Gyes, gyed, tgyás és egyebek változásai

Többen kérdezték, mi változott január 1-től GYED, GYES, TGYÁS, munkajog és hasonló ügyekben. Azt kell mondjuk, egyelőre nem sok, ha valaki a 2011-ben már életbe lépett változásokat nyomon követte. A Munka Törvénykönyve több ponton módosítja a gyerekes szülők, várandósok helyzetét is (egy ponton kifejezetten önellentmondásba kerül magamagával), de az új szabályozás majd csak 2012. július elsejével lép életbe. Ami pedig bizonyos számokat illet, előnyös változásokról nem beszélhetünk. A téma meghaladja egy poszt kereteit, a cikk végén ajánlunk részletesebb olvasnivalókat.

Anyasági támogatás

Egyáltalán nem változott, Az anyasági támogatást idén is egyszeri alkalommal lehet igénybe venni, melyre közvetlen a szülés után van lehetőség. Egyetlen feltételnek kell csupán teljesülnie a folyósításhoz, mégpedig annak, hogy terhesgondozáson legalább négy alkalommal részt vegyen a várandós kismama, illetve, ha koraszülés lépne fel, akkor a négy alkalom helyett elég egy igazolt részvétel is. Összege 2012-ben is változatlan, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-a, ikrek esetén 300%-a, ami 64.125 Ft-ot, illetve 85.500 Ft-ot jelent, és továbbra sem vonnak belőle adót, járulékot.

TGYÁS

A 2010. május elsejét követően született gyermekekre tekintettel igényelt ellátás esetében a terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt (a doksi végén röviden összefoglalva, hogy mi minősül biztosítási jogviszonynak), és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. Annak jár továbbá, aki a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül, vagy a biztosítás megszűnését követően táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát klasszikusan a Munka Törvénykönyve szabályozza, de más biztosítási jogviszonyban állókra, így például egyéni és társas vállalkozókra, megbízási szerződéssel dolgozókra, álláskeresési támogatásban részesülőkre is ugyanúgy kell alkalmazni.

 Összege változatlanul a táppénzszámítás módszertanának alapján számított átlagkereset 70%-a, felső korlátja nincs, viszont érvényesek rá a megváltozott adó-és TB szabályok, tehát a megnövelt járulékfizetés (10%) ezt a jövedelmet is érinti, viszont  alacsony összeg esetén sem jár adójóváírás többé. És mivel ez nem klasszikus bér, gondolom, senki nem fogja  semmilyen megfontolás alapján kompenzálni a veszteséget. A magasabb összegű (mostantól már csak a jövedelem 2.424.000 Ft feletti részét kell szuperbruttósítani) feletti TGYÁS esetében marad a szuperbruttó alapján történő SZJA adóztatás, az adójóváírás e sávban már csak egy darabig járna (de nem jár), akiknek eddig sem járt volna az adójóváírás, azok „csak” a megemelt járulék miatti fizetnivaló összegét bukják.

GYED

A GYED jogosultsági alapja nem változott, a megelőző biztosítási jogviszony hosszától függ a hossza, összege pedig az átlagkeresettől, de a TGYÁS-sal ellentétben az összege maximálva van. A gyed igényléséhez 365 napos munkaviszonnyal kell a szülés előtti időben rendelkezni. A GYED a szülés idejét megelőző, biztosított viszony idejéig, vagy maximum két évig kapható. Gyakorlatban tehát minimum egy, maximum két évig jár a GYED, mivel minimum 365 nap biztosítás kell a jogosultsághoz.

A gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve ha azt nem vették igénybe, akkor az annak megfelelő időtartam (szüléstől 168 nap) lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig jár.

