Másutt genetika embrió kísérlet tudomány

Emberi blasztociszta (forrás: BBC)

Hónapokon belül genetikailag módosított embriókat állíthatnak elő azok a brit tudósok, akik a világon először hivatalos engedéllyel és jóváhagyással végezhetik tudományos munkájukat. A brit Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság, HFEA (Human Fertilisation and Embryology Authority) február elsején hagyta jóvá Kathy Niakan őssejtkutató kérelmét arra, hogy az embriók felépítését és fejlődését vizsgálja, és igény szerint módosítsa, a megtermékenyítéstől 14 napos korig.  A génmódosított embriókat ezek után el fogják pusztítani, nem ültethetik be anyába.

Ez nem az első eset arra, hogy emberi embriókon végeznek génmódosítást. Az embriológiai kutatás „vadnyugatán”, Kínában, már módosítottak embriókat, de mindezt állami felügyelet és jóváhagyás igénye nélkül tették tavaly. Ezért kutatási eredményeik megjelentetését a rangos szakmai lapok, többek között a Nature és a Science elutasították, etikai alapokon. Teljes körű hatósági ellenőrzés nélkül ugyanis az embriókutatás nagyon veszélyes lehet, ha az embriók megszerzése, kezelése és felhasználása nem biztosítottan kontrolált. A londoni Francis Crick Intézet, ahol a Kathy Niakan vezette csoport dolgozni fog, a legszigorúbb ellenőrzéseknek van és lesz kitéve.

A terhesség és az embriológia területén az elmúlt pár évtizedben forradalmi kutatások folytak, melyek eredményeit már nagyon sokan kihasználhatják. Például a mindössze negyven évvel ezelőtt sci-fi kategórás lombikos megtermékenyítés ma már mindennapos. A legtöbb nő biztonságosan és hatékonyan tudja szabályozni a termékenységét. A koraszülöttek túlélési esélye ugrásszerűen javult, olyan újszülöttek, akiknek 20-30 éve szinte semmi esélye nem volt, ma már egészséges, teljes életnek nézhetnek elébe. Orvosok a méhen belül is műtéteket végeznek magzatokon. De az egyik terület, ami felfedezetlen maradt, az embriók első napjainak megismerése és befolyásolása. Nem tudjuk pontosan, milyen folyamatok felelősek azért, hogy egyes embriók megfelelően fejlődnek, míg mások erre nem képesek, és vetélés következik be. Azt sem tudjuk, hogy bizonyos nők miért képesek a megtermékenyülésre, de mégis meddők maradnak, mert embrióik elhalnak.  

Az egyik legnagyobb akadálya a kutatásnak és a fejlődésnek az, hogy sok szervezetnek és magánembernek ellenvetése van a témában. Attól félnek, hogy egyfajta Pandora szelencéjét nyitunk ki, ha engedélyezzük ezeket a kutatásokat és módosításokat az embriókon. Ugyanezek az ellenvetések jelentek meg, gyakran ugyanezen szervezetektől, amikor a fent említett tudományos újításokat kutatták, és vezették be.

A Francis Crick Intézet szakemberei olyan embriókkal fognak dolgozni, melyek lombikprogramokból megmaradt, de fel nem használt, megtermékenyített petékként jönnek létre. Ezeket az embriókat egyébként rutinszerűen meg szokták semmisíteni. Az embriók fejlődését abban az időszakban fogják követni, amikor az egyetlen sejt 250 sejtes blasztociszta állapotig osztódik, az első hét napban. Száz megtermékenyített petesejtből nem több, mint 50 tudja csak elérni ezt a fejlédési lépcsőfokot, csak 25 tud beágyazódni, és nagyon keveset tudunk arról, hogy ez miért van. Egy mindössze hároméves, forradalmian új technológia, a Crispr-Cas9 azt teszi lehetővé, hogy géneket ki- és bekapcsoljanak az embriókon, és azok jelentőségét megvizsgálják. A Crispr-Cas9 lehetővé teszi azt, hogy a DNS-t alkotó géneket precízen, egyenként befolyásolják, és hiba esetén megjavítsák. A technológia segítségével azt a kiemelkedően aktív időszakot fogják reflektorfénybe tenni, amikor a sejtek felveszik későbbi szerepeiket, például a placenta, vagy az embrió részeivé válnak.

“A HFEA döntése a józan ész dicsőséges győzelme. Bár az embriók genetikai módosítása sok etikai kérdést és nehézséget vet fel, a problémát kiegyensúlyozottan sikerült megoldani. A kutatás lehetséges haszna messze nagyobb, mint az esetleges kockázatai.”

- nyilatkozta Darren Griffin, a kenti egyetem genetikus professzora. 

Sarah Norcross, a Haladás Oktatási Tröszt nevében azt nyilatkozta, hogy “a kutatás jóváhagyása a higgadt, megfontolt szabályozás diadalma volt a morális pánik felett.”

Másutt

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?