Az előző posztomban olvashattátok a gondolataimat a szövegértés-fejlesztéssel kapcsolatban, általánosságban. Ebben a posztban azt szeretném bemutatni, milyen kreatív szövegalkotásra ad lehetőséget a Lengemesék sorozat. Ehhez nem kell semmilyen különösebb eszköz, otthon is kivitelezhető, garantáltan szórakoztató foglalatosság lesz!
A problémaközpontú és pedagógiailag meglehetősen terhelt gyerekkönyvek mellett (örökbefogadásról, problémás, hátrányos helyzetű, hajléktalan, nem alvó, rossz evő gyerekekről szóló) van egy új hullám is kortárs gyermekirodalomban, melynek tagjai kifejezetten sikerorientált termékek. Ezek nem felnőtt könyvek lebutított vagy rövidített változatai, így nem is tartanak igényt olyasféle szempontok alapján történő megítélésre, mint a felnőtt könyvek. Ha nem feltétlenül a szépirodalom felől közelítünk hozzájuk és nem egy tradicionális, konvenciókövető, szigorúan kánon belüli esztétikának megfelelni akaró könyvnek tekintjük őket, hanem műfajiságukra nézve a lektűr felől közelítünk és elfogadjuk, hogy ez nem minősítés, hanem megjelölés, akkor ezek közül mindenképpen kiemelkedik Berg Judit sorozata. Minden együtt van recept szerint az eladhatósághoz.
A Lengemesék sorozat négy önálló, tematikus kötetből (évszakok szerint) és egy kiegészítő, műfajban is eltérő kalendáriumból áll, ahol mese és valóság keveredik egymással. A kötetek egymáshoz kapcsolódnak, de önállóan is megállják a helyüket. Én először a nyári kalandokat olvastam és tökéletesen érthető volt a felépített világ, nem maradt ellentmondás vagy disszonancia. Néha szószerinti ismétlések segítik a nyomatékosítást és az eligazodást. Mivel néhol igencsak hosszúak a mondatok (egy szerkesztő helyében szétszedtem volna őket), az ajánlott korosztály szerintem 9-12 éveseké. Viszont a hosszabb mondatokat is előnyünkre lehet fordítani: ha az a feladat, hogy szedjék szét a gyerekek maguk, akkor mindenki „kisszerkesztőnek” érezheti magát egy rövid időre. Csak egy kis szerepjáték és körítés kell (pl.: névtelen postával érkezett kézirat a szerkesztőségbe éjfélkor…) hozzá, megbeszélni, mi is egy szerkesztő feladata és máris előttünk áll a tökéletes foglalatosság. Nagyobbaknál a korrektúrajelek is megtaníthatóak ennek kapcsán.
Bár a magyar gyermekirodalom „tanulságlevonás” központú, üdítően hat, hogy itt nem olyan hangsúlyos ez. A főszereplő Füttyös Vilkóval, aki segítőkész, vagány kölyök, könnyű azonosulni. Apátlan árva (édesapja eltűnt, anyja nem hangsúlyos a történetben, szinte láthatatlan, a háttérben marad), törvényszegő illetve rugalmasan értelmezi a törvényt, nagyon leleményes és bátor: a Harry Pottertől, a Star Warson át a mitológiában mindenütt fellelhető őshős-toposz leképeződése. Segítői között megjelenik egy kecskebéka is, Táltos, akinek csökevényes a bal első lába. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fogyatékosságot mint témát ezáltal meg lehet beszélni, a hozzá való viszonyulást pl.: mi sértő megnevezés vagy cselekedet, mit jelentenek a politikailag korrekt kifejezések, stb. A fogyatékossággal kapcsolatban pedig szót lehet ejteni a bullying jelenségéről, kirekesztésről, csúfolódás elfajulásáról. Táltost is kinevetik társai, bár a terrorig nem jut el a dolog, de alkalmat ad rá a sztorinak ez a része, hogy közvetlenül foglalkozzunk vele.
