Kanyaró. Elméletileg gyermekeink miatt nem kell aggódnunk – a kötelező védőoltásnak (MMR) köszönhetően rájuk nem veszélyes a vírus. Mi, felnőttek viszont izgulhatunk (és halaszthatjuk el a külföldre tervezett utazást), főleg, ha 1969 előtt születtünk.
Sajnos elterjedt az – az azóta több ízben cáfolt – hiedelem, mely szerint az MMR oltás veszélyes és autizmust okoz, így sokan nem merték beoltatni a gyereküket. Az oltásellenesek egyre többen vannak, így fordulhat elő az, hogy sok, régen visszaszorított fertőző betegség, mint például a kanyaró újra megjelenik. Az oltás elterjedése előtt évente világszerte 2,6 millióan haltak bele a betegség szövődményeibe, és kisgyermekeknél még napjainkban is az egyik vezető halálok a kanyaró. Úgy, hogy védőoltással megelőzhető lenne.
Mi az a kanyaró?
„A kanyaró egy vírus okozta fertőzés. Tíz nap lappangási idő után, a kiütések megjelenése előtt 3-4 nappal hurutos tünetekkel kezdődik (láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás). A láz tetőpontján jelennek meg a foltos-göbcsés kiütések először a fül mögött, az arcon, majd az egész testen. A nem viszkető kiütések később összeérnek, és az ötödik-hatodik napon barnás pigmentációt hagynak maguk után.” – mondta el dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász, aki hozzátette, hogy a kanyaró nem ezek miatt a tünetek miatt veszélyes, hanem a kialakuló szövődmények miatt, mint például az agyvelőgyulladás, a tüdőgyulladás vagy a középfülgyulladás. A kiütések megjelenése előtti 4. naptól a megjelenést követő 4. napig fertőz cseppfertőzés útján.
Itthon 1969-ben vezették be kötelezően az MMR oltást, majd 1989-től emlékeztető vakcinát kaptak a beoltottak az élethosszig tartó hatás eléréséért. Ez azt jelenti, hogy aki 1969 előtt született, és még nem esett át a betegségen, jobb, ha beoltatja magát, főleg, ha külföldi utat tervez. Az 1989 előtt születettek nagy eséllyel védettek, de a biztos védettség eléréséhez nekik is szükségük van az ismétlő oltásra. Az oltáshoz a háziorvos ad receptet, amit a gyógyszertárban lehet kiváltani..
A jelenlegi oltási rend szerint a magyar gyerekek 15 hónapos korban kapják meg az első, és 11 éves korukban a második oltást, ami életre szóló védettséget ad.
Természetesen mindig vannak speciális immunológiai helyzetben lévő kisgyerekek, akik számára egy egyszerű védőoltás is fokozott kockázattal járhat (általában fejlődési rendellenességgel, krónikus betegséggel küzdők) , de őket épp a többiek átoltottsága védheti eredményesen, és a valóban fokozott kockázatnak kitett csoport az orvosi ajánlások szerint maroknyi.
Amennyiben bármilyen kétségünk van, természetesen jogunkban áll (és ajánlott is) tájékozódni: a tájékozódás orvosi kérdésekben azonban nem a szomszédasszony véleményének, az ismert chemtrail-vagy kamuhír-oldalak posztjainak vagy ismeretlen Facebookos kommentelők kommentjeinek alaposabb megismerését jelenti – ha valóban tájékozódni szeretnénk, akkor tegyük ezt a tudományos publikációkat közlő oldalakon (nem árt mélyebb idegennyelv-tudás a legtöbbhöz, cserébe biztonsággal használható információkat és kutatási eredményeket ismerhetünk meg), vagy ha háziorvosunk tudását nem találjuk elég naprakésznek (elég baj), akkor keressünk orvosi diplomával, a szakterületen jártassággal rendelkező, a gyakorlatban praktizáló forrást.
Ha pedig rémüldözni akarunk, olvassunk regényeket, irodalmi forrásokat akár az ókorból, akár a 16-17-18. századból, amikor még a népesség nagy részének saját tapasztalata volt, mivel jár egy komoly járvány. Kellően tehetséges szerzők műveit olvasva talán érzelmileg is megértjük, mit védünk ki a védőoltásokkal.
Tünde, Vakmacska
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
