Hiába, ma már a spermium sem a régi, erre a következtetésre juthatunk, ha az Origo nemrég megjelent cikkét olvassuk. Egyre több fiatal nő küzd teherbeesési problémákkal, a szervi okok mellett megjelenik a stressz is, mint teherbe esést nehezítő tényező.  Azt már régóta tudjuk, hogy extrém stresszhelyzetben a szervezet „nem megfelelőnek” minősíti a körülményeket, és elmaradhat a menstruáció vagy a peteéérés. A náci haláltáborokban, ostrom, éhezés következtében fiatal nők tömegének szűnt meg a menstruációja, ma viszont nem ennyire látványosak a jelek, ahogy a stressz is „kifinomultabb formában” éri a nőket.

„A legfrissebb adatok szerint a magyar párok 19-20 százaléka szembesül a nehezített teherbeesés problémájával, azaz minden ötödik párnál a kívánt gyermekáldás nem az eltervezett időben érkezik" - mondja Hajós Anett, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) Családtervezési Osztályának pszichológusa az Origo cikkében. "Meddőségről hétköznapi és nőgyógyászati értelemben akkor beszélünk, ha rendszeres, legalább egy éve tartó, fogamzásgátlás-mentes nemi élet ellenére egy nő nem képes teherbe esni. A meddőségi esetek 20-30 százalékában nem mutatható ki szervi ok" - mondja Hajós Anett.

És ha a nővel minden rendben van, még akkor is lehet gond a férfi partnerrel is.  Az Origo-cikkben szerepel a már idézett probléma a magyar férfiak romló minőségű spermiumáról: "Férfiak esetében az egyik leggyakoribb probléma a spermiumok alacsony száma, illetve csökkent mozgásképességük. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az számított normálisnak, ha egy milliliter ondóban átlagosan 50 millió spermium volt, ma 30 millió feletti értékkel nagyon elégedettek vagyunk." - mondja dr. Erős Erika, az OGYEI pszichiátere az Origo cikkében.

"Stressz hatására a szervezetben emelkedik a stresszhormonok szintje. Állatkísérletekből tudjuk, hogy ezek a hormonok vészjelző molekulaként funkcionálnak, azt jelzik, hogy nem ideálisak a körülmények a várandósságra. Ilyenkor az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg hormontermelése gátló hatást fejt ki a petesejt megtermékenyülésére és az embrió beágyazódására" - mondja dr. Erős Erika. Stressz hatására a spontán abortusz, a koraszülés, a halvaszülés és a veleszületett rendellenességek aránya is magasabb.

"Különös figyelmet kell szentelni a depressziós előtörténettel vagy szorongásos tünetekkel rendelkező nőknek is, mivel náluk a tartósabban fennálló termékenységi zavarok kockázata magasabb. Számukra nyújt segítséget a meddőség-specifikus pszichoterápia vagy párterápia" - mondja Hajós Anett pszichológus.

"Sajnos még a meddőségi klinikákon is gyakran hiányzik a pszichés támogatás. Volt olyan páciensem, aki öt sikertelen lombikprogram után keresett fel, hogy a sikertelenséget segítsek feldolgozni neki. Egy évi kezelés után sikeresen megfogant, és most féléves a gyermeke" - mondja dr. Erős Erika.

Saját tapasztalatom is azt mutatja, a koraharmincas pároknál döbbenetesen magas azok aránya, akik teherbe esési gondokkal küzdenek, és sokuknál még az okokat sem tudták feltárni igazán. A multicégnél, ahol pár évet dolgoztam, tucatjával jártak fiatal nők kivizsgálásokra, kezelésekre, és sokan próbálkoztak lombikkal is, miközben legtöbben még 35 évesek sem voltak. Egyik kolléganőm tízéves házassága készült épp rámenni arra, hogy nem fogant meg a kívánt baba – sajnos akkor tudtam ezt meg, mikor domborodó pocakkal ültem össze vele, hogy valami szakmai problémát tudjunk megvitatni.  Ekkor tudtam meg, még hányan küzdenek efféle problémákkal körülöttem, ha nem is beszélnek róla.

Stressz régen is érte az embereket, háborúk, éhínségek, járványok nehezítették eleink életét, a mai harmincasok ebből a Föld e részén kimaradtak. Akkor okolhatjuk inkább a környezetszennyezést, hiszen miben különbözik a mai stressz a régitől? Vagy alattomosabb volna mégis? Szerintetek?

Vakmacska