Ha elolvastuk a szöveget, akkor nem unalmas kérdés-felelet formájában monitorozzuk, hogy megértette-e e gyerek a szöveget, hanem ösztönözzük alkotásra. Ahhoz, hogy pl.: Nagyapó farkaskalandjáról tudjon írni egy beszámolót valaki (ez explicit nincs benne a történetben csak említés szintjén), ahhoz adekvát ismeretek kellenek a lengék világáról. Nagyapó a beszámolóban biztos nádirigóháton röpköd és nyilazik, meg buzogányt használ. Ha vízipisztolyt, akkor az itt életidegen, hiszen nem fér bele a lengék elképzelt világába. Ugyanakkor egy kreatív indoklással elfogadható: találtak egy mini vízipisztolyt Nagyapóék és Ő akárcsak Vilkó nagy lelkesedéssel fedezte fel és fejlesztette tovább a szerkentyűt. A harácsok konzervdobozai is emberi közvetítéssel kerültek hozzájuk, így valamilyen módon a mi világunk is belevonódik a storyba, nem teljesen elhatároltan és fiktíven jelenik meg.
Sokszor találkoztam azzal a problémával, hogy „de hát mit írjak?” Ha valaki nehezen alkot szöveget önállóan vagy bizonytalannak érzi magát, akkor irányított kérdésekkel lehet segíteni pl.: Képzeld el Nagyapó ruháját és írd le! Képzeld el, milyen viszonyban vannak a nádirigójával, hogy hívják őt? Képzeld el, volt-e Nagyapónak jó barátja a lengeőrök között, őt hogy hívják, mi a neve, stb? Mennyire félt Nagyapó a farkastól? Nagyon vagy egyáltalán nem? Ezzel közvetettem arra is ösztönözzük a gyereket, hogy személyiséget konstruáljon meg, ami nagyon árulkodó lehet: ha éppen bántja egy probléma, akkor megjelenhet az is a szövegben és így közvetetten fel is lehet dolgozni.
Kisebb gyerekekkel, akiktől még nem elvárható, hogy hosszabb szöveget alkossanak önállóan vagy pláne ovisokkal jó köztes megoldás a plakáttervezés. Minimális szövegírást igényel, sokkal inkább a kép és szöveg harmóniájának megteremtésén van a hangsúly. Kiválóan lehet plakátot gyártani a béka derbikhez vagy az ünnepekhez hirdetményként.
Érdekes műfaji váltás lehet szintén akkor, ha nem alkot könnyen egy gyerek, ha életrajzot íratunk vele előre meghatározott szempontok szerint: név, születési idő, hely, lakcím stb ami a valóságban is megjelenik. A Lile nevű szereplő ideális alapanyag. Pl.: Lengevárban születik, remek rigólovas, gyógyításhoz külön érzéke van, jól ismeri a gyógyfüveket, stb.
További műfaji váltás lehet, ha éppen recept alkotását kérjük a gyerekektől: a békalencsés fánk, moszatos lángos vagy kuglóf Lile módra ideális választás. Itt érdekes lehet összegyűjteni azokat a természetes anyagokat, gyümölcsöket, bogyókat, amik egy édesvízi tó körül élnek. Ezzel közvetetten, ha nagyon pedagógus akarok lenni, még a biológiai alapműveltséget is gyarapíthatjuk, miközben egy konkrét műfaj elemeivel ismerkedünk.
Ha egy közelebbről nem nevesített szereplő szemszögéből kérünk szóbeli mesélést a gyerekektől, akkor gyakoroljuk a különféle nézőpontok közötti váltást, ami hosszú távon elősegíti, hogy eligazodjanak egy idegen szövegben. Pl.: a bambusz banda egy tagja, aki nem ismeri személyesen Vilkót, mit hall éppen róla és mit lát belőle kívülállóként. Van egy merész fiú, akinek zöld a haja és mindig mindenféle kalandokba keveredik. Pl.: Amikor éppen játszottunk a nyárvégi ünnepségen, már nagyon szerettem volna eltrombitálni a kedvenc nótámat szólóban, de éppen akkor mgejelnt Sulyom király Vilkóval Rence Ervinnel együtt. Nagyon szimpatikus volt nekem a bátor fiú, úgy éreztem, szívesen lennék a barátja. Arra gondoltam, én féltem volna bemerészkedni Harácstanyára, de nekem is van egy jó kecskebéka barátom, Lurkó, ebben hasonlítunk.
Szalíz
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
