Ma forralt bor készül.
Ez a Konyhaszekrény lakói számára egyenlő egy bulival. Ugyanis ilyenkor Fahéj Fanni és Szegfűszeg Szandra kissé becsiccsentenek a bortól, virágos jókedvük kerekedik, és nem nyugszanak, amíg mindenkivel nem táncoltak egy nagyot. A többi fűszernek sem kell kétszer mondani, hogy kapják fel a táncos cipőiket és vegyék elő a jó hangulatukat. Mindenki szerette a vidámságot.
Most is, mire Fanni és Szandra visszatértek a Konyhaszekrénybe, már készen állt minden a mulatságra. Szólt a talpalávaló, Só Sándor, Vegamix Viktor, Bors Péter sorra kérte fel a lányokat táncolni. Persze Fanni és Szandra most sem kérette magát. Ők bizony nagyon is akartak mulatni. Csak úgy pörögtek, forogtak a parketten, mint a szélvész. Vidám kacagásukkal még Koriander Károly arcára is sikerült mosolyt csalniuk.Bors Petra új fűszer volt a Konyhaszekrényben, és úgy gondolta, hogy ez kiváló alkalom lesz a beilleszkedésre. Most még az sem érdekelte, hogy szép fehér ruhája esetleg összekoszolódik.
Babér Bori is szögre akasztotta a maradék gátlásait és úgy döntött, hogy ma este nagyon, de nagyon jól fogja érezni magát. Kifényesítette a zöld ruháját, kihúzta magát és bátran odament a lányokhoz beszélgetni. Gyömbér Gyöngyi meg is lepődött, de nem volt ideje semmit se szólni, mert Szegfűszeg Szandra éppen hozzájuk penderült, kézen ragadta őket és húzott mindenkit a táncolók közé. Babér Borit Vegamix Viktor pörgette meg alaposan, majd’ beleszédült, aki látta. Gyömbér Gyöngyi kissé vastag derekát pedig Só Sándor próbálta meg átérni. Viccesen mutattak együtt, ahogy esetlenül próbálták tartani a ritmust.
Fahéj Fanni, látván Koriander Károly arcán a mosolyt, merészen oda lépett hozzá:
- Károly! Te táncolni is olyan különlegesen tudsz, mint ahogy az ételeket is különlegessé teszed?
- Nos, kedves kisasszony, mondja meg maga! – tréfálkozott Koriander Károly és lovagiasan a karját nyújtotta Fanninak. Peckesen bevonultak a parkettra, és Károly úgy megtáncoltatta Fannit, hogy szinte füstölt a talpuk alatt a polc. Fanni magában meg ámuldozott. Sejtette, hogy Károly különleges, na de hogy ennyire, azt nem gondolta volna. Kis is faggatja majd Gyömbér Gyöngyit Károlyról, mert őket gyakran használják együtt főzéskor. Biztos sokat megtudott már róla.
Csak Bors Petra állt magányosan a fal mellett. Hosszú, fehér ruhájában olyan volt, mint egy királylány. Vagy mint egy menyasszony. Látta mindenkin a jókedvet, látta a furcsa párokat a parketten. Ő is szeretett volna táncolni. Lett is volna rá alkalma, de ő csak egy valaki felkérésére várt igazán. Csak egy valakit kutatott a tekintetével. Csak egyvalakivel szeretett volna táncolni.
Észrevette, hogy újabb pár alakult. Bors apó vitte táncba Vanília Vellát. A ráncos, fekete köpenyes öregúr a magas, vékony modellel. Petra csendesen kuncogott magában: „Mik vannak!?”
- Szabad egy táncra? – Petra összerándult, ahogy váratlanul megszólították. És igen, Ő volt az!
Az az egyvalaki, akit egész este várt. Bors Péter. Fess volt, mint mindig. Mint egy titkosügynök. Vagy mint egy vőlegény. Petra szíve a torkában dobogott, meg sem tudott szólalni, csak bólintott.
A táncuk csak róluk szólt, csak nekik szólt. Szavak nélkül is értették egymást. Megszűnt a külvilág, csak ők léteztek. Egy pillanatra sem vették le egymásról a tekintetüket. Olyanok voltak ketten együtt, mint egy vőlegény és menyasszony.
Ennek a bulinak is eljött a vége, a fűszerek nyugovóra tértek. Fahéj Fanni és Szegfűszeg Szandra utolsóként kerültek ágyba. Nekik a másnap bizony másnap volt. Fogták a fejüket és nagyokat jajgattak. Mozgásuk olyan volt, mintha lassított felvétel lenne. Cefetül érezték magukat. A szemüket is alig bírták nyitva tartani, de azért egy percre találkozott a tekintetük. Mindkettőjük fejében bevillantak előző estéről emlékképek. Arról, hogy milyen jól érezték magukat, hogy mindenki más is milyen jól érezte magát. Egymásra mosolyogtak és tudták, mire gondol a másik:
- Megérte!
Kisvirág
