Végre sor került Bors Petrára is. Tündérkéz őt is felhasználta az egyik ételhez. Petra nagyon boldog volt attól, hogy ő is bizonyíthat. Már egy ideje itt lakott a Konyhaszekrényben a többi fűszer között, de még nem volt alkalma megmutatnia, hogy mit tud.
Eljött a várt pillanat. Az a pillanat, amikor a fűszerek főzés után ott hallgatóztak a Konyhaszekrény résein át, hogy megtudják, sikerült – e aznap a küldetésüket teljesíteniük. Vagyis ízletessé tenni az ételt az Emberek számára. Petra szoborrá merevedett, annyira koncentrált. De most elmaradtak a jól ismert, elégedett hangok. Az Emberek furcsállották az ételt és a borsra panaszkodtak.
Petra nagyon szomorú lett. Csak sírt – sírt keservesen, a többiek nem tudták megvigasztalni. Bánatában elszaladt a Konyhaszekrény legsötétebb zugába, csak úgy lobogott utána hosszú, fehér ruhája. Nem értette, mi történt. Hiszen ő minden tőle telhetőt megtett! A többi fűszer is tanácstalanul nézett utána. Csak Bors Péter és Bors apó tudták, hogy mi történt. El is magyarázták a többieknek, hogy Petra ugyan bors, akár csak ők ketten, csak épp más. Más az illata, és másképp viselkedik az ételben. Persze Petra is nagyon finommá tudja varázsolni az ételt, csak másképp. És az nem mindegyik Embernek tetszik.
- Mit tegyünk hát? Mi legyen a megoldás? – kérdezették a fűszerek.
- Semmit. Mi semmit. A megoldást csak Tündérkéz tudja. Majd ő elrendez mindent. – nyugtatott meg mindenkit Bors apó. A tömeg lecsillapodott és a fűszerek eltették magukat másnapra. Bors Péter elindult Petrát megkeresni, de Bors apó visszatartotta.
- Hagyd, Péter! Most úgysem tehetsz érte semmit. Csak bízzatok mindketten Tündérkézben! Meglátod, minden jóra fordul majd.
Péter belátta, hogy Bors apónak igaza van és mindketten álomra hajtották a fejüket.
Eljött a másnap és a főzés ideje. Mindenki elfoglalta a helyét a sorban. Még Petra is. Arca nyúzott volt a kialvatlanságtól, szeme piros a sírástól, de azért ő is beállt a többiek közé.
Nyílt a Konyhaszekrény ajtaja és benyúlt Tündérkéz. Kiemelte a sorból Só Sándort, Bors Pétert és Bors Petrát.
Mindhármójukat felhasználta ugyanabban az ételben. Sándor, Péter és Petra csodálkozva összenéztek, és hallgatólagosan úgy döntöttek, hogy egy fantasztikus ízvilágot fognak alkotni. A sütés befejeztével visszakerültek a polcra és fülüket megint a Konyhaszekrény réseire tapasztották, hogy megtudják, hogyan sikerült velük az aznapi étel.
És végre! Megint az elégedett hangokat hallhatták! Azt is megtudták, hogy Bors Péter és Bors Petra ketten együtt nagyon jó hatással vannak az Emberekre. Péter azért, mert szeretik az illatát és az ízét, viszont nem tesz jót annak az Embernek, akinek sokat fáj a hasa. Petra nem fájdítja meg az Emberek hasát, viszont kevesen szeretik az ő illatát. Ha Bors Pétert és Bors Petrát együtt használják, akkor az Embereknek nem fájdul meg a hasuk és ugyanakkor élvezhetik a bors jellegzetes aromáját.
Mindannyian nagyon örültek az új sikernek. Petra szemei ismét ragyogtak a boldogságtól. Mindenki gratulált Péternek is és Petrának is. Megállapították, hogy Tündérkéz megint megoldott egy kényes helyzetet. És ezt csakis Ő tudta megoldani ilyen remekül. Ettől kezdve főzéskor Péter és Petra gyakran összeolvadhattak egy ízzé.
Ők alkották a tökéletes párost.
Kisvirág
