Közeledik az influenzajárvány, adták hírül mint szokásos, szerintem ez a hír bent van minden szerkesztő gyorstárában, pár adatot kicserél benne (évszám, A vagy B vírus, Lengyelországban vagy Nagy-Britanniában virulens különlegesen ez évben, terhes anya vagy 5 éves került kórházba komplikációval) és már lövi is kifelé. Mi se maradunk le: idén ti hogy álltok hozzá, védekeztek-e valamivel, és mivel?
Nálunk elég széles a családi fegyvertár, mert mindenki valami másra esküszik illetve hajlandó elfogadni. A nagymama minden évben fegyelmezetten elballag november táján az orvoshoz, és a havi refluxgyógyszere mellé megrendeli az influenza-védőoltást is. De ha esik, ha fúj, majd minden nap kimegy sétálni is, ha nem mondják be a tévében, hogy extrém koszos a levegő (idén még nem az). Apjuk kétpofára eszi a hagymákat, fok és vöröshagyma is játszik, valamint a fekete retek (ezek kombinációja amúgy a nemkívánatos idegenek túl közel merészkedésétől is megóvja) rohangál a cég telephelyén vagy a kölkökkel a parkban („friss levegő”), nagy ívben kerüli a tömegközlekedést és bármi ügyfélszolgálatát (jó ürügy, hogy ott csak úgy repkednek a bacik). Én citromos gyömbéres mézes italt gyártok magamnak, és frissen csavart narancslét a gyerekeknek, szedjük a vitamintablettákat és a probiotikumokat, esszük a kertből nyáron eltett mindenfélét és Klári néni biotojásait, bár utóbbiak lehet, már nem osztanak-szoroznak influenza-ügyben. A tyúkjai meg remélhetően nem láttak még közelről H1N1-et vagy hasonlót.
Tavaly kétszer voltam beteg, a járványhoz semmi köze nem volt egyiknek sem. Ahhoz viszont igen, hogy pár nappal azelőtt kezdtem az épp aktuális új munkahelyen. Nálam ezek szerint a stressz, az idegbaj és a tökéletlen szervezés okoz influenzát, más esetben röhögve verem vissza a bacikat. A gyerekeim leginkább matekdolgozat, átmeneti bölcsőde-undoritisz, vagy játszótéren koszos kézzel szájban turkálás esetén betegszenek meg, esetleg ha hosszasabban eltűnődnek azon, milyen régóta nem élvezték már a nagyi többnapos vendégszeretetét és főztjét a 23 fokra felfűtött, mindig rendezett lakásban, ahol otthon el nem érhető tévécsatornákat is lehet nézni, meg pacsmagolni stikában a fürdőszobában valami viszonylag drága parfümmel és arckrémmel.
És persze az egyhetes esők után, ami őket nem, csak engem rettent vissza a szabadban tartózkodástól, ha akár sapka nélkül vagy enyhén vizes nadrágban viritykelnek három fokban a Körösön, akkor kutyabajuk, de ha egy hetet hesszelnek a Pettson és Findus előtt maradék csokimikulást eszegetve, miközben én mindenféle melókban igyekszem behozni magam, akkor tuti betegek lesznek, a melóbehozásnak tehát annyi.
Elvileg még van értelme a védőoltásnak is, nagyjából két hét alatt alakulhat ki a védettség, kiskorúaknak és várandósoknak elvileg ingyen adják, ráadásul idén még egyetlen lánclevél se indult el a közösségi oldalakon, hogy idén aztán tutira három füle és zöld haja nő a gyereknek tőle. Már várom, mikor jut eszébe valakinek.
Addig rágjuk a fekete retket, ami tutira távol tartja…na nem feltétlenül a bacilusokat, de a potenciális bacigazdák feketeretek-szagot nem kedvelő többségét egészen biztosan.
Vakmacska
