Új férfi lépett az életembe. Már első látásra megtetszett. Először csak szemeztünk. Meg akartam szerezni. Aztán ahogy közeledtem felé, menekülni kezdett. Amikor sarokba szorítva érezte magát, viselkedése megváltozott: támadott. Ekkor hátraléptem kettőt, és messziről figyeltem csak. Pörgött még egy ideig, de hagytam. Türelmesen vártam, mert tudtam, hogy előbb-utóbb az enyém lesz.
Tetszett a mozgása, a játékossága, a szemei csillogása. A lányaimat is azonnal elvarázsolta és mosolyt csalt az arcukra. Sokára mertem csak hozzáérni. Először összerezzent, aztán elkezdte élvezni a cirógatást. Lassan már a tenyeremből evett és gyakran hozzám bújt. Elnyertem a szívét. Hazavittem.
Találtunk neki külön helyet, hogy legyen hová visszavonulni, ha nyugalmat szeretne. Sokszor csak messziről néztem, ahogy a szőnyegen sétál fel-alá vagy békésen alszik a helyén. Remélem, sokáig velünk lesz és nem hagy el minket idő előtt. Annyira megszerettük, hogy hiányozna a csiklandós bajsza és fekete-szürke, fényes bundája. Üdv a családban, Sanyi.
Tünde
