Több, mint 1300-an töltötték ki a Bezzeganya szoptatási-hozzátáplálási kérdőívét. Láthatóan sokaknak friss még az élmény (sokan írták, hogy van 1 éven aluli gyerekük), és azt is kijelenthetjük: aki tud, szoptat, még egyéves kor után is. Nemhogy a WHO által ajánlott féléves korig, de a kitöltők 32 százaléka szoptatta gyermekét 12-24 hónapos kora közt, 12 százalék pedig még kétévesen sem választotta el. 

 

Majdnem tizenhat százalék (15,9) nagyjából az egyéves kort tekintette választóvonalnak (9-12 hós koráig szoptatva), akiknek viszont komoly nehézségeik voltak, nagyjából az első három hónapig küszködtek, 11-12 százalék adta fel a baba első vagy a második negyedévében. Szigorúan véve kb. 6 és fél százalék volt az, aki egyáltalán nem tudott szoptatni (kizárólagosan szoptatni pedig hét és fél százalék), ezek a babák a születés után általában tápszeren vagy lefejt anyatej+tápszer kombón nőttek fel.

Csak az anyák negyede számolt be problémamentes szoptatásról, nekik nem volt sebes mellbimbójuk, mellgyulladásuk, nem küzdöttek túltermeléssel vagy épp elégtelen tejmennyiséggel, és nem okozott fájdalmat a szoptatás.  Elgondolkodtató, hogy a legtöbb gondokkal küzdő anya a „nem volt elég tejem” választ jelölte be (21,3 százalék) – vajon a baba is így gondolta, vagy inkább a doktorok-védőnők tekintete és a mérleg sugallta ezt? 14 és fél százaléknak volt fájdalmas a szoptatás, tizenegy százalékuk élt meg legalább egy mellgyulladást, 8,4 százalék nehezen szoptatott, míg majdnem 6 százalék küzdött a túltermeléssel. De igazán érdekesek a szöveges válaszok voltak: minden jól szopó baba (ha volt elég tej) egyformán lehet problémamentes, ám a problémák száma mint égen a csillag: lenőtt nyelvecske, kórházban cumisüveget kapó, a mellet elutasító vagy aluszékony baba, gyengécske koraszülött, gyógyszerszedés miatt elapasztott tejű anya, rossz szoptatási technika (empatikus laktációs tanácsadót minden kórházba!), befelé forduló bimbó, bimbóvédő mellett elcsorgó tej és emiatt éhező baba, a túl erős tejleadó reflex miatt fuldokló csecsemő. De akadtak szunyókálós, aluszékony gyerekek is, és talán a koraszülöttek szoptatása volt technikailag is a legnehezebb.

Nem kevés a lelki okok száma sem. Szorongás, görcsös akarás éppúgy akad,  mint korábbi bántalmazás, zaklatás miatt szoptatni lelkileg képtelen nő, az állandó méregetés miatt  vagy a „riogatás” miatt megrémülő elsőgyerekes kismama, de a kevés pihenés is okozhatta valakinél, hogy elapadt a teje. A nagyobb gyerekek haraptak, csíptek, türelmetlenek voltak, főleg az első fogak áttörése okozott bajt anyának-babának. De olyan is volt, hogy a kis finnyás csak az egyik mellet fogadta el, a másikból lehetett fejni, és reménykedni, átmeneti a probléma.

Az olvasói válaszok alapján a tápszer rég nem mumus vagy félve elfogadott kényszermegoldás: a gyerekek közel fele (48%) kapott élete során tápszert. A tápszeresek kb. fele-fele arányban kaphattak hipoallergén és „sima” tápszert: a válaszadók kb. 24-26 százaléka jelölte be ezt a két választ a „Mivel váltottad ki az anyatejet?” kérdésnél. A legtöbben a „semmivel” választ jelölték (34%): nyilván ide sorolandók azok, akik italként teát, gyümölcslét vagy vizet kaptak, de se tehéntejet (7,2%), se feles tejet (2,1%), se tápszert (összesen 50%), se tejalapú gyerekitalt (6,5%) nem kortyolgattak.

