Az utolsó pillanatban befutott Afrikáról szóló sorozatunk következő darabja - sok-sok színes képpel.  Kicsi ország, de sokféle nemzetség él benne.

Ismét egy hét mögöttünk, de ez idő alatt is sok információval gyarapodtunk, Gambiával kapcsolatosan.

Az iskolai rendszert bőségesen kitárgyaltuk és csak Lapis Lazuli kérdésére írnék utólagos választ: “ Van valami amerikai iskola?” – Igen, van Gambiában amerikai iskola, de a nagyon-nagyon magas beiratkozási és oktatási díj mellett a színvonal igen-igen alacsony. Sokszor a 7-8 éves gyerekek még az ABC-t sem ismerik, így a nevüket sem tudják leírni.

Serereh nő

Mivel a mai napi témánk bőséges és szerteágazó, így rögtön belevágok Gambia nemzetségeinek leírásába és annak a tükörképébe, ahogy a hétköznapokban élnek; hagyományaikkal, szokásaikkal és a terveikkel.

Gambiában sokféle nemzetség él együtt békésen: Mandinka, Wollof, Jola, Fula, Serer.

A legősibb népcsoport a Jola nemzetségé. Ők az idők folyamán elzártan éltek a civilizációtól és szoros kapcsolatot tartanak fent a mai napig a természettel és elemeivel.

Jola férfi

1994. Július 22-től Gambia elnöke, Yahya Jammeh, aki a Jola nemzetségből való.

Az idők alatt a vándorlásokkal összekötve sok más afrikai népcsoport is helyet talált Gambiában.

Mandinka férfi

A legnagyobb populáció a Mandinka nemzetségé, akik eredetileg Maliból vándoroltak ide a XIV. században a területfoglalás és kereskedelem céljaival.

(következő két kép: wollof nő és férfi)

A Wollof  nemzetség eredetileg a Saharán túlról jött ide, főként a vallási háborúk nyomása miatt. Útirányuk Mauritania – Senegal – Gambia és sok európai – afrikai kapcsolatban sikeres közvetítők, sőt remek üzletemberek.

A Fulani emberek Guenie-ből vándoroltak Gambiába és főleg állattenyésztéssel foglalkoztak.

A kevés számban Gambiában élő Serer nép halászattal foglalkozik.Az afrikai nevekből egyből kiderül, hogy az illető melyik családból, nemzetségből származik

 

Mandinka családnevek: Cassama, Bojang, Camara, Touray

Wollof: Jeng, Njie, Nyang, Faal, Jobe

Fula: Jallow, Sowe, Bah

Jola: Badjie, Jarju, Jatta, Badjang

A családokban sokszor van népcsoportok közti házasság, de a vallási különbségű (keresztény – muszlim) házasságokat általában nehezen kezelik.

A muszlim hódítók legnagyobb elismerést nyerő hozzáállása az volt, hogy az Afrikában már ismert, több feleségű családfelépítést megtarthatták. A keresztények családi szigorúsága a feleségek számát illetően sokakat elriasztott, ha érdeklődtek is.

Az átlagos gambiai családban a mai napig a hagyományos muszlim életmód szerint kettő vagy több feleség is elfogadott. Ezek a családok egy háztelken élnek, a nagymamák, feleségek és fiatalok közti külön-külön házrésszel.

A feleségeknek más-más fajta munkaköri kötelességei vannak: valaki főz, a másik mos és a harmadik dirigál és kommentálJ

A férj biztosítja  a napi “halpénzt”. Természetesen a mai modern életben rengeteg nő dolgozik az élet bármely területén, pénzt keresve, hogy gyermekeit iskolába járathassa és emelje életszinvonalukat.

A férjek is dolgozgatnak és persze vannak elismert beosztásban levő, gazdag férfiak is, de mégis az átlagos, többségben levő gambiai férfi és fiú otthon ül és erős fekete teát iszogat, míg megtárgyalja az egybegyűltekkel az élet különböző kérdéseit.

Mivel Gambia kis ország, így könnyen megismertünk egy-egy népcsoportból barátokat és munkatársakat. A gyerekek megtanulták a wollof nyelvet és mandinkául is értenek.

 

Starlark kérdésére választ adva: “Nem éltetek át kultúrsokkot?” – Mi nem, valahogy a természetesség vezényelt minden szituációban, de volt olyan magyar látogató, akinél ez a szemünk láttára lejátszódott és napok alatt elmenekült. Kevesebb ideig tartózkodott Gambiában, mint egy turista, és bár látta az 5 csillagos hoteleket és a vidéki iskolákat is, és segítő szándékkal érkezett ide, mégis különböző okokat felsorolva 5 napon belül hagyta el az országot. Elméletileg sem volt felkészülve Afrikára és a gyakorlatban is távol volt az megvalósítástól.

Záró gondolatnak pedig Veg gondolatát

Hálás vagyok a meglátásaért és hozzászólásáért, remélem a jövőben is velünk marad. A lányomnak átadtam az üzenetet

Meni kérdéseire is válaszolni fogok, mint ahogy a régebbi olvasók altal feltett kérdésekre is teszem, folyamatosan.

Bűbájos megjegyzéséből pedig tudom, hogy honnan ered a fedőneveJ

 

(Az utolsó két képen fulani nő és férfi látható)                                                                  

KÖSZÖNÖM Nektek es egyben kívánok további szép hetet es meleg, családias estéket a Bezzeganya olvasóinak!

 

 Csilla