Érdekes látni, ahogy Kata átveszi az uralmat a lakás felett. Ezt a héten figyeltem meg. Ahol eddig a ruhák száradtak, most egy járóka ágaskodik, tele játékokkal, néha egy kacagó babával. Ahol eddig edények száradtak, most cumisüvegek, fejőcuccok, bimbóvédők, tejtároló poharak csöpögnek. Ahol eddig az én pólóim csüngtek, most bodyk, tipegők, pelenkák lengnek száradás céljából. Ahol eddig tusfürdők, krémek sorakoztak, most gumikacsák, bikák, tehenek nézik azt, hogy mikor ugorhatnak a fürdővízbe. Ahol eddig a pót-bárszéket tároltuk, onnan most egy édesen szerelmes macipár mosolyog vissza az etetőszékről. Ahol eddig a partvis kucorgott, most egy állványos hinta várja összecsukva, hogy mikor nyitom szét újra. Ahonnan eddig andalító rock szórta szét a hangját a hifiből, most Béres Ilona meséli el A Hattyúk Tavát.

Mindez észrevétlenül történt. Szépen, fokozatosan. Akárhová megyek a lakásban, mindig van a kezemben egy játék, egy rágóka, egy textilpelenka, amit épp viszek, hozok, vagy elrakok. Pedig sosem voltam az a lépten-nyomon rendet tevős típus. Kata képes volt arra, amire az anyukám hiába próbált „nevelni”. Folyamatosan rendet teszek. Szinte azonnal. Régebben amolyan Pató Pál úr voltam.

Tudtam, hogy megváltozik az életünk, de inkább csak azért, mert mindenki ezt mondta. Most már érzem is. Kata a Nap az életünkben. Több értelemben véve is. Beragyogja a mindennapjainkat, és körülötte forog minden. Neki még vásárolni is szeretek. Képes vagyok órákig babaruhákat nézegetni/venni/rendelni, míg magamnak már 2 éve halogatom az átmeneti kabát vásárlását… Ha éjjel felkel (nem mindig) akkor le-lecsukló fejjel etetem és/vagy altatom vissza, közben pedig reggel alig várom, hogy felébredjen már, mert olyan rég láttam. Ha nagyon nem bírom tovább, akkor beosonok a szobájába, és nézem, ahogy alszik. Teljesen más pózban, mint ahogyan letettem.

Van, hogy keresnem kell, mert a paplan alá bújt, és el is fordult, és el is mászott… Aztán ha felébred, akkor hatalmas, szeretetteli mosollyal tudatja velem, hogy ő is örül nekem. A napjaink nagyjából ugyanúgy telnek. Soha nem néztem volna ki magamból, hogy képes leszek órákat (!) ugrálni, grimaszolni, bohóckodni egy babának, csak azért, hogy eleresszen egy mosolyt. Akkor aztán azzal feltöltődök a következő 2-3 órára, és ugrálok is tovább. Szerencsére nem 2-3 óránként mosolyog. Többször dicsér meg kacagással.

Az, hogy akaratos, már az elején kiderült. Ami mostanra csak még jobban erősödött. Természetesen őt is az érdekli, ami tilos. Mint egy vérhörcsög, rákapott a laptop kábelére. De azt ugye nem szabad. Kínjában elkezdett mászni érte. Akármennyit. Ha a lakás másik végébe rakjuk, akkor elmegy érte… Így tanult meg 1 hét alatt mászni. Laptopkábelért. Mikor megunta, akkor a férjem papucsára bukott rá. Tudom, hogy egyszer úgyis lenyalja majd a talpát, de igyekszem még egy picit távol tartani tőle.

És huncut. Nagyon huncut… Rájött, ha kidob egy játékot a járókából, akkor én ugrok, és visszaadom neki. Ezért sorozatosan kidobálja, megvárja, míg visszaadom, 3 métert odébb megyek, kidob egy másikat. Örök körforgás. Ha lusta, akkor csak fekszik, és lábbal kitolja a játékokat a rácson. Egy óvatlan pillanatban, mikor gyorsabb volt, mint én, akkorát csapott a billentyűzetre, hogy elfordult a kép 180 fokkal. Fél órát ültem felette tanácstalanul, mikor rájöttem, hogy a telefonon is tudok segítséget kérni. Úgy oldódott meg a probléma.

De a lényeg, hogy úgyis addig csűri-csavarja a dolgokat, míg úgy nem intéződik, ahogy neki a legjobb. Ezért nem jutottam mostanában géphez sem, hogy naplót írjak, mert szinte minden percemet lefoglalja. Fejben összeraktam, de leírni nem tudtam. Na jó, most picit füllentettem. Ha nap közben elaludt, - amire nem sűrűn van példa – akkor én is azzal a lendülettel eldőltem, mint egy zsák krumpli, és vagy aludtam, vagy csak pihentettem a szemhéjamat.

Szóval ilyen az én Lánykám, aki a hónap közepén már fél éves. Ez nem sokkoló? Már fél éves. Pedig tegnap született. Eltelik még ugyanennyi idő, és süthetem az első születésnapi tortát. Mi ez kérem szépen? Azt hiszem jobb lesz, ha holnap már nem csak kisharisnyát rendelek netről, hanem a stafírungot is elkezdem összerendezgetni…

ÓriásCJ

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?