...és íme a folytatás – mindazoknak, akik forró kávét szürcsölve, kényelmesen elhelyezkedtek a fotelben – irány Afrika!

Elsőnek szeretném megköszönni a múltkori sok szíves hozzászólást és kérdést. Részemről megtiszteltetésnek érzem, hogy beszámolhatok élményeinkről és tapasztalatainkról. Igyekszem szép sorjában válaszolni a felmerülő kérdésekre, de remélem, a leírásokban is méltó választ lelhet az olvasó az aktuális érdeklődésre.

Repüljünk képzeletben együtt 7000 km-t, át Európán déli irányban, át az Atlanti-óceánon, Szaharán, egészen a fekete kontinens nyugati partjaihoz. Gambia a legkisebb afrikai országok közé tartozik, egyetlen szomszédja Szenegál. Persze ezek az érdekességek csak száraz adatok, de mielőtt belevág valaki az utazásba, jó tudni, hogy hova megy az ember és a vele tartók is biztonságban élvezzék az utat.

A mellékelt képeken is látható, hogy trópusi környezetbe érkeztünk, 23,5°-ra északra az Egyenlítőtől, emiatt reggel héttől este hétig napsütés van az év minden napján. Az állandó hőmérséklet 25–30°C. Az országot a Gambia folyó szeli ketté, de az északi és déli part szélén is Szenegál található. A folyó gazdag élővilággal megáldott, így halban, osztrigában, kagylóban, rákban bővelkedik, ami a helyi lakosok fő tápláléka a csirke es bárányhús mellett.

 

Gyermekeim és jómagam is elégedettek vagyunk a gambiai házikoszttal, és a főzéshez szükséges alapanyagok feltűnő módon megegyeznek a magyar konyha ízeivel. A nagy különbség, hogy nagyanyáink sokkal több fantáziával megáldva megannnyi variációban készítették ételeinket, míg Gambiában csak kb. tízféle ételt ismernek. Ebből kiemelnék kettőt, hátha kedvet kapnak a magyar háziasszonyok, és kipróbálják, vagy amikor Gambiába utaznak meglepik tudásukkal a vendéglátójukat.

 

BENACHIN

 

 

Barna rizsből paradicsom hozzáadásával készült kiváló egytálétel, amelybe

halat vagy marhahúst, esetleg csirkét tesznek

 

Hozzávalók:

1/2 csirke vagy marhahús

4 hagyma

1 teáskanál őrölt bors

2 nagy, friss paradicsom

3 kiskanál paradicsompüré

3 gerezd fokhagyma

2 babérlevél

1 1/2 csésze olaj

1/2 kisebb káposzta

1 nagyobb almapaprika

1 szelet tök

3 csésze rizs

6 csésze víz

csipetnyi só

Elkészítés:   

Megmossuk és feldaraboljuk a csirkét. Ízesítsük sóval, borssal, fokhagymával és ecettel, kedv szerint. Fél órát állni hagyjuk. Közben előkészítjük a zöldségeket. Megtisztítjuk és felvágjuk a hagymákat. Forró olajban minden oldalán barnára sütjük a csirkét, utána hozzáadjuk a felvágott hagymát és barnásra pirítjuk.

Ezt összekeverjük a megmosott, összevágott paradicsommal és egyéb fűszerekkel. Hozzáadjuk a paradicsompürét és a borsot, és 15 percig főzzük. Hozzáadjuk a vizet. Ezt felforraljuk és hozzáadjuk a zöldségeket, átsült csirkét, babérlevelet, sót. Amikor átfőtt a csirke és a zöldség, együtt egy másik edényben melegen tartjuk. Ízlés szerint ízesítjük.

A megmosott rizst kislángon főzzük, amíg elfő a leve. Tálaláskor a rizst kiszedjük egy mély tálba és a zöldségeket, csirkét ráhelyezzük.

