photo © 2006 kiddygrinder_tolerance | more info (via: Wylio)Bár a szülők nagy része ma már modern gondolkodással, mondhatni 21. századi trendek szerint neveli gyermekeit, a szexuális felvilágosítás gyakran még mindig mumusnak számít. Pedig az őszinte, nyílt beszélgetés, a szülői példa fontos feltétele annak, hogy a kamasszá cseperedett fiatal ne vesszen el a párkapcsolatok íratlan szabályainak útvesztőiben. Nem szabad elodázni, megkerülni a problémát, mert a gyerek máshol fog választ keresni a kérdései, a szülő helyett a barátaihoz, az internethez fog fordulni, rosszabb esetben kíváncsiságát kielégítendő gyakorlati tapasztalatokat kezd gyűjteni, aminek veszélyeire nem lehet elégszer figyelmeztetni magunkat. Nem háríthatjuk a feladatot csak az iskolai szexuális nevelésre, a gyereknek otthonról kell magával hoznia a nemiség természetességét, megtanulnia, hogy a szex az élet része.Az iskola feladata „mindössze” az egészségügyi, biológiai nevelés, a téma morális kérdéseinek tisztába tétele a család, a szülők feladata. A magyar oktatási törvények nem írnak elő az iskolák számára kötelező szexuális felvilágosítást, ahol létezik ilyen, a tapasztalatok szerint szeretnék minél gyorsabban, felületesebben letudni a kötelezőket: egy gyors osztályfőnöki órán átveszik a nemi szervek funkcióit, de nem esik szó a felelősségvállalásról, a partnerkapcsolatokról, a fogamzásgátlásról, a nemi betegségekről.
És most a statisztikák: a 15-18 éves korosztály majd fele aktív szexuális életet él, Budapesten pedig ez a szám 58 százalék. A párok 70 százaléka nem védekezik első alkalommal, a 14 éven aluli gyerekek sok esetben azzal sincsenek tisztában, hogy az együttlét melyik formájából lehet teherbe esni. Az első szexuális élmények 60 százaléka azelőtt történik, mielőtt a fiatalok bármiféle felvilágosításban részesültek volna, (akár a védekezésről, akár a nemi úton terjedő betegségekről legyen szó), ez a családokra és az iskolákra egyaránt vonatkozik. A lányok 45 százaléka soha nem hallotta a születésszabályozás kifejezést, a fiúk 70 százalékának pedig senki nem beszélt a gumi óvszer használatáról, vagy a fogamzásgátlás bármely módjáról. Pedig a tapasztalatok szerint, akik időben megkapják a megfelelő felvilágosítást később kezdenek nemi életet élni és nagyobb felelősséggel is vágnak bele. Dr. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus szerint a problémát az is okozza, hogy a korosztály pszichés fejlődése nem áll arányban testi fejlettséggel, a szexuális kapcsolat a baráti körnek történő megfelelésnek, illetve mintegy feszültségoldásként szolgál. Ezekben a társaságokban ráadásul gyorsabban terjednek a tévhitek és fél-információk is, mint például, hogy alapos mosakodással „kiöblíthetők” a spermiumok a hüvelyből.
Bár az elmúlt években csökkent az abortuszok száma Magyarországon, még mindig magasan az uniós átlag felett járunk, 2009-ben 450 terhesség-megszakítás jutott 1000 szülésre, aminek 15 százalékát tizenéves korban végezték. Itt nemcsak az időben történő felvilágosításnak van nagy szerepe, de szükség lenne a fogamzásgátlók árának drasztikus csökkentésére is, valamint a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettségének eltörlésére, állítja Dr. Veszprémi Béla szülész-nőgyógyász szakorvos. Az esetek nagyobb részében ezekre ugyanis leginkább a hétvégeken lenne szükség, amikor problémásabb kiíratni a tablettákat.
Na de akkor milyen korban kell elkezdeni a gyerekek felvilágosítását? Hiszen már az egyéves baba is felfedezi a testét, érdeklődve fogja meg saját nemi szervét, hasonlítja össze a szülei alkatrészeivel. Védőnők beszámolói szerint sok anyuka ilyenkor kétségbeesetten telefonál, az iránt érdeklődve, hogy ez normális-e, mit tegyen, hogy megakadályozza. Természetesen ez teljesen rendben lévő dolog, ebben nincs szexuális tartalom, nincs szükség beavatkozásra, a kicsi egyszerűen kíváncsi, érdeklődik, ahogy érdeklődik minden újdonság iránt.
