkban létezik egész biztosan ilyesmi, de talán nemcsak ott, csak én nem tudom, még merre kellene keresgélni.
Mivel kaphatóak táblák és lámpák, nagyobb ovik kertjében is lehet gyakorlóterepet létesíteni, van, ahol igazi, jófej rendőrbácsit is lehet hozzá hívni mondjuk egy gyereknapi rendezvény keretében. De papírból házi tábla is készíthető, forgalommentes zsákutcában pár terelőmicsodával kombinálva lehet kisautós, bicajos okítást rendezni, ha van legalább három-négy gyerek, akkor már jó móka rendezhető, ha jó az idő is.
Ha van autónk, ültessük be a kis navigátort, és mondja végig az utat (először nem árt olyat választani, amit azért ismerünk), keresse meg a térképen a helyet, illetve vezényeljen a tábláknál, kereszteződéseknél, hogy álljunk-e meg, kanyarodjunk, adjunk-e elsőbbséget, mire kell, hogy figyeljünk (játszhat gépjárműoktatót is, a volánt azonban semmi esetre ne adjuk a kezébe!)
Táblák és lámpák itt kaphatóak (otthonra nem hiszem, hogy megéri, de suliba, oviba igen).
Elméleti, szobában is űzhető változatok – lego, memory, társasjáték és foglalkoztatók
Marci kábé ötéves volt, mikor későn észbe kapó anyja vezetni tanult. A KRESZ-nél kiderült, Marci előbb vizsgázna le, mint az anyja: két napon belül fújta az összes táblát és jelzést, hibátlanul. Nem volt ez nagyon meglepő, mivel memoryban is ronggyá vert bárkit. Nem tudom, kapható-e közlekedési táblákat ábrázoló memory kártya, de házilag sem nagy feladat elkészíteni. Egyet érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a gyerek a tábla hibátlan felismerésekor nem feltétlenül tudja, hogy csinálni pontosan mit is kell. Ha azt szeretnénk, hogy ezt is tudja, akkor egyrészt érdemes talán kivárni a kisiskolás kort (de legalábbis azt az életkort, amikor a gyerek képes megérteni egy egyszerűbb társasjáték szabályait), és akkor feladni neki a szituációt úgy, hogy kiderüljön, érti-e, vagy csak a képet ismeri fel tizedmásodperc alatt, de akár malacka is lehetne azon.
Legózós gyereknek könnyű olyan feladatot adni, hogy menjen végig kisautóval/gyalogossal/dömperrel/biciklivel a kisszoba városának utcáin, mi is persze ott leszünk, kisautóval, mentővel, gyalogossal, biciklivel, ahogyan kell. Néha szabálytalankodjunk, hogy előránthassa a Lego rendőrt kaján vigyorral.
Dobókockás társasjátékot se nehéz rittyenteni, ahol lehetünk gyalogosok vagy mentőautók, és különféle feladatokon át juthatunk a célba. Az elkészítésben játéknyomda lehet segítségünkre, vagy a Fakopáncs kicsi, playmobil méretű táblácskái. De vehetünk ilyesmit készen is, ilyet meg ilyet, utóbbit könyv-társas kombóban.
A foglalkoztató füzetek szerzőit is megihlette a téma, itt például Füles Frigyessel tanulhatják az ovisok a tanulnivalókat, sok-sok rejtvénnyel. De magunk is készíthetünk feladatlapot, egy nagytesó segítségével például.
A virtuális valóság élménye, avagy színre lép a 21. századi technika
Az Egyszervolt portál égisze alatt már évek óta jelen van a Traff oldal, ahol a virtuális játékok szabályai alapján elkészíthetjük saját autós „személyiségünket”, és utána játszhatunk a játékokkal, meghallgathatjuk a hozzájuk tartozó meséket, mehetünk a garázsba, moshatunk autót. A játékok egy része regisztráció nélkül is elérhető, de kupákat csak a regisztrált Traffokkal lehet nyerni. A programot direkt a gyerekek közlekedési szabálytudatának fejlesztésére szánták, ennyivel előrébb vagyunk, mint amikor gyerekkoromban még csak a kevésbé interaktív tévét használhattuk, ahol a kutya és a macska okított minket a Stop! Közlekedj okosan!-ban (számos egyéb epizód is elérhető, nem csak ez az egy).
Interaktív közlekedős játék sok található a neten, lehet természetesen teszteket is kitölteni vagy virtuális térben lehet forgalmi helyzetekből adódó feladatokat megoldani.
Pályázz és nyerj!
Az egyik biztosítótársaság is (érthető módon) fontosnak tartja a közlekedés biztonságát, ezért kerékpáros biztonság tárgykörben hirdettek rajzpályázatot gyerekeknek, a határidő 2011. június 17. Három kategóriában lehet pályázni: óvodások, 6–10 és 11–14 éves gyerek korosztályban. A pályázat témája: Hogyan közlekedjünk biztonságosan kerékpárral?
Egy egészen biztos: ha az okítás eredményes, a gyerek le fogja üvölteni a fejünket, hogyha a zebra MELLETT húsz méterre megyünk át, esetleg a piroson csusszanunk át kocsival vagy gyalog. Ilyen szempontból egy darabig biztosan következetesebb szabálykövető lesz, mint mi, főleg ha az oviban-iskolában is ráfekszenek a témára. De legalább ő nem tud megbüntetni minket súlyos százezrekre, és a hangosan, visítva előadott intelmek hatására elkerülhetjük az igazi zsarut is, aki valami számunkra láthatatlan helyen várja, hogy valaki besétáljon a csapdába.
Ha pedig egyikünkre se emlékezik fehérre festett bicikli egyik utcasarkon sem, se koszorú az országút mellett meg a szalagkorláton, akkor végképp nyert ügyünk lesz. Szomorú látvány, meséljük el a nagyobb gyereknek, hogyan került oda. A kicsiknél még elég, ha elérjük, hogy nem futnak az úttestre a labda után. Ha pedig útra guruló labdát látunk autósként, azonnal nyomjuk a satut, akár látunk mögötte gyereket, akár nem. Tapasztalt gépjárműoktatók szerint nagy valószínűséggel jönni fog. Akármilyen okos, gyerekből van.
Vakmacska
