A szülés kiemelkedően fontos egy nő életében – lehet az öröm, vagy sok esetben a félelem forrása. Normális, ha az ember lánya a szülés előtt pár órával rémült, de mik a leggyakoribb félelmek, és mennyi alapjuk van? Íme, tíz gyakori női aggódnivaló szülés előtt, amelyet amerikai paramamik számára állítottak össze, de a legtöbb esetben hasonló aggodalmak merülnek fel honfitársnőinkben is, bár a megoldások láthatóan nem minden esetben egyeznek:
1. Attól tartok, hogy a szülés túl nagy fájdalommal fog járni.
Minden első szülő nő aggodalma, mivel nehéz elképzelni, hogy a folyamat nem jár fájdalommal. De ma már természetesen rengetegféle gyógyszer létezik a vajúdás alatti fájdalomcsillapításra, a pudendus-blokádtól (olvastam már valahol magyarul is a kifejezést, de ne kérdezzétek, mert nem tudom, mi az) az epidurális érzéstelenítésig. A szülésre felkészítő tanfolyamok is eloszlathatják az aggodalmakat és felkészíthet a vajúdásra.
2. Attól félek, hogy 60 óráig is vajúdhatok.
Mindenki hallott már rémtörténetet olyanokról, akik napokig vajúdtak, de a valóságban átlagosan 18 órát tart az átlagos szülési folyamat, és az orvosok 20 órán túli szülést ritkán hagynak annyiban. Ha a szülési folyamat elakad, akkor az orvosok többfélét is tehetnek ez ellen, például adhatnak oxitocint, amelytől a méh összehúzódik, vagy meleg zuhanyt engedélyezhetnek a vajúdó nő számára.
3. Attól félek, hogy a rosszul sikerül epidurál következtében lebénulok.
A fájdalmas vajúdás félelmét legyőzheti az epidurális érzéstelenítés megszervezése, de most attól kaphat a kismama frászt, hogy valami rémes komplikáció történik majd eközben. Lazíts. A tartós bénulás, ahogyan a halál vagy a szívroham kockázata is (epidurál következményeként) statisztikailag az egy a kétszázezerből az egy az egymillióig tartományban van. Az anaszteziológusok magasan képzett orvosok, akik mindennap végeznek epidurális érzéstelenítést.
4. Félek, hogy elveszítem a kontrollt.
AKár attól félünk, hogy a szülőágyra nem csak a baba kerül, vagy esetleg kontrollálatlanul fogunk káromkodni, a testi funkciók nem maradéktalan uralása is nagyon ijesztő lehet, sőt rémületes. A bábák, szülészorvosok és nővérek azonban már mindent láttak és hallottak, tehát amiatt ne aggódjon senki, hogy ezzel megrémíti őket. Ha az a legnagyobb aggodalom, hogy a bélfunkciók felett veszíted el a kontrollt, akkor a szülés elején mindig kérhetsz beöntést.
5. Félek, hogy császárra lesz szükség.
Elhatároztad, hogy a természetes szülés útját választod, még hipnózis-leckéket is vettél, hogy felkészülj. Csak sajnos amikor az idő elérkezik, valamely komplikáció, például a baba szívhangjának szabálytalanná válása, esetleg a túl nagy magzat miatt az orvos azt közölheti veled, hogy császármetszésre lesz szükség. Habár ez csalódottságot válthat ki, gondolj arra, ez csak egy módja a végcélhoz való jutáshoz – és a dicsőséges végső cél az egészséges baba születése. Ha a császártól tartasz, akkor talán segíthet, ha előtte elolvasod tájékozódásul, mi fog pontosan történni, tehát tudni fogod, mire számíthatsz majd.
6. Félek a repedéstől.
Ez nagyon gyakori aggodalom a terhes nők körében, és nem is alaptalan, mivel a gátrepedés elég gyakori, főleg az első szülők körében. A legtöbb repedés enyhe, csak a nők kb. 4 százaléka szenved komoly repedést. Lehet megelőzésként a gáttáji izmok edzéseként pl. Kegel-gyakorlatokat végezni, illetve a gátmasszás is segíthet a vérbőség fokozásával és az izmok nyúlékonyságának növelésével.
7. Félek a gátmetszéstől.
Húsz éve rutinbeavatkozásnak számított a gátmetszés a kitolás előtt, hogy a már említett repedés elkerülhető legyen. Tanulmányok azonban kimutatták, hogy gátmetszésre nincs akkora szükség, és az Amerikai Nőgyógyászok és Szülészek Társaságának jelenlegi álláspontja szerint a beavatkozás ellenjavallt.
8. Félek, a baba a kocsiban fog megszületni, úton a kórház felé.
Bár úgy tűnik, ez csak a moziban vagy a tévéműsorokban történhet ilyesmi, a valóságban is lehetséges. Az esetek kevesebb, mint egy százalékában a terhes nő hirtelen késztetést érez arra, hogy nyomjon, mindenféle előzetes összehúzódás vagy vajúdás nélkül. Megtörténhet, főleg ha az illető előző szülése is gyors volt.
9. Félek, hogy a köldökzsinór a babára tekeredik.
A félelem rémületes képe, de megtörténhet-e valójában? A köldökzsinór kitolás közben a baba nyakára tekeredhet, de érdemes arra is gondolni, hogy a kicsi ilyenkor még nem szájon át lélegzik. Még mindig te lélegzel helyette. Még ha meg is feszül a zsinór, vannak mechanizmusok, amelyek biztosíthatják a normál funkciókat. Ha a baba a köldökzsinórral a nyakán születik, az orvosnak először is le kell azt onnan tekernie szülés után, mielőtt elvágná.
10. Attól félek, hogy meg fogok halni.
Minden várandós kismama agyán átsuhan ez a gondolat, bár a kockázat csekély (százezer szülésből 13.3 végződött halállal az Egyesült Államokban 2006-ban), de mégiscsak létezik mint lehetőség, főleg császármetszés esetén. A szülésre felkészítő tanfolyam, illetve a szülőszoba előzetes meglátogatása enyhítheti a szorongást. A szülészorvossal szintén meg lehet osztani ezt a félelmet, a beszélgetés is segíthet.
Forrás: ParentDish
Vakmacska