Az első kérdések általában 3-4 évesen kerülnek elő és általában még ekkor sem kifejezetten a szexről szólnak: „Anya, a kisbabát tényleg a gólya hozza?” „Anya, hogy került be a tesó a pocakodba? És hogyan fog onnan kijönni?” Ebben a korban még nem szükséges átfogó magyarázatot adni, körülbelül 6-7 éves korig nem kell belemerülni a részletekbe, nem is értené meg, elég, ha maga nyelvén és szintjén válaszolsz neki. Itt nem lehet konkrét tanácsokat adni, a lényeg, hogy legyél felkészülve a kérdéseire, ne érjen váratlanul, ha neked szegezi őket, ne ess zavarba, legyél természetes, ne térj ki a válaszadás elől. 7-8 évesen már kaphat kicsit részletesebb felvilágosítást is, főként a születés témakörben, az aktus részletezésére még mindig nem kell feltétlenül kitérni, kivéve persze, ha konkrét kérdésekkel áll elő. De mivel ebben a korban már kisiskolások, megvan rá az esély, hogy egy korán érett, esetleg kamaszkorú testvérrel rendelkező kis társa tart némi „előképzést” az ügyben. Célszerű némi szakirodalmat is bevetni a cél érdekében. A legfiatalabbak a Sehány éves kislány bűbájos világán át kezdhetnek ismerkedni nemiség kérdésével, ez a könyv generációkon át segített a szülőknek és a gyerekeknek a felvilágosítás folyamatában.
Ha játékosabb formát szeretnénk választani, akkor használhatjuk a Kisvakond sorozat Vakond és a Nyuszimama című könyvét is, ahol a csinos Nyuszilány pocakja az esküvője után egyszer csak gyanúsan domborodni kezd, és hamarosan megszületik a három bolyhos kisnyuszi is.
7-8 éves korban ajánlott az Első könyvem a szexualitásról c. kiadvány. A könyv mókás, ám szemléletes illusztrációi igazán kifejezőek, a gyerekek nyelvén íródott szövege pedig elmeséli a szexuális aktus folyamatát épp úgy, mint a terhesség, a szülés, a homoszexualitás vagy a nemi betegségek kérdését.
A szexualitás iránti élénk érdeklődés 11-13 éves kor környékén kezd kibontakozni. Ebben a korban viszont a kiskamaszok már nem igen kérdezik a szülőket, tehát a klasszikus értelemben vett felvilágosítást 10-11 éves korban szerencsés megkezdeni. Az kevés, ha a szülő nagy nehezen ráveszi magát, és kelletlenül leül beszélni a gyerekkel, ilyenkor már egy ilyen beszélgetés kellemetlen lehet, a gyerek bezárul és inkább kínos „Jaj, anya (apa), hagyjál már!” reakcióra lehet számítani. Az útmutatás, a tájékoztatás, a kommunikáció legyen folyamatos, koncentrálva arra, amire a gyerek kíváncsi, bevetve a hétköznapi szituációk adta lehetőségeket, például szexuális témájú jelenet a tévében (nem pornó!), egy elcsípett beszélgetésfoszlány a villamoson.
Beszéljünk a fogamzásgátlás módjairól és szükségességéről, a nemi úton terjedő betegségek veszélyeiről, a túl korán elkezdett nemi élet hátrányairól, a szex lelki hátteréről, a szerelemről, a kötődésről, hűségről. Ezen korosztály lányainak jó szolgálatot tehet a Csajológia c. könyv, ami lazán és nyíltan elemez olyan kérdéseket, amit egy magát már nagylánynak érző fiatal nem tesz fel otthon, akkor sem, ha egyébként jó a kapcsolata az édesanyjával, mert ebben a bizonytalan élethelyzetben fél, hogy csalódást okoz kérdéseivel, vagy egyszerűen csak azért, mert ciki.
Egy másik hasznos kiadvány a Szexuális Nevelés és Kultúra Elősegítéséért Alapítvány gondozásában Dr. Gyarmati Tamás: Beszéljünk erről… című könyve, ami a Magyar Védőnői szolgálat hivatalos kézikönyve és a fogamzásgátláson át a rákszűrésig kitér minden olyan kérdésre, ami a helyes pszichoszexuális fejlődéshez segédletet adhat.
Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a gyerekünk kérdez, mindig adjunk megfelelő feleletet, ne legyenek tabuk, ne adjunk kitérő válaszokat, minden kérdésére nyitottan és természetesen reagáljunk, csak így alakulhat ki az a bizalom, ami megalapozza, hogy a későbbiekben, mikor már aktív szexuális életet él is, merjen hozzánk fordulni a kérdéseivel, problémáival. Márpedig gyerek és szülő között semmi nem lehet fontosabb, mint a bizalom, egy anyának, apának az a legnagyobb elismerés, hogy a gyermeke minden helyzetben tud és mer hozzá fordulni, megosztja vele örömét, bánatát, kételyeit. Ha ez így van, elkönyvelhetjük, hogy bár (mint mindenki) ejtünk hibákat együttélésünk során, de azért összességében jól végeztük a dolgunkat.
prozi