Ezzel a könyvvel jó ideig csak kerülgettük egymást. Tényleg, mit kezdjek egy könyvvel, ami bevallottan főleg a terhességről szól, az meg nekem volt kettő, és több nem lesz, amit eddig meg akartam erről tudni, azt nagyjából megtudtam, és mivel eseménytelen terhességeim voltak, kevés váratlan dolgot kellett hirtelen megemésztenem. Aztán mégis beleolvastam, és rájöttem, szórakoztató, főleg amikor a szerző kitér az eredeti irányból. Szerkesztő nyilván nem nagyon fésülte a művet, ami jót tett neki, úgy valószínűleg unalmassá lapult volna.
A cím viszont félrevezető: semmi köze a meddőség elleni harchoz, a könyv női szereplője rövid időn belül teherbe esik, pedig nem épp huszonéves már. Dr . Csermely Gyula egy valódi nőgyógyász a Telkiben, illetve némileg az Istvánban, a könyv megírásának apropóját felesége, Gabi terhessége adta. Illetve először az, hogy Gabi negyvenévesen egy kamasz lány után még egy babát szeretne, ami másodjára sikerül. Első jó pont: annak őszinte beismerése, hogy a nőgyógyász várandós felesége éppen úgy elvetélhet, mint bárki más a bolygón.
Eredetileg a könyv formája a hagyományosabb kérdezz-feleleket követte volna, ahol Gabi a férjét, aki egyben az orvosa is, kérdezi a terhesség során felmerülő témákban. Ebből lett egy élménybeszámoló, csak részben a negyven éves, csinos és vagány nő terhességéről, a többiben szó esik a magyar egészségügy rákfenéiről és fenegyerekeiről, meg arról is, hogy lakást felújítani idegösszeomlás nélkül még sok pénz közbeiktatásával sem nagyon lehet.
Dr. Csermely Gyula szerencsés ember, jól menő magánpraxissal (Rózsakert, Telki), csinos és okos feleséggel és csinos és okos lánygyerekkel, akinek úgy tűnik, nem szállt el ettől az agya, bár biztos sokan fognak sisteregni, amikor a könyv azon részéhez érnek, hogy még a gyerek születése előtt ruccanjunk le Toscanába. Mielőtt elfogná őket a sárga irigység, olvashatjuk, hogy az orvos rokon sem véd meg a betegségtől, ezért a toscanai kirándulásból beteglátogatás lesz Mátészalkán, a rózsaszín sztoriba betör a magyar valóság.
Nem sokszor ilyen őszinték a dokik a szülési tervvel vagy az első gyereküket várók elképzeléseivel kapcsolatban sem. Pedig Csermely doktor a „be nem avatkozni” iskola híve (mint a könyvben szintén felbukkanó nőgyógyász kolléga, Dr. Siklós Pál, aki sorok írójának két gyerekét világra segítette), aki szerint a jó szülész legfontosabb eszköze a türelem, és legfontosabb tehetsége annak eldöntése, hol kell mégiscsak csinálni valamit, mert nem mennek jó irányba a dolgok.
Szomorkás végigolvasni, hogy korábban hogyan szoktatták le a pályakezdőket épp a türelemről, a be nem avatkozásról vagy az udvarias viselkedésről. Még számomra is új, amit a fenyegető koraszülés elleni hagyományos lépésről, a kórházi befektetésről ír, ami a könyv szerzője szerint általában vagy felesleges, vagy egyáltalán nem akadályozza meg a koraszülést. És az is meglepő, amikor a szakmabeli szájából halljuk, hogy milyen keveset tudunk még mindig a szülés folyamatáról, arról a bonyolult összhangról, ami szerencsés esetben eldönti, hogy éppen akkor, se nem később, se nem előbb, hanem éppen akkor világra jöjjön egy baba. Csermely doktor és Gabi kisfia végül épen és egészségesen világra jön, mi pedig bónuszként még olvashatunk pár gondolatot a magán-egészségügyről meg a tizenévesek szexuális felvilágosításáról, mivel a szerző vállalja, hogy a lánya osztályában tart ilyesmit. Ehhez legalább akkora bátorság kellett nyilván, mint nem tollforgatóként megírni egy könyvet.
Dr. Csermely Gyula: Ha egy nő gyereket akar…. (Cor Leonis Films Kft., 1992 Ft)