 

Az egy éven felülieknél nagyjából hasonló, 21-28 százalék azok aránya, akik vagy tejet, vagy tápszert, vagy junior gyerekitalt kapnak: a legtöbben (27,8%) a "hagyományos" módon tejet isznak, 21,5 százalék a tápszerfogyasztók aránya, míg junior gyerekitalt a kitöltők 22,8 százaléka ad. A dietetikusok nagy része tartja jobb választásnak ebben a korban a tápszert (főleg a már ehhez szokott kicsiknél) vagy a korosztálynak tervezett tejalapú italokat, mint a "sima" tehéntejet  - ez utóbbit forralatlanul végképp nem ajánlják a 2-5 éveseknek sem, mi egyébként megtapasztaltuk, miért, amikor a hároméves suttyomban meghúzott egy zacskót, amiben  kistermelői, nyers tej volt - csúnya, bűzös szagú, híg és világos széklet lett a következmény, pedig a gyereknek semmiféle kimutatott allergiája, laktóz-intoleranciája nincs, a tej pedig bevizsgált, ellenőrzött, ismert gazdaságból származott.  

 

Meglepően magas (majdnem 30 százalék) azok aránya, akik lényegében semmilyen tejes italt vagy sima tejet nem isznak 1-2 éves korukban:  Vakmacska másodikja, az egy-és kétéves kora közt kizárólag anyatejet vagy almalét elfogadó Kicsi is ide tartozik, ma már igencsak kedveli a tejet és a tejes gyerekitalokat is. A legnépszerűbb itatóeszköz változatlanul a cumisüveg (51,3%), messze lemaradva követi ezt 28 százalékkal a csőrös pohár, 12,8 százalékkal a műanyag pohár (sokan olvasták a mentőorvos figyelmeztetését, hogy rohangáló gyereknek SOHA ne legyen üvegtárgy a kezében), de akadt gyerek aki szívószálat, kávéspoharat, szoptanít flakont vagy inkább kiskanalat használt, de olyan anya is volt, aki elismerte, a gyerek egy időben az úristennek nem akart inni az égegyvilágon semmiből.

Magyarországon a hozzátáplálás egyértelműen a gyümölccsel kezdődik, legalábbis a felmérés szerint, több mint nyolcvan százalék ezt jelölte meg a lehetséges válaszok közül, 13,5 százalék szavazott a zöldségre, és 6,2 százalék a tejpépre. A babák többsége érdeklődve (52%) esetleg fintorogva, de nem elutasítva (ezt írtátok a szöveges részhez legtöbben) fogadta az első falatokat, undorodni csak 15 százalék undorodott, míg 27 százalékuk kifejezetten lelkes volt. De volt, aki közömbösen kapta be a kanál tartalmát, míg olyan szülő is akadt, nem is egy, aki őszintén bevallotta: nem emlékszik. Mivel a „gyerekek” egy része 18 éves is elmúlt, ezen olyan nagyon nem csodálkozunk.

58,6 százaléka szavazott az olvasóknak arra, hogy ismerjék meg a gyerekek a házi és az üveges bébiételeket is, akik egyfajta módszer mellett tették le a voksot, azok többségben (31,6%) a kizárólag saját készítésűre szavaztak, csak 9,7 százalék vett kizárólag üveges bébiételt. Hogy a termékek íze vagy ára alakította így a trendet, arra nem kérdeztünk rá.

Az anyák átlagéletkora 33,6 év (jópár negyvenen felülivel, akiknek mindenféle korú gyereke van, a kétévestől a húszévesig), többségben az egygyerekes, 3 éven alulit nevelők vannak, de akad négygyerekes anya is a kitöltők közt, illetve olyan is, akinek a legkisebbje és legnagyobbja közt éppen 17 év a korkülönbség.

 

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?