A családdal, a gyermekekkel kapcsolatos ügyintézés terén számos eljárásban lesz könnyebb a jövőben a szülők dolga a Magyary Egyszerűsítési Program változásainak köszönhetően, így csökken az ügyintézési idő és a dokumentáció mennyisége - mondta el Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek. Az ügyeket jelenleg 29 kormányablaknál lehet intézni, ezek számát a jövő év végére 300-ra bővítik.

Az államtitkár kiemelte: jövő áprilistól egyszerűbb lesz a gyermekgondozási segély (gyes) és az anyasági támogatás folyósítása az ügyintézési idő és a szükséges igazolások csökkentése miatt, de már most is nagy könnyebbséget jelent, hogy a kormányablakoknál is el lehet indítani ezeket az ügyeket. Kitért arra: egyszerűbb lett a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed) igénylése. A beadandó dokumentumok számának csökkentése mellett az eddigi 30 napos ügyintézési határidő 18 napra csökkent. A közvetítő állami hivatalok és benyújtandó igazolások száma is kevesebb, így októbertől jóval egyszerűbb az újszülöttek után nyitható Start-számla intézése a Magyar Államkincstárnál - jelezte Rétvári Bence.

A családi pótlék és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának elbírálását egy informatikai fejlesztés teszi gyorsabbá jövő áprilistól. Ugyancsak akkortól várható, hogy a kismamabérlet kiállításához kevesebb utánjárásra lesz szükség. Az államtitkár kiemelte: a kormány arra törekszik, hogy a családok számára mind tartalmában, mind formájában egyszerűbbé tegye az ügyintézést. A kormányablakok közül több helyen alakítottak ki gyermekjátszósarkot, hogy amíg a szülők ügyeket intéznek, addig a gyermekek le tudják foglalni magukat. Az pedig, hogy este nyolc óráig lehet ügyeket intézni, lehetővé teszi, hogy emiatt a munkavállalónak ne kelljen napközben eljönnie a munkából - mutatott rá.

Az örökbefogadást érintő változás, hogy a tervek szerint a gyámhivatali döntéshez főszabály szerint elegendő lenne a szakszolgálat által megküldött környezettanulmány. A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatálya a jelenlegi 2 évről 3 évre emelkedne - jelezte.

A parlamenti államtitkár szólt arról is, hogy könnyebb lett az apai elismerés jegyzőkönyvbe foglalása, így az bármely gyámhatóságnál, kormányablaknál, külföldön a tiszteletbeli konzulnál is intézhető.

Kifejtette: jelenleg az örökbefogadott csupán a vér szerinti szülője adatairól kérhet tájékoztatást, e tájékoztatás megadásához is szükség van továbbá a vér szerinti szülő hozzájárulására. Az új szabályozás - az eddigiekkel szemben - lehetőséget biztosít arra, az örökbefogadott felkeresse a vér szerinti testvérét anélkül, hogy ahhoz a vér szerinti szülők hozzájárulását kérné. Bővül a származás megismeréséhez való jog is, hiszen a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére - mutatott rá a parlamenti államtitkár.

Új elemként említette továbbá, hogy a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól a gyámhatóság az adatkezelőtől való adatlekéréssel, „anonimizált” formában - az örökbefogadott kérelmére - tájékoztatja az örökbefogadottat (illetve annak törvényes képviselőjét). Ez eddig a vér szerinti szülő felkutatásával valósulhatott meg - jegyezte meg Rétvári Bence.

Hozzátette: egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás hazai elismerése is. A hatóságok névváltozatási kérelmek formájában évente 25-30 ilyen üggyel szembesülnek. Különösen azon esetekben volt eddig nehézkes az ügyintézés, amikor magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését. A másik nehézkes eset volt eddig, amikor a külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését.

Kitért még arra, hogy könnyebb lehet a jövőben az ügyintézés az anyakönyvi, az állampolgársági, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással összefüggő eljárások során, ha a kabinet elfogadja az erre vonatkozó javaslatot. Főszabályként például nem kell majd a személyazonosító igazolvány kiadásához anyakönyvi kivonatot bemutatni.

A javaslat csökkenti az ügyfél személyes megjelenésével járó ügyintézési alkalmak számát, emellett javaslatot tesz két eljárás megszüntetésére: a három hónapon túli külföldi tartózkodás bejelentése, valamint a három hónapon túli külföldi tartózkodásból történő visszatérés bejelentése eltörlésére - jelezte.

MTI