Az iskolai felvilágosítás ellenére is hatalmas a tájékozatlanság
Minden harmadik megkérdezett 16-25 év közötti fiatal legalább hetente egyszer él nemi életet, ennek ellenére a korosztály egynegyede még soha nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert– derül ki egy friss hazai kutatásból*. A felmérés alapján a felelőtlen viselkedés hátterében a szülői támogatás hiánya és a nem megfelelő felvilágosítás áll: az első együttlétnél a válaszadók fele azért nem védekezett, mert nem gondolta, hogy szükség lenne rá, minden tizedik pedig nem tudta, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésére. Az okok mellett a következményeket is jól tükrözik az adatok: hiába léteznek már olyan alternatív, megbízható védekezési eszközök, mint például a hüvelygyűrű vagy a spirál, az elmúlt egy évben minden tizedik fiatalnak szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra, a 19 éven aluliak körében pedig csaknem minden második terhesség abortusszal végződik.
Fogamzásgátlás világnapja, 2016. szeptember 26.
A kutatás során megkérdezett magyar fiatalok átlagosan 16,5 évesen veszítik el a szüzességüket (a magas iskolai végzettségűek kicsit később, közel 18 évesen, az alapfokú végzettségűek pedig általában korábban), a védekezésre viszont ijesztően kevés figyelmet fordítanak. A 16-25 éves korosztály negyede még soha nem védekezett, annak ellenére, hogy jelentős részük legalább hetente egyszer él nemi életet, a könnyelműség miatt pedig gyakran kerülnek szorult helyzetbe: az elmúlt évben tízből egy válaszadónak szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra.
„Inkább ne is tudjak róla!” - az anyagi és a lelki támogatás is hiányzik a szülők részéről
„A felelőtlen viselkedésben hatalmas szerepet játszik, hogy mindössze tízből egy szülő támogatja anyagilag a gyermekét, ha fogamzásgátlásról van szó, egy megbízható védekezési eszközt pedig nem minden tinédzser tud megengedni magának.” - hívta fel a figyelmet Séllei Györgyi, szexedukátor, az Ars Erotica alapítvány munkatársa. „A kutatás eredményei azt is jól mutatják, mi állhat a háttérben: tízből hat családban egyáltalán nem beszélnek a szülők a gyerekekkel, sem az első szexuális élmény előtt, sem utána. Így maradnak a barátok és az online portálok, a valódi támogatás viszont, amire egy szexuális életét épp megkezdő serdülőnek szüksége van, a legtöbb esetben hiányzik.” – tette hozzá.
A fogamzásgátló finanszírozását a szülők helyett sokszor a férfi partner vállalja magára. Tízből négy fiatal nő nyilatkozott úgy, hogy a párja vásárolja a védekezési eszközt, így viszont az esetek döntő többségében (76%) csak az óvszeres pultig jutnak el. A férfiak többsége az óvszer mellett legfeljebb a fogamzásgátló tablettát ismeri, de az olyan alternatív eszközök, mint a spirál, a hüvelygyűrű vagy a tapasz ismertsége a nők körében is alacsony.
A megszakításos közösülés a fogamzásgátló tablettánál is népszerűbb
Bár a válaszadók csaknem kétharmada részt vett iskolai felvilágosító órán, a védekezéssel kapcsolatos ismereteik meglehetősen hiányosak és gyakran ellentmondóak is. Tízből kilenc fiatalnak az a legfontosabb, hogy az adott módszer minél megbízhatóbb legyen. Ennek ellenére a rendkívül kockázatos megszakításos közösülés a második leggyakoribb védekezési technika, messze megelőzve a tökéletes használat mellett közel 100%-os védelmet nyújtó méhen belüli eszközt vagy a hüvelygyűrűt. Az ellentmondás hátterében az állhat, hogy minden második fiatal számára döntő szempont, hogy az adott módszer ne okozzon elhízást, ne tartalmazzon hormont és, ami még ennél is fontosabb: kényelmes legyen a partner számára, és ne zavarja a meghitt pillanatot.
(*Az NRC kutatása 500 fős mintán, a 16-25 év közötti magyar fiatalok körében készült, 2016 májusában)
(sajtóközlemény)
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
