A világ országaiban folyó gazdasági növekedés és a velejáró életmódváltozás az ott élők derékvonalán is megmutatkozik. Az túlsúly és elhízás sajnos nemcsak a külsőt érinti, bizonyos betegségek és az abból következő halálozások száma is nagyobb valószínűséggel érintik a túlsúllyal rendelkezőket. Ide tartozik a kettes típusú cukorbetegség, szív és keringési problémák, vagy különböző rákos megbetegedések is.

A probléma nemcsak a gazdaságilag fejlett országokat érinti, mostanra a közepesen fejlett és fejlődő országok is kezdenek felzárkózni. A WHO adatai szerint a világ népességének 65 százaléka él olyan országban, ahol az elhízás sokkal nagyobb valószínűséggel vezet halálhoz, mint az alultápláltság. (Ez utóbbi gyakorlatilag csak Közép-Afrika egyes térségeire jellemző. ) Magyarország természetesen követi a fenti trendet, itt a felnőtt lakosság 53.2 százaléka számít túlsúlyosnak.

A túlsúlyosságot vagy elhízást felnőtteknél legegyszerűbben a testtömeg indexszel írható le. Ehhez a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben megadott testmagasság négyzetével. Az egészségesnek számító értékek 18.6-24.9(kg/m2) tartományba esnek, efölött túlsúlyról, 3o (kg/m2) fölött pedig elhízásról beszélünk. (Mivel a gyerekek testtömeg indexe változik a fejlődés során, ezért a WHO javaslata alapján a testtömeg index növekedési görbéjével definiálható a túlsúly vagy elhízás).

Hogy miért kell írni erről a témáról egy főleg gyerekesek által látogatott blogban? Az elhízás jó eséllyel megelőzhető, a felnőttkori elhízás pedig gyakran fiatal korban kezdődik. Az elhízott gyerekek 75 százaléka elhízott felnőtt lesz, míg az egészséges súlyú gyerekeknek csak 10 százaléka hízik el felnőtt korára. Számos kutatási eredmény szerint, ahhoz, hogy hatékonyan előzzük meg az elhízást, a gyerek ötéves kora előtt kell beavatkozni.

Mivel ez a kritikus időszak rövid, fontos, hogy a gyerekek szülei és kezelőorvosai tudjanak a veszélyeztetettségről. Ezért nemzetközi kutatók kifejlesztettek egy modellt, amely néhány, a családi környezetre és az anyára vonatkozó adatból viszonylag pontosan becsüli a gyerekkori túlsúly kockázatát közvetlenül a kisbaba megszületése után. A túlsúlyosságnak és elhízásnak mind genetikai és környezeti tényezői is vannak, és a kutatók eredetileg a genetikai tényezők szerepét szerették volna tanulmányozni. Azonban a kutatás során kiderült, hogy egyszerűen mérhető nem-genetikai tényezők ismeretében is relatíve pontosan meghatározható az elhízás valószínűsége.

A tanulmány elkészítéséhez Észak-Finnországi születési kohort 1986-ban született tagjairól gyűjtött adatokat használták fel. (Ezt a több mint 4000 embert születésük előtt, az édesanyák terhességének 12. hete óta követik nyomon, hogy róluk szerzett adatokat később felhasználhassák különböző közegészségügyi kérdések megválaszolására.) Az elhízás 6 kockázati tényezőjét vették figyelembe: a születési súlyt, a szülők testtömeg indexét, az anya foglalkozását és hogy dohányzik-e, valamint, hogy hányan élnek ugyanabban a háztartásban. Ezek mindegyike önmagában is növeli az elhízás kockázatát, bár nem feltétlenül egyenlő mértékben. A kutatók a modelljük alapján készítettek egy egyenletet, ami kiszámolja az elhízás valószínűségét.

Az így előállított egyenlet a kutatók más mintákon is tesztelték, pl. egy amerikai és egy olasz születési kohortban is, ahol szintén jó eredménnyel működött. A tanulmány írói szerint az ilyen jellegű eszközök fontos szerepet játszhatnak a megelőzésben, a fiatal anyák ugyanis nagyon fogékonyak minden információra, ami az kisbaba egészségét érintheti. A modell nemcsak a szülők felvilágosítására szolgál, hanem a leginkább érintettek szűrését is lehetővé teszi. Így hogy a szülők célzottan kaphatnak tanácsokat táplálkozási és életmódbeli kérdésekről a megfelelő szakemberek bevonásával. Hogy milyen jellegű legyen a tanácsadás, természetesen a család körülményeitől is függ, de ezek érinthetik a szoptatást és hozzátáplálást, például hogyan tápláljuk kezdetben a kisbabát, mekkorák legyenek az adagok kisbaba- vagy kisgyerekkorban. Ide kapcsolódik a tanácsadás a különböző cukrot tartalmazó italok mennyiségéről, az, hogy hogyan csökkentsék a televízió vagy más médiák előtt eltöltött időt.

Fontos tudni: Az egyenlet csak az elhízás becsült kockázatát számítja ki és nem veszi figyelembe a kisgyerek táplálkozási és mozgási szokásait, amik szintén befolyásolhatják a testsúly gyarapodását. A modell másik limitációja, hogy a táplálkozási szokások kultúránként különbözőek, ami az egyik helyen túlsúlyosnak számít, az nem feltétlenül az máshol, ezért előfordulhat, hogy az egyenletben szereplő együtthatókat módosítani kell.

Az egyenlet paraméterei:

Maternal BMI: Az anya testtömeg indexe

Paternal BMI: Az apa testtömeg indexe

Number of household members: Hányan élnek egy háztartásban

Maternal professional category: Az anya foglalkozása :

Unskilled / apprentice / unemployed: Végzettség nélküli /gyakornok /munkanélküli

Skilled-manual: szakmunkás

Skilled-non manual:szakképzett irodai munkás

Professional / entrepreneur: egyetemi, főiskolai végzettség / vállalkozó

Gestational smoking: Az anya dohányzott a terhesség alatt?

No: Nem

Yes: Igen

Birth weight (kg): Születési súly (kg)

Predicted probability: Az elhízás becsült valószínűsége %-ban

Források:

WHO statistics http://apps.who.int/bmi/index.jsp

http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/

http://www.who.int/childgrowth/software/en/

http://www.cdc.gov/healthyweight/assessing/bmi/childrens_bmi/about_childrens_bmi.html

http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0049919

Dorisz

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?