Összege a naptári napi átlagkereset hetven százaléka, de maximum bruttó 130.200  Ft (a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a). A minimálbér-emelés miatt a bruttó összeg több, mint 2011-ben, ami azoknak kedvez, akik a minimálbér kétszeresénél magasabb átlagkeresettel rendelkeztek, tehát a maximális összegű GYED-re jogosultak. Adózási szempontból a  2012-ben bevezetett rendszer hátránya ugyanaz, mint a TGYÁS-nál, csak itt mindenkit érint, aki egész évben csak GYED-et kap, vagy GYED-del és későbbi fizetéssel együtt is a korábbi szabályok szerint adójóváírásra volt jogosult. Ezt ugyanis eltörölték, GYED-en lévőket sem fognak kompenzálni az eddig ismert jogszabályok alapján, a GYED-ből tehát 2012-ben magasabb összegű járulékot és magasabb összegű SZJA-t fognak vonni, tehát kevesebb marad belőle, amit a többségnek nem fog a valamivel magasabb plafon ellentételezni.

GYES, családi pótlék

Egyik ellátás összege egy forintot nem fog emelkedni, tehát a GYES továbbra is bruttó 28.500 Ft. Továbbra is SZJA-mentes, viszont a megemelt járulékot ebből is fogják vonni, a nettó összeg tehát 25.650 Ft lesz. A számítások szerint az ellátás 2008 óta kb. 22%-ot veszített az értékéből, ahogyan a családi pótlék is, amelynek összegét szintén évek óta nem emelték. Egyelőre alanyi jogon jár mindkettő, ha az IMF-előírások ezt meg nem változtatják, mivel egyes elemzők szerint az elvárások közt a szociális ellátások szűkítése szerepelhet majd.

Családi adókedvezmény

Nem változott a mértéke, pontosították a jogszabályt, vagyis nem csak annak jár, aki családi pótlékra jogosult, hanem aki jogosult lenne, csak nem igényelte, annak is jár január 1.-től. A családi kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezmény, ami azt jelenti, hogy a 2.424.000 Ft alatti jövedelmeknél az adóalapot csökkenti, a feletti jövedelműeknél pedig az adóalap kiegészítéssel növelt összeget kell csökkenteni a családi kedvezmény adóalap csökkentő részével. Egy és két gyermeknél 62.500 Ft-tal csökkenthető az adóalap, 3 vagy több eltartott esetén 206.250,- Ft-tal csökkenthető eltartottanként, havonta.

Új Munka Törvénykönyve

Jelenleg még a régi van érvényben, egészen június végéig. Ami most jön ismertetőként, az viszont már az új változatra vonatkozik, ami majd csak az év közepétől lesz hatályos.

Ahogy korábban írtam, végül azt a változatot fogadták el, amelynek a kismamák felmondási védelmével kapcsolatosan szembemegy az eleje a hátuljával. Attól függően, hogy valaki mely részt olvasta először születtek optimista és pesszimista értelmezések is.

Megmarad a kismamák felmondási védelme – írja például optimistán az Origo, bár a későbbi mondatok azért finomítanak ezen. „A munkáltató a Munka törvénykönyvének nyári hatálybalépését követően sem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A felmondási védelem a gyermek három éves koráig áll fenn, és akkor is megilleti a munkavállalót, ha a gyermek három éves koráig visszatér dolgozni. A védelem alkalmazása szempontjából továbbra is a felmondás közlésének időpontja irányadó, azonban változás, hogy a védelem fennállására a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Ez alól kivétel azon eset, ha a munkavállaló képessége indokolja ezt, vagy a munkáltató működésével összefüggő okból szükséges, továbbá a munkáltatónál nincs a munkavállaló munkaszerződése szerinti munkahelyen egy másik olyan, betöltetlen munkakör, ami az anya képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő lenne.Az is a kivételek körébe tartozik, ha ugyan van ilyen munkakör, de az anya az ajánlatot elutasítja, vagy a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi”

Nem látja ilyen megnyugtatónak  a  munkába visszatérő kisgyerekesek helyzetét Dr. Farkas Zsuzsanna munkajogász szakértő.  Az alábbiakban az ő cikkét idézzük.

2011. december 13-án elfogadta az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvét, mely 2012. július 1. napjával lép majd életbe. Sok minden változik, ami azonban jelen cikk szempontjából a legfontosabb, hogy a kismamák, gyermekes családok és szülés előtt állók mire számíthatnak a jövőben.

