Az eset már rég esett meg velem, de mivel megint aktuálissá vált a vásárlás, így gondoltam, nyomot hagyok ennek a kissé kínos eseménynek, ami kivételesen velem, és nem a gyerekekkel esett meg.
Szóval. Hörcsi névre hallgató hímnemű hörcsögünk szereti a fenti képen látható fogkoptató, vitamindús kb. 10 cm hosszú, mindenféle földi jóval ellátott rudacskát. Én pusztán csak örömrúdnak hívom, mert mikor beteszem Hörcsinek, körbefut, harap egyet-egyet belőle, teljesen bepörög, nyálazni kezd és úgy bevadul, mint a szerelmes kiskamasz.
Gyorsan fogy a rúd, hetente kap egyet, pedig alig 5 cm fent nevezett jószág.
A minap bementem a kisállatboltba (egyedül, ami mostanában ritkán esik meg a háromgyerekes anyaoroszlánnal), és határozottan ránéztem az eladó srácra, majd közöltem vele, adjon nekem örömrudat. Első nekifutásra a srác lefagyott, látszott rajta, nem igazán érti mi van, de mivel épp gyermek nélkül voltam, és gyönyörű fiatal nőnek néztem ki, nem pedig lepukkant maminak, ezért az első megrökönyödés után kajánul mosolyogni kezdett, majd hátraszólt Gézának, jöjjön előre, a fiatal hölgy örömrudat szeretne.
Még mindig nem esett le a húszfilléres, gondoltam ez a Géza jön, és hoz nekem rudacskát, de üres kézzel érkezett meg a szentem, és már ketten vigyorogtak rám a pult mögül kajlán. Hát jó rég volt, amikor nekem bárki is udvarolt volna, az meg, hogy kajánul vigyorogjanak rám, el is felejtettem, no, milyen is. Aztán csak kezdtem hülyén érezni magam, mikor már mindkét pasi somolygott, és érdeklődtek, milyen formában szeretnék az örömrúdhoz jutni.
Akkor lobbant lángra az a bizonyos szikra ott benn, és kezdtem kapisgálni a dolgot, hogy ezt a hörcsinek való izét tutkó nem örömrúdnak hívják. A rúd még hagyján, de hogy mindjárt öröm... No, erre visszamosolyogtam kacéran süllyedni kezdtem, mint a Titanic, ott helyben, és hápogni, hogy hát nem is arra gondolok, amire ők, mire ezek a tapintatos vigyorgó legények még kaptak is az alkalmon, hogy vörösödöm és hápogok, és már ráhajolva a pultra egyenesen a szemembe nézve vigyorogtak, mint a vadalma, hogy miért, mire kellene gondolniuk, és én mire gondolok? Akkor végre kinyögtem, hogy a hörcsögömnek kell a rúd, és nem olyan öröm az, mint amire ők jelen állás szerint gondolnak (mondjuk szegény hörcsögünk azért furán öleli a rudat), a java persze eztán jött, hogy miért, mit gondolok, mire gondolnak ők? Na, sakk matt...
Az extra kínos szitu végén azért csak kaptam gyümölcsös-mandulás, hörcsögnek való fogkoptató rudat, és távozásomat az ajtóból nézték, bár a bolt tele volt mégis mindketten kikísértek a bolt elé...Vajon miért, nem is értem.
Nono2013
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
