A múltkori „sikersztoris” munkába visszatérés után néhány olyan komment is született, amiben valódi sikersztori után sóvárogtak a szerzők. Az, hogy mennyire sok oldala van egy-egy történetnek, kiderült a posztoló kommentjeiből is. Ahogy olvastam, elkezdtem magamban fogalmazgatni a saját történetemet vattacukor és lúzer változatban is, végül le is írtam. Ugyanaz a lemez, két oldala van:
A oldal:
Egyetem közben mentem férjhez, a férjem eltartott, amíg a tanulmányaimat befejeztem. Az első gyerekünk az első diplomám megszerzése után született. Kilenc évig nem dolgoztam, született sorban négy gyerekünk. Otthon voltam, a szüleim a közelben laktak, anyukám szívesen segített, megéltünk. Amikor a legkisebb kétéves lett, bölcsibe került, én pedig dolgozni kezdtem. Egy év munka után terhes lettem az ötödik gyerekünkkel. Újabb két évet töltöttem otthon. Amikor a kicsi másfél éves lett, újra dolgozni kezdtem, a nagymama és egy nagynéni vigyáztak rá fél évig. Kétéves kora óta bölcsis. Én rugalmas munkaidőben dolgozom, legkésőbb 4-re a gyerekekért tudok menni. Ha betegek, otthon maradok velük, vagy a nagymama, aki továbbra is közel lakik és nyugdíjas, megteszi helyettem.
Salllala, így könnyű, igaz?
B oldal:
Egyetem alatt én is dolgozgattam, az otthon gyerekezés alatt a második szakomat végeztem, illetve különböző egyéb képzésekre jártam (ekkor még ingyen). Egy fél évem sem volt, amikor ne lett volna valami iskolám a növekvő számú gyerekseregünk mellett. Amikor a negyediket vártam, estin egy harmadik diplomát szereztem, ez a kicsi másfél éves korában ért véget. Tény, hogy sok családi segítséggel, de rengeteg éjszakázással, végigbőgött vizsgaidőszakokkal, az előadások szünetében szoptatott babával, rengeteg lelkiismeret-furdalással a csoporttársaimmal együtt végeztem, és szereztem egy olyan diplomát, amelyet most is használok. Fél évvel később dolgozni kezdtem közalkalmazottként, elvileg hatórás állásban. Egy év múlva kopogtatott az ötödik, tulajdonképpen jókor, éppen lejárt a szerződésem.
Születése után pár hónappal már dolgozgattam, aztán fokozatosan egyre többet. Másfél éve sokat, sok helyen, igen komoly logisztikai feladat ezeket és a gyerekeket összefésülni. A munkám otthoni feladatokkal is jár, erre is időt kell szakítani abban a pár órában, amíg velük vagyok délutánonként (értsd: 5-7-ig). Vagy utána. Meg nyilván mindenre, ami adódik, amire mindenki másnak is, amire igen keveseknek van fizetett segítségük. Ha a gyerekek betegek, itthon maradhatok, de akkor nincs pénz sem. Nagymama jön szívesen, de van sok unokája, sok feladata (hála istennek), rendszeresen nem szeretem terhelni. (A kedvenceim közé tartozik, amikor a sokadik gyerekemet várva többen is nekem szegezték: „Így könnyű, közel lakik az anyukád!” Hát nem, nem anyukámnak szültem, alapvetően arra rendezkedtünk be, hogy magunk oldjuk meg az életünket. Ha valami miatt nem megy, ÉS anyukámnak is alkalmas, akkor hívom. Nem dada, nem pótmama, nem takarítónő, nem fuvaros, hanem nagymama, akinek szeretném, ha öröm maradna az unokáival való együttlét.)
Nagyon szerettem volna és szeretnék most is tovább, többet lenni a gyerekeimmel, egyszerűen imádom őket, élvezem a velük töltött időt (természetesen a hajam nekem is őszül, idegsejtjeim nekem is fogyatkoznak…). Erre nincs mód.
Ingyenélő ősanya, de ugyanakkor karrierista, gyerekeit bölcsibe dugó liba is lehetek. Néha érzem, hogy iszonyú mázlista vagyok, egészségesek, szépek és jópofák a gyerekeim, szeret a szuper férjem, a jó munkahelyeim viszonylag közel vannak, többet lehetek a gyerekekkel, mint sokan mások. Néha meg úgy, hogy szeretnék belibegni egy irodába, felnőttek közé, tenni-venni-okosnak lenni, aztán hazamenni és élvezni a pénzt és a családot. Elegem van a bumlizásból, abból, hogy amíg én mások gyerekeivel vagyok, az enyémekkel is más van, a sajátjaimat akarooooom, rendes fizetést, szabadságot, otthon meg lustulást.
Az, hogy a lemez melyik oldalát forgatom aznap, attól függ, melyik lábam ért földet először, amikor felkeltem.
feri01
Bezzeganya az Instagramon!
Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz.
Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>
Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
