Bár még éppen csak véget ért az ősz, és az időjárás most fordul télbe, mégis sok szülő már a jövő év őszére gondol, amikor gyermeke iskolás lesz.A gyerekek (és szüleik) életében fontos mérföldkő az iskolakezdés, ezért érdemes megfelelően felkészülni rá. Sokak számára a felkészülés elsősorban tájékozódást jelent, ehhez kívánok segítséget nyújtani az alábbiakban négy részes írásommal.
Az első részben összeszedtem, milyen kérdések mentén kell egyáltalán tájékozódni és honnan gyűjthet a szülő információt ezekkel kapcsolatban. Ezt követően az iskolába lépéssel kapcsolatos jogi szabályozási környezetet tekintjük át röviden, hiszen ez egy olyan keretet ad ennek az érzelmekkel sokszor nagyon erősen átitatott kérdésnek, ami fogódzót és korlátot is jelenthet, de mindenképpen alapjaiban meghatározza, mit is tehetünk. A harmadik részben az iskolára való érettség vagy felkészültség fogalmát tekintjük át. Az utolsó részben pedig az iskolaválasztásról írok abból kiindulva, hogy mi is az, amit a gyermeknek meg kell az iskolában tanulnia és ebből következően mit nyújtson az iskola?
I.rész
Pszichológusként a mindennapi munkám során azt tapasztalom, hogy a szülők saját szerepükkel, szülői feladatukkal kapcsolatos tudatossága, tájékozottsága és felelősségérzete egyre nő, így nagyon sokat már most azon gondolkodnak, hogy nagyóvodás gyermekük készen áll-e arra, hogy iskolás legyen. Természetesen az elég jó szülőségnek nem feltétele, hogy már most ezen aggódjunk, de a kérdés átgondolása azoknak a szülőknek is hasznos lehet, akik egyelőre még a karácsonyi készülődéssel vannak elfoglalva.
Tehát: menni vagy maradni? Ebben a kérdésben segítséget kaphat a szülő gyermeke egyik legjobb ismerőjétől: az óvodapedagógustól, aki (szerencsés esetben) évek óta kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, és általában tapasztalataim szerint éles szemmel meg tudja ítélni, hogy hol tart abban a fejlődési folyamatban, ami az iskolába lépéshez vezet. Sok óvodában ilyenkor ősszel tájékoztató előadásokat vagy fogadóórákat szerveznek a szülők számára, ahol lehetőség van beszélgetni az óvó nénivel erről a kérdésről, de ha esetleg a ti óvodátokban nincs ilyen, érdemes kezdeményezni a megbeszélést.
Sok helyen gyakorlat az iskolaérettségi előszűrés, amit az óvodapszichológus vagy az óvodai logopédus, gyógypedagógus végez el a tanév kezdetén. Ez egy olyan tájékozódó szűrés, ahol a szakember különböző (általában egyéni helyzetben felvett) feladatok segítségével alkot képet a gyermekről, és tájékoztatást ad erről a szülőnek is. Fontos, hogy ez nem összekeverendő az iskolaérettségi vizsgálattal, amiről a későbbiekben részletesen lesz szó, a jogszabályi környezetet bemutató részben. De támpontot jelent az óvónői vélemény mellett a szülőnek.
A másik fontos információforrás maga a gyermek: mondja-e, hogy szeretne már iskolás lenni? Meg tudja-e mondani, hogy miért? Érdeklődik-e már a számok, betűk iránt? Szívesen ül le otthon, szabadidőben „feladatozni” vagy akár iskolásat játszani? Képes hosszabb ideig (10-15-20 percig) koncentráltan dolgozni valamin? Ha látjuk ezeket a jeleket, akkor joggal gondolhatjuk, hogy gyermekünk kezd valóban „megérni” az iskolás szerepre. A harmadik részben áttekintjük majd részletesen is az iskolára való érettség kritériumait, szempontjait.
Nagyon fontos szempont, és úgy vélem, hogy időnként nem kap elég hangsúlyt: nemcsak a gyerek, hanem a szülei, és egész családja is iskolába megy! Az egész család, és persze előretolt tagként maga a kiselsős belép egy új közösségbe, melynek megvannak a saját szabályai, hagyományai, szokásai, amikhez igazodni kell, de legalábbis érdemes megismerni őket. Hasonlóan, ahogy óvodába lépéskor is egy új közösség része lett az immár óvodás család, most ismét egy új közösségbe való integrálódás a feladat, amiben szülőként a gyermeket segíteni kell. Ennek érdekében érdemes pl. kapcsolatot kialakítani az osztálytársak szüleivel, a tanítókkal, a többi gyerekkel.
Másrészről az iskolakezdés átformálja az addigi családi rendszert időbeosztás szempontjából is: az iskolába időben be kell érni, valakinek délután menni kell a gyerkőcért úgy, hogy utána még esetleg legyen idő egy nagyot futni a játszótéren vagy (ne adj isten!) még valami feladatot otthon megcsinálni. Érdemes ezt előre átgondolni, kinek mi lesz a feladata a családban, melyik szülő (esetleg nagyszülő vagy testvér) hogyan tud részt venni ebben a komplex „projektben”. Igyekezni kell egy kiszámítható, átlátható rendszert kidolgozni, hogy a gyermek számára biztonságos keretet tudjunk nyújtani. Nagy szüksége lesz erre, hiszen a megváltozott helyzet számára feszültségkeltő lehet még akkor is, ha pozitív izgalommal telnek az iskolás napjai.
Kell az érzelmi energiatartalék az iskolába lépési „mézeshetek” elmúltára is, amikor – nagyjából szeptember végére, október elejére – a kiselsősök és szüleik is kissé elfáradnak, múlik az iskolás élet varázsa és egyre nagyobb súllyal nehezedik a vállakra az iskolatáska. Ma már szerencsére az őszi szünet éppen ezt a célt is szolgálja, hogy a kezdeti lelkesedés újra kissé visszatérjen és folytatódhasson a munka a téli szünetig és majd azután is.
Természetesen minden család más és más, sokan könnyedén veszik az óvodásból iskolás életre való váltást, máshol viszont tapasztalataim szerint felborít mindent és váratlanul éri a szülőket az új feladat, a megnövekedett terhelés és felelősség. Ezért érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni: a szülőktől is nagyobb időbeli és érzelmi ráfordítást fog kívánni az iskolakezdés. Vannak olyan élethelyzetek, amelyeket nem tudunk kontrollálni, pl. nehezen tervezhető, ha az egyik szülő munkakeresővé válik jövő szeptemberre, ami érzelmileg szintén megterheli a családi rendszert. De a tervezhető, kontrollálható dolgokkal érdemes segíteni a nagyjából zökkenőmentes iskolakezdési időszakot és pl. lehetőleg a családi vállalkozás profilbővítését vagy sok száz kilométeres távolságba való költözést ne erre az időszakra tervezzünk.
Fontos igazodási pontot jelent a tankötelezettség jogi szabályozása, ezt a következő részben tekintjük át.
Nagy Éva pszichológus
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