I) Felmondási védelem szabályainak változásai

• Az új MT 66.§ (3) bek. rögzíti a felmondási védelem eseteit és taxatíve felsorolja, hogy mely esetekben nem történhet felmondás. Ezen esetek:

• Várandósság
• Szülési szabadság
• Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
• A nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének időtartama, de maximum a megkezdéstől számított 6 hónap

Ezen új szabály megszünteti például a gyermek ápolási táppénz igénybe vétele alatti felmondási védelmet, továbbá az ezt követő szakaszok rögzítik, hogy a védelem (68.§ (1)-(3) bek) csak és kizárólag a megnevezett jogcímek időtartamára vonatkozik, amint az megszűnik, a védelem is megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a visszatérő kismama a gyermek 3 éves kora után korlátozás (védelmi idő) nélkül bocsájtható el!

FONTOS és ÚJ szabály, hogy az eddigiektől eltérően a védelem fennállásának feltétele az is, hogy a Munkavállaló a felmondási tilalomra csak akkor hivatkozhat, ha az ezt okozó tényekről (várandósság és fizetés nélküli szabadság igénybe vétele) a Munkáltatót előzetesen tájékoztatta.

Ez a rendelkezés az eddigi bírói gyakorlattal szemben azt rögzíti, hogy ha a kismama nem akarja közölni ideje korán a terhesség tényét vagy nem is tud még esetleg róla nem hivatkozhat később  ezen okra.

II) Munkaidő beosztás és szabadság

• Várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig/ Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig

• Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak hozzájárulással foglalkoztatható
• Heti pihenőnapjai egyenlőtlenül nem oszthatóak be
• Rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el
• Éjszakai munka nem rendelhető el

A gyermekek utáni pótszabadság rendszere változatlan marad, azaz 1 gyermekre 2, 2 gyermekre 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság jár.

Bővül a gyermek születés esetén édesapának járó pótszabadság mértéke, ugyanis az eddigiektől eltérően ikergyermekek születése esetén 7 nap pótszabadság jár majd édesapának. Egy gyermek esetén az 5 nap pótszabadság marad és a két hónapos kivételi időkorlát sem változik majd.

A szülési szabadság 24 hét marad és a kiadási rendje sem változik, azaz lehetőleg 4 héttel a szülés várható napja előtt kell megkezdeni.

A gyermek 3 éves koráig jár továbbra is a fizetés nélküli szabadság és továbbiként megmarad az, hogy fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10 éves koráig gyes folyósítás mellett, illetve 12 éves koráig a gyermek betegsége esetén.

III) Visszatérés a munkába és munkaszerződés módosítás

• Az új Törvény 61.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig (fizetés nélküli szabadság megszűnését követően) KÖTELES a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani a munkaszerződést. Ezen új rendelkezés megszünteti az eddigi megengedő rendszert, melyben a  versenyszférában a munkáltató megfelelő érvekkel visszautasíthatta a részmunkaidős foglalkoztatását a kismamának (a közszférában már korábban kötelezővé tették).

Ami viszont új, hogy csak a 4 órás foglalkoztatás válik kötelezővé, nem az egyéb jogszabályban rendezett maximum heti 30 órás időtartam, mely egyben jelentheti, hogy a kismama az „extra” 2 óráért további harcot folytathat. (a 30 óra az, amellett még a GYES is jár)

• Szintén változnak a felmondás szabályai, melyek új elemként a 77.§ (5) bek rögzítik, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak (rendes) felmondás esetén, ha

• Nyugdíjasnak minősül a felmondás pillanatában
• Továbbá, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége

Nemcsak Dr. Farkas Zsuzsanna látja úgy, hogy az új szabályozás gyengébben védi a kisgyerekes munkavállalót. Több megkérdezett jogász, valamit az ILO (International Labour Organisation) is úgy véli, az új szabályozás alapján nem túl nehéz a 3 éven belül munkába visszatérőt sem elbocsátani. Ahogy az Origo cikke is idézi:  „..ez alól kivétel azon eset, ha a munkavállaló képessége indokolja ezt, vagy a munkáltató működésével összefüggő okból szükséges, továbbá a munkáltatónál nincs a munkavállaló munkaszerződése szerinti munkahelyen egy másik olyan, betöltetlen munkakör, ami az anya képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő lenne.Az is a kivételek körébe tartozik, ha ugyan van ilyen munkakör, de az anya az ajánlatot elutasítja, vagy a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi”.

