A dolgozó nőknek hazaérkezés után kezdődik a második műszak. És a dolgozó apáknak? A nők több szerepben való megfelelési kényszeréről szóló szomorú vagy lelkesítő írásokkal már tele a padlás és a női magazinok. Most a férfiak következnek.
Kép: Vakmacska
A hároméves gyermekgondozási szabadság miatt a legtöbb kisgyerekes családban az apa az egyetlen kenyérkereső. Helyt kell állnia a munkahelyén, és bizony, mi is elvárjuk hogy időben érjen haza, ne rajtunk vezesse le benti feszültséget, segítsen a házimunkában, játsszon a gyerekekkel, fürdessen, pelenkázzon, meséljen esti mesét. A minden felmérés szerint rémesen stresszes magyar férfiak picsogásától mégsem hangos a sajtó. Vajon miért? Statisztikák és kutatási eredmények segítségével talán megtudhatjuk.
Egy 16 országot és 11 ezer megkérdezettel végzett felmérés szerint (kösz, cidre), az európai nők az egyik legfontosabb követelésként a családi munkamegosztás arányosabbá tétetét fogalmazták meg.
A magyar társadalom inkább a tradicionális családmodell mellett teszi le a voksát, ha az anyák munkába állásáról van szó. Az apák sem egy lovat kell megüljenek: álljanak helyt a kenyérkeresőként, ÉS legyenek családcentrikusak ÉS vegyék ki a részüket az otthoni munkából. Ezt várjuk tőlük, és ők is ezt várják önmaguktól.
Hogyan teljesítenek a magyar apák?
A férfi, ha apa
A 2009-es magyarországi felmérések szerint a férfiak kilenctizede élete egyik legszebb élményként tartják számon az apaságot és a gyermeknevelést (89%). Majdnem ugyanennyien (82%) tagadják, hogy nevetségessé válik az a férfi, aki maga pelenkázza a gyerekét. Vannak egymásnak ellentmondó tények is: 72%-uk szerint a férfiak legfontosabb célja a pénzkeresés, de 65%-uk egyúttal azzal is egyetért, hogy maradék idejüket inkább a családra, mint további pénzszerzésére kell fordítsák.
A megkérdezett apák a családjuk (anyagi és általános értelemben vett) biztonságáért érzett felelősség mellett, majdnem olyan fontosnak tartották azt is, hogy „éreztessék gyermekükkel szeretetüket”. Ettől némileg lemaradva szerepelt az utódok életre való felkészítésének feladata, és az, hogy a gyerek előtt tekintélyük legyen, illetve fegyelmezzék őket. Alig egyharmaduk tartja viszont fontosnak vagy nagyon fontosnak a gyermekek körüli mindennapi teendők ellátását. Egy célzott kérdésben kiderült: a legfontosabbnak azt tartják, hogy „szeretetet adjanak” gyermekeiknek, a legkevésbé fontosnak pedig azt, hogy a napi gyermekgondozási rutinban részt vegyenek. Ennek ellenére a gyermekgondozással töltött idő tekintetében a magyar férfiak az európai élmezőnyben vannak: átlagosan napi 71 percet foglalkoznak hat év alatti gyermekeikkel.
A kutatás egyik konklúziója az volt, hogy a magyar társadalom mintegy fele egyszerre várja el a férfitől a kenyérkereső és a családcentrikus férfi szerepében való megfelelést.
Apa mosdik, anya főz?
2006-os adatok szerint a magyar nők valamivel körülbelül napi öt órát töltenek házimunkával, míg a férfiak saját bevallásuk szerint átlagosan két és fél órát (házimunkának tekintették az „otthoni, házi és ház körüli munkákat, gyermek és felnőtt gondozást, kertészkedést és háziállatok gondozását, szerelést és építést, bevásárlást, egyéb ügyintézést, illetve a háztartás vezetését is”).
Nemzetközi összehasonlításban ezek a számok igen magasak, de a magyar családokra az európai átlagnál valamivel jobb otthoni munkamegosztás jellemző. Nemcsak a magyar nők fordítanak az európai átlagnál több időt az otthoni munkák elvégzésére, hanem a magyar férfiak is.
A házimunka megosztása arányosabb a hasonló keresetű és képzettségű pároknál, de összességében megállapítható, hogy változatlanul a hagyományos családi munkamegosztás jellemző az európai családokra. A kereső tevékenységet folytató anyák naponta átlagosan két órával többet töltenek munkával, mint „nemdolgozó” társaik, az apáknak pedig több szabadidejük van a munka és a család mellett, mint a fizetett munkát vállaló nőknek.
Az, hogy a férfiak mekkora részt vállalnak az otthoni és a család körüli munkákból, rajtunk, nőkön múlik. A kérdéssel tudományos igényességgel foglalkozók szerint a nők „kapuőr” szerepben vannak, sokszor mi döntünk, hogy milyen és mennyi házimunkát végezzenek, és hogy mit bízunk rájuk, és igen, az is számít, hogyan értékeljük az elvégzett munkát.
Azt pedig Kopp Mária-interjúkban sokszor olvashattuk, hogy a boldog családban, jó házasságban élő férfiak tovább élnek elvált vagy egyedülálló kortársaiknál, és általánosan is jobb egészségi állapotnak örvendenek. A nagycsaládos apáknak még jobbak a kilátásaik. A magyar férfiak pedig rettenetes rossz életkilátásokkal vágnak neki a negyvenes éveiknek és sokszor a kisgyerekes életszakasz is épp erre az időszakra esik.
Szóval legyünk méltányosak, nekik sem biztos, hogy könnyebb.
Citabella
http://www.resztavmunka.hu/hirek/anyak-es-munka-europai-szemmel-2011-ben
http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/2010_1/Demografia_2010_1_Herche.pdf
http://www.demografia.hu/letoltes/szerepv/207-228Speder_02.pdf
http://konzervatorium.blog.hu/2010/06/15/a_szingli_eletmod_karosabb_a_dohanyzasnal
http://www.resztavmunka.hu/hirek/anyak-es-munka-europai-szemmel-2011-ben
