Első lépések
Családfát nem feltétlenül azért csinál az ember, mert szittyaharcos és ezt bizonyítani akarja, vagy mert nemes és mindenképpen azt szeretné, ha az oviban a gyereknek a családi címer lenne a jele.
Legtöbben ettől függetlenül reménykednek a nemesi származás felbukkanásban. Megjegyzem, kutyabőrös nemes szerintem minden családban volt, rendszerint, amíg a kitüntetett ősapánk elitta és/vagy elkártyázta a kutyabőrt. A családfakészítés egy jó hobbi, amit akár a csemetével együtt is lehet űzni, ezen kívül kiváló korrajzokat lehet kapni általa és emlékezetet állítunk általa azoknak, akikre már senki nem emlékszik.
Alapvető ismeretek jó, ha vannak a kutatás megkezdése előtt. Az egyik az anyakönyvek kutathatóságára vonatkozó jogszabályi háttér.
- Általános szabályként halotti anyakönyvek 30 év, születési anyakönyvek 100 év, házassági anyakönyvek 75 év elteltével kutathatók szabadon (a védelmi idő az utolsó anyakönyvi bejegyzéstől számítandó).
- A védelmi idő lejárta előtt akkor kutatható az anyakönyv,
a) ha a kutatáshoz az érintett (vagy halálát követően hozzátartozója) írásban hozzájárult,
b) ha a kutató maga ilyen személy (érintett, vagy halála után annak hozzátartozója),
c) ha a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy
d) ha a kutatást kutatási tervvel, támogató állásfoglalással bíró, a személyes adatokat megfelelően
kezelő tudományos kutató végzi, és az anyakönyvi bejegyzés keletkezése óta eltelt 30 év.
(Forrás: www.nogradarchiv.hu/id-917-julius_1_tol_valtoztak_az_allami.html)
Emiatt nagyon fontos, hogy legalább egy-két generáció adatait ismerjük. Mert egyébként nagyon-nagyon nehézkes lesz elkezdeni a kutatást.
Ha ez megvan, egyszerre érdemes egyszerre egy ágat megkezdeni, illetve az egészet valamilyen nekünk átlátható formában rögzíteni. Erre jó egy Word vagy egy Excel, de sok jó program is rendelkezésünkre áll.
Itt is van egy raklappal:
http://hu.downloadastro.com/windows-tanul%C3%A1s_oktat%C3%B3programok-csal%C3%A1dfakutat%C3%A1s/
Én a familythree-t használom, ez a myheritage.com-on látható, a csel, hogy a szoftverek ingyenesek, de a honlapokon többnyire fizetni kell, ahol nem, az olyan is. Nekem évi olyan 10-15K-ban van ez a mulatság, de amúgy határ a csillagos ég, mert a DNS-tesztektől kezdve a kismalac bodros farkáig mindent adnak pénzért. Ezek magyarországi keresések esetében nem érik meg – szerintem –, mert a keresők kb. olyan találatokat adnak ki, amiket magunk is megtalálunk, a DNS-hez kell, hogy más is feltöltse az adatokat, én egyetlen egy ilyen embert ismerek, szerintem ő is megbánta már. Én úgy látom, itt nincs ennek nagy hagyománya, rengeteg elhagyott családfa van, ahol van rögzítve 10 név, aztán ennyi, az első nagy lelkesedés után alábbhagyott a szorgalom.
A választott családfa szoftvert bármikor lecserélhetjük, mert mind ugyanazt a szabványos GEDCOM fájlt állítja elő, így próbálkozhatunk más, tetszetős, átláthatóbb programmal, ha váltani szeretnénk.
A legtöbb website fizetős, de x személyig ingyenes, a myheritage pl. 250 főig, ami soknak tűnik, de nagyon nem az. De van a Genopro, ahol 25 személyt lehet ingyen feltölteni, a teljes változat olyan 50 USD, nagyon sok lehetőség van benne, ezért népszerű.
Miután sikeresen megtaláltuk a megfelelő programot, elkezdjük feltölteni az adatokat, megtámadjuk a rokonságot, mondjanak el mindent és lehetőleg – legalább szkennelésre – bocsássák rendelkezésre a meglévő iratokat. Felrögzítünk minden adatot egy-egy személyről, a forrást is érdemes megjelölni egy adatról, hogy az tuti biztos – van róla okmány – vagy csak a nagynéni mondta, hogy neki mesélte a dédi. Volt, hogy hetekig bogarásztam egy anyakönyvet, mert rosszul emlékeztek a születési dátumra, majd szélesítve a kört háro évvel korábbi időpontnál találtam meg a keresett személyt.
A keresés
A Mormon Egyház a 80’-as évek óta a világ minden tájáról szkenneli be az anyakönyveket, a magyarországiakat is. Azt fontos tudni, hogy 1895. október 1-jétől van állami anyakönyvezés, az ez előtti időkben az egyház látta el ezt a feladatot. A mormonok az állami anyakönyveket beolvassák, de a régebbi adatok egy része is megtalálható. A képek indexelése folyamatban van, az adatok kereséséhez pedig nagy fantázia szükséges sok esetben, mert az indexelést nem csak magyarok – iszonyat kevés indexelő van hazánkban -, hanem más anyanyelvű önkéntesek is végzik, ezért rengeteg elírás található bennük. Egyébiránt nagyon nehéz magyarként is kisilabizálni egy-egy 1700-188 körüli vagy korábbi bejegyzést. Minden tisztelet azé, aki pl. koreaiként ezt megkísérli egy magyar anyakönyvön.
A honlap:
Kezdéskor érdemes megismerkedni a témával foglalkozó egyesülettel a MACSE-val; http://www.macse.hu/society/index.php . Itt is olvashatunk hasznos tanácsokat.
Amikor a netes lehetőségeket kimerítettük, mehetünk az Országos Leváltárba: http://mnl.gov.hu/mnl/ol/csaladfakutatas vagy a helyi levéltárakat kereshetjük fel.
Érdemes előtte felmérni, milyen lehetőségek vannak, a győri Levéltár például megfelelő összegért elérhetővé tette a Győr-Moson-Sopron megyei anyakönyveket. Nem mindet, de jelentős részét.
Valamint a nagy felbuzdulást megelőzően még tegyünk egy gyors látogatást itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Megsemmis%C3%BClt_magyar_anyak%C3%B6nyvek_list%C3%A1ja , mert lehet, hogy pont beleesik a kutatásunk tárgya a megsemmisült anyakönyvek listájába.
stony