Ha jól értem, ezek szerint elég lesz közölni a munkába visszatérni szándékozóval, hogy sajnáljuk, a képzettségednek, gyakorlatodnak megfelelő betöltetlen munkakör momentán nincsen, és már repül is, az ILO kritikája épp arra vonatkozott, hogy a munkába visszaállni vágyó  anya néhány hónapot sem kap a bizonyításra korábbi munkahelyén „védett” státuszban.  Azon pedig legfeljebb a munkaügyi bíróságokon fognak vitatkozni, hogy a hajdani gazdasági igazgatónak kötelessége-e például a beosztott könyvelői állást elfogadni mondjuk másfél év GYED után.

Ezek után aranyos, hogy júliustól kérésünkre köteles a munkáltató részmunkaidőssé minősíteni minket, ha a gyerekünk kisebb, mint 3 éves – ez inkább olaj a tűzre, ha számára a részmunkaidős foglalkoztatás nyűg és költség.

Megjegyzem, a részmunkaidő terjedése eddig sem kizárólag a gaz munkaadók ellenállásán múlott, hanem a magyarországi alacsony béreken (fél fizetésből általában nem lehet megélni) valamint a magyar munkajogi-TB szabályozáson, ami nagyon sok esetben tette a munkáltató számára bonyolulttá és drágává a részmunkaidős foglalkoztatást. Egy speciális, kedvezményekben részesített eset (GYES-ről visszatértek munkakörmegosztása) kivételével ez idén sincs másként, és hogy az alacsony bérekkel  mi történik az adóváltozások következtében, azt már meg se említsük.

 Szubjektív

Több forrás is azt jelezte, az IMF várható feltételei közt fog szerepelni a szociális ellátórendszerek „hatékonyabbá” tétele. Tűnődöm, mit jelenthet ez – a Bajnai-kormány által egyszer már eltörölt harmadik évi gyes másodszori eltörlését (egyszer már kiszámoltuk, hogy az államháztartás bajain ez nem fog összegszerűen sokat segíteni, az anyák tömeges munkába állítása pedig a kétszámjegyű munkanélküliség és az elégtelen bölcsődei férőhelyek miatt csak vágyálom), a  családi pótlék „rászorultsághoz” kötését (kétségkívül ez a legnagyobb tétel a családtámogatások közül, de a jövedelmi-vagyoni vizsgálódás költségei miatt többe kerülhet a leves, mint a hús, miközben a mélyszegénységben élők egy része csak akkor jutna hozzá az ellátáshoz, ha valaki segítene nekik az adminisztrációban), a biztosítási alapú ellátások (TGYÁS, GYED) megnyirbálását (ami újabb pofon lenne a legális gazdaságban tevékenykedőknek, a táppénz és a nyugdíj után még egy fronton bizonyítva, nem érdemes teljes bérre bejelentve lenni, hiszen nem kapsz sokkal többet, mintha minimálbérre lennél bejelentve) vagy valami mást.

Márpedig a nincsből nem lehet adni, nemhogy többet, kevesebbet sem.  Én meg csak állok a döglött libák közt, és egyetlen olyan ötletem sincsen, ami ne fájna valahol valakiknek.  A magam részéről roppant hálás vagyok a fiamnak, hogy nem ezen a télen vagy később óhajtott megszületni. Bár gyereket várni nagyszerű dolog, a gazdasági szempontok mentén cseppet sem irigylem azt, aki pár hónap múlva fog szülni.

Vakmacska

Olvasnivalók:

Adó-és járulékmértékek 2012-ben

A Babafalva portál frissített, letölthető TB-kisokosa (mailben kell feliratkozni)

A jelenlegi Munka Törvénykönyvéről szóló összefoglalót pedig erről az oldalról lehet regisztráció ellenében letölteni.

Korábban ajánlottuk a Tudatos Életért Egyesület „Munka GYES után” konferenciáját további tájékozódás, személyes konzultáció lehetőségével.

GYED kalkulátor is elérhető már 2012-re. (érdemes elolvasni a hozzá fűzött megjegyzéseket, útmutatót is)