Hárman osztoznak az idei Nobel-békedíjon és az azzal járó másfél millió dolláron, döntött a norvégiai Nobel-bizottság. Azonban mindhárman nők, és mindhárman az erőszak és az emberi jogok eltiprása ellen küzdöttek évekig, írja a kitekinto.hu. Ráadásul mindhárman hányattatott sorsú országból érkeztek: ketten Libériából, a harmadik díjazott pedig Jemenből.
"Nem érhetünk el valódi demokráciát és tartós békét a világban anélkül, hogy a nőknek ugyanazokat a lehetőségeket kínáljuk a társadalmi fejlődés befolyásolására, mint a férfiaknak" - indokolta a döntést Thorbjoern Jagland, a bizottság elnöke. A kitüntetettek a díjat hivatalosan "a nők jogaiért folytatott erőszakmentes küzdelmükért" kapták. Egyikük Libéria elnökasszonya, Ellen Johnson-Sirleaf, a másik libériai díjazott Leymah Gbowee, aki a polgárháború alatt sikerrel mozgósította országa asszonyait. Még szexsztrájkot is szervezett, hogy a hálószobában kényszerítsék rá férjeiket, hogy hagyják abba a vérengzést.
A harmadik ünnepelt a jemeni Tawakkul Karman, aki már az arab tavasz forradalmi hullámai előtt is - a Women Journalists Without Chains nevű szervezetén keresztül - a jemeni nők első számú szószólója volt, azóta pedig a Saleh elnök távozását követelő tüntetések egyik vezéralakja. Karman a díjat a jemeni fiataloknak ajánlotta fel.
A díj odaítélésének szimbolikus jelentősége is van, hiszen éppen a múlt hónapban hunyt el a kontinens első, és eddig egyetlen női békedíjasa, Wangari Maathai. Most egyből ketten léptek örökébe, írja a cikk.
Ezeket a helyeket eddig úgy tartottunk nyilván, hogy a nőknek nemigen osztanak arrafelé lapot. Úgy tűnik, csikorogva fordul a történelem kereke, és nemcsak a „fejlett” világban részesei a nők a történelemnek, miközben nőtársaikért (is) küzdenek. Gratula nékik innen, egy „fejlett” országból, ahonnét az efféle nők manapság valahogy hiányozni látszanak.
Vakmacska
