A felsőoktatás kapujában álló fiatalok életében a döntés nemcsak a jövőjük irányát határozza meg, hanem komoly anyagi terhet is róhat a családokra. Az OTP Bank 2023-as felmérése rávilágít egy olyan valóságra, amely sok diák és szülő számára rendkívül aggasztó: a diákok 57 százaléka egyszerűen nem folytatná egyetemi tanulmányait, ha nem sikerülne államilag finanszírozott helyre bejutnia.
A felmérés adatai szerint mindössze a fiatalok 8 százaléka döntene úgy, hogy mindenképp elvégzi a kiszemelt szakot, függetlenül annak költségeitől. A többiek számára viszont a tandíj komoly akadályt jelenthet, és a családok pénzügyi lehetőségei szűkös határt szabnak a továbbtanulásnak. A mostani gazdasági környezetben, ahol a rezsiárak és az élelmiszerárak meredeken emelkednek, nem meglepő, hogy a diákok 42 százaléka úgy véli, a családja nem rendelkezik elegendő megtakarítással az egyetemi képzés díjának fedezéséhez. Szinte sokkoló, hogy csupán 1 százalékuk érzi úgy, hogy a továbbtanulás nem jelent pénzügyi problémát otthon.
A családok mindent megtesznek annak érdekében, hogy támogassák gyermekeiket, de a realitás az, amit a válaszadók 25 százaléka nyíltan elismer: a szülők számára gondot okoz az egyetemistájuk anyagi támogatása. Mégis, a legtöbb szülő saját lehetőségeihez mérten mindent megpróbál, hogy segítse a továbbtanulást, akár jelentős áldozatok árán is.
A diákoknak még ennek ellenére is gyakran további pénzügyi megoldásokat kell keresniük. A felmérésben felvett adatok szerint, amikor egy család nem tudja fedezni az egyetem költségeit, a hallgatók először munkát vállalnak, hogy saját maguk járuljanak hozzá tanulmányaik finanszírozásához. Amennyiben ez nem elegendő, a szülőktől kérnek további anyagi segítséget, és csak végső megoldásként fordulnak a diákhitelhez. Bár a diákhitel sok esetben megoldást nyújt, mégis óriási felelősség, hiszen évekig tartó tartozást jelent, amely a fiatalok pályakezdését is befolyásolhatja.
Munka egyetem mellett
Az, hogy egy egyetemista dolgozik a tanulás mellett, ma már nem ritkaság. A 2021-es Eurostudent elemzés rámutatott, hogy tízből négy hallgató folyamatosan dolgozik egyetem vagy főiskola mellett. Ez a tendencia azóta csak erősödött, mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre több diák kényszerül munkavállalásra. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, és mindössze 45 százalékuk nem dolgozik a szorgalmi időszakban. Különösen magas azoknak a száma, akik a felsőoktatási szakképzésen vagy a mesterképzésen tanulnak: itt a hallgatók több mint fele, 55 százaléka folyamatosan dolgozik, hogy finanszírozni tudja tanulmányait és megélhetését.
A diákmunka tehát egyre inkább természetes részévé válik a felsőoktatási éveknek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni annak árnyoldalait sem. Bár a munkavállalás segíthet a pénzügyi nehézségek enyhítésében, a túl sok munka negatívan befolyásolhatja a tanulmányi eredményeket, sőt, a hallgatók szellemi és fizikai egészségére is káros hatással lehet. Egyensúlyozni a munka és a tanulás között nem könnyű, és sok diák számára ez komoly stresszforrássá válhat.
Sajnos nincs más megoldás. Az államilag finanszírozott helyek száma korlátozott, és azok, akik nem jutnak be ezekre, gyakran nehéz döntés elé kerülnek. A munkavállalás, a diákhitel vagy akár a tanulmányok feladása egyaránt megjelenhet alternatívaként. A fiatalok jövőjét azonban nemcsak a képzés tartalma, hanem a család anyagi helyzete is nagyban befolyásolja, és ez a jövőkép egyre több szülőt aggaszt. Ahogyan a társadalom többi részén, úgy az oktatásban is egyre nyilvánvalóbbá válik a gazdasági helyzet hatása, amely a jövő nemzedékek esélyeit és lehetőségeit alakítja.
Nehézségek
Az egyik legnagyobb kiadás, amivel egy egyetemista sokszor logisztikai szempontból szembesül, a lakhatás kérdése. A diákok anyagi lehetőségeiktől és az egyetemtől való távolságtól függően választhatnak kollégiumot, albérletet vagy akár egy saját lakást, de az albérlet vagy saját lakás fenntartása erőn felüli anyagi terhet róhat rájuk. Sok fiatal tehát éppen ezért vállal munkát, hogy megteremtse magának azt az anyagi biztonságot, ami lehetővé teszi, hogy a tanulás mellett saját otthonban éljen.
A munkavállalás során aztán komoly kihívást jelent a megfelelő időbeosztás kialakítása. Az egyetemi órák száma és nehézsége diákonként változik, így mindenkinek más-más, személyes stratégiát kell kidolgoznia, hogy mind a tanulmányaiban, mind pedig a munkában helyt tudjon állni. Ez egy fiatal felnőttől a maradék kamaszkori szétszórtság teljes mellőzését is megkívánja.
Szerencsére sok diákmunkahely rugalmas beosztást kínál, ahol a kora reggeli, vagy a délutáni-esti órákban is lehet dolgozni. Ettől azonban nem lesz minden könnyebb. Sőt. A vizsgákra és a tanulásra is időt kell hagyni, nincs idő a lazsálásra.
A diákok általában pénztárosként, árufeltöltőként, vendéglátóiparban, mint felszolgáló, pultos vagy barista dolgoznak, de sokan választják az otthonról végezhető munkákat is, amelyek rugalmasabb időbeosztást biztosítanak. A home office-ban végezhető munkák különösen népszerűek, ezekre nem lehet elég korán jelentkezni, pillanatok alatt betöltik az állásokat.
Szóval az egyetemi évek alatti boldogulás egy hatalmas, sok ismeretlenes egyenlet, a felnőtt lét első éles próbája, a felelősség kapuja. Le a kalappal minden dolgozó egyetemista és családja előtt!