 

DOMODAH

 

 

A magyar pörkölthöz hasonló, mogyoróolajjal és mogyorószósszal készülő ízletes egytálétel, rizskörettel

 

Hozzávalók:

fél csirke

1 csésze olaj

2 kávéskanál paradicsompüré

fél csésze víz

4 paradicsom

2 nagy hagyma

só, Maggi kocka, 2 csésze mogyorókrém

2 friss csípős paprika

1 répa

krumpli és káposzta

4 csésze rizs

Elkészítés:

Melegítsük meg az olajat, és süssük barnára a csirkét, majd adjunk hozzá egy csésze vizet, sót és a Maggi kockát. 15–20 percig főzzük. Összekeverjük a paradicsomokat, hagymát és a borsot. Hozzáadjuk a csirkét és elegendő mennyiségű vizet. Hozzáadunk 4 csésze mogyorókrémet, 2 evőkanál paradicsompürét, és tovább főzzük. Amikor a csirke megpuhul, hozzáadjuk a répát, krumplit, káposztát, ízlés szerint. Egészen addig főzzük, amíg az olaj megcsillan a hús tetején. Rizsre téve tálaljuk a szószt.

 

De hogy miért is kalandoztam el ennyire az ételek világában, arra is egyszerű a magyarázatom: ha az étel tetszik, akkor az új hely otthonossá válik és könnyebb a beilleszkedés, az új, a más elfogadása, és ez volt a legfontosabb az első lépésben.

Többen feltették azt a kérdést, hogy milyen volt az érkezés. Mai tudásommal, tapasztalatommal világosan kifejezhetőek az akkori érzéseink és megérzéseink. Gambia azóta kivirágzott az életünkben, megismertük és megszerettük. Bár az állandó éberség és odafigyelés egyfolytában ajánlott. De hol nem az?

Az élet bármerre visz minket, bármi is történik velünk, az az életünkhöz tartozik, részünkké válik és érzelmeink útmutatóként jelzik: érdemes-e folytatni, amit épp csinálunk, avagy hogyan tovább?

Mi a tervezéstől a megérkezésig biztosan tudtuk, hogy maradni szeretnénk, és ezt a mai napig örömmel tesszük. A nehézségek, megpróbáltatások pedig erősebbé, kifinomultabbá tettek minket az itt eltöltött évek alatt.

A másság szép oldala megtanított minket – kiskorú gyermekeimet egyaránt – jobban kifejezni magunkat, megérteni és elfogadni a másikat és segíteni egymásnak. Ez a hozzáállás sok különböző helyzetben segített minket, és nyelvtudásunk is előnyös volt elmagyarázni honnan jöttünk, hogyan élünk ott és mi az, amiről Magyarország ismert lehet számukra.

Ebben nem volt könnyű dolgunk, mert bár Gambia turizmusból él, inkább a nyugat-európai vagy amerikai utazókat ismerik, mint más országok látogatóit. Magyarország nevét a gulyásról, fociról és néhány gambiaitól hallották, akik Magyarországon tanulnak.

A bőrszín alapján persze először fehér embernek, tobabnak, lábon járó banknak tekintettek és csak a beszélgetés alatt – amire itt még ma is sok időt fordítanak – derült ki, hogy ha fehérek is vagyunk, mégse nyugatról jöttünk és valutánk is nyolcszor kevesebbet ér, mint a gambiai dalasi! Ezen a ponton kaptuk a legtöbb csodálkozó pillantást... nehezen hitték el a szavainkat, és csak a nyugati életviteltől való különbség érzékelése után fogadták el, amit mondtunk.

Gambia angol felségterület volt egészen 1965. február 18-ig. Magyarországgal van diplomáciai kapcsolat és mindkét ország békében tartja a viszonyt, de az ország méretei miatt nem sok közös érdekeltség, fejlemény van.

Innen folytatnám a következő posztban, amely bemutatja Gambiát, ahol az elmúlt öt évben boldogan  élek családommal. Kívánom, hogy a Föld más tájain is ismerős legyen ez a fogalom bárkinek. Magyarországi olvasóimnak is szívből kívánom, hogy megtapasztalhassák ezt a felemelő, egzotikus és különböző életet, élvezzék a különlegességét, amely közelebb hozza az embereket egymáshoz és önmagukhoz.

 

Csilla

Egy nőket, termelést, oktatást, ökoturizmust támogató gambiai projekt (angolul): www.projectfoodfirstgambia.org