A sok rapid adómódosítás nehezen követhető mostanság. Mégis, valakik valahol mintha hirtelen úgy látták volna, a pénzt kereső és adózó, gyerekes állampolgárnak mehetne jobban is, bár az ilyesmiket általában inkább hárítani szokták mostanság, hogy ugye válság van.

 

Hát válság ide vagy oda, már kézzelfogható közelségbe került az egykulcsos személyi jövedelemadó, és hozzácsaptak egy meglehetősen nagyvonalú adókedvezményt gyerekeseknek.

 

A tervezetben nem szerepel az „igénylés” meg a „rászoruló” kifejezés – tehát mindenkire vonatkozik, aki keres annyi pénzt, amiből már mostanság adózni szoktak. Íme, a törvényjavaslat, először betű szerint, aztán lássuk, tényleg olyan jó-e gyerekesnek lenni.

 

„Családi kedvezmény

29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját

[29. § (1) bekezdés] a családi kedvezménnyel csökkenti.

(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett

eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,

b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre

tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,

ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a

büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre

(személyre) tekintettel kapja,

ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre)

tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban

élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

(4) Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot

folyósítanak,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

(5) Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének

megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

10

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékot folyósítják,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig

fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való

jogosultság megnyílik.

29/B. § (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen,

azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a

gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az

összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve

azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A

családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban a

29/A. § (3) bekezdés c)–d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy

az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz,

adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó-megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,

b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett

eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a

várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján

járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

(4) Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi

igazolást.

(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi

kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adó-megállapítást érintő rendelkezéseket is)

kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra,

rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott)

esetében is.”

A Figyelőnet cikke alapján a javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10 000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33 000 forint támogatást jelent. – (a bekezdés meg szerintem félrevezető, mert „támogatást” nem adnak senkinek, hanem kevesebbet vagy semmit kell SZJA néven befizetni. Ha van jövedelmünk.)

 

De. Ettől a nyolcvanezres bruttód így is legfeljebb nyolcvanezer mínusz tébéjárulék lehet, több nem (a gyerektelenek pedig akár rosszul is járhatnak, mivel az adójóváírás csökkenni fog a hírek szerint).   Csökkentheted az adóalapod, amíg el nem fogy, de adni nem fognak, ha nincs elég, csak nem vesznek el annyit, ha már megkerested. A szokásos webhelyeken valószínűleg hamarosan megjelennek