A koraszülés lehetősége komoly aggodalmat okozhat a várandós édesanyák és családjuk számára. Annak ellenére, hogy számos tényező vezethet hozzá, a megfelelő odafigyeléssel és orvosi ellátással sokat tehetünk a megelőzéséért. De mit is jelent pontosan a koraszülés, és hogyan előzhetjük meg? Nézzük meg részletesebben!
Mi számít vetélésnek és koraszülésnek?
A vetélés a terhesség befejeződését jelenti a 24. hét előtt, életképtelen magzattal. A koraszülés pedig a 24. és 37. hét között történik, amikor a magzat már életjelet mutat, de a születési súlya gyakran nem haladja meg a 2500 grammot. Sajnos a koraszülés veszélye az, hogy a kis súlyú babák éretlen szervei miatt az életkilátások és a későbbi életminőség rosszabb lehet.
Kik vannak veszélyben?
A koraszülés vagy vetélés bekövetkezésének esélyét számos tényező befolyásolja. Többek között ikerterhesség, korábbi vetélések, hormonális zavarok (például policisztás ovárium szindróma, PCOS), vagy bizonyos krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség is növelheti a kockázatot. De szerepet játszhat a szociális helyzet, a túl alacsony vagy túl magas testsúly, illetve a terhesség alatti dohányzás is.
Hogyan lehet előre jelezni a koraszülést?
Manapság több módszer is az orvosok rendelkezésére áll a koraszülés előrejelzésére. Az egyik legfontosabb vizsgálat a méhszáj ultrahanggal történő mérése. A transzvaginális ultrahang (TVS) segítségével a 21. és 37. hét között rutinszerűen vizsgálják a méhszáj hosszát, ami segíthet megállapítani, mekkora a koraszülés kockázata. Ha a méhszáj hossza rövidebb, a koraszülés veszélye fokozódik, különösen ikerterhesség vagy korábbi koraszülés esetén.
Egy másik fontos diagnosztikai eszköz a magzati fibronectin (fFN) teszt, ami a méh és a méhlepény közötti „ragasztóanyag” jelenlétét vizsgálja a hüvelyváladékban. Ha ennek a mennyisége megnő, az jelezheti, hogy a szülés vagy a koraszülés beindulásának nagyobb a kockázata.
Mit tehetünk a koraszülés megelőzéséért?
Bár minden eset más és más, számos kezelési módszer létezik a koraszülés megelőzésére vagy késleltetésére:
1. Tüdőérlelés – A tüdőérlelő szteroid injekciók alkalmazása segíthet felkészíteni a magzat tüdejét a korai születésre. Ezeket leggyakrabban a 28. hét körül adják be, ha koraszülés veszélye áll fenn.
2. Gyulladáscsökkentő kezelés – Antibiotikumok segítségével kezelhető a bakteriális fertőzések okozta gyulladás, ami a koraszülés egyik kiváltó oka lehet.
3. Pihenés és életmódbeli változtatások – A fizikai megterhelés és a stressz minimalizálása, valamint az ágyvég megemelése és a bőséges folyadékbevitel mind segíthetnek a méhösszehúzódások csökkentésében.
4. Arabin pesszárium – Ez egy szilikon gyűrű, ami megerősíti a méhszájat, ezzel késleltetve a szülést. Előnye, hogy ambulánsan is felhelyezhető, és nem jár műtéti kockázatokkal.
5. Progeszteronkezelés – A hormonális kezelés egyik hatékony módja a koraszülés megelőzésének, mivel segít fenntartani a terhességet.
Mi történik, ha mégis beindul a koraszülés?
Ha a koraszülés elkerülhetetlennek tűnik, az orvosok mindent megtesznek, hogy minimalizálják a kockázatokat. Ilyenkor különös figyelmet fordítanak a magzat tüdőének érlelésére, a gyulladás csökkentésére, és szükség esetén a szülés lelassítására gyógyszerekkel.
A legfontosabb azonban az, hogy az édesanyák időben felismerjék a koraszülés jeleit, és azonnal orvosi segítséget kérjenek. Ezzel növelhetik annak esélyét, hogy a babájuk minél tovább maradjon a biztonságos anyaméhben, és egészségesen jöjjön világra.
Az orvosi technológiák fejlődése, valamint az egyre pontosabb előrejelzési és kezelési módszerek lehetőséget adnak arra, hogy a koraszülés kockázatát minimalizáljuk, és a kisbabák egészségesen szülessenek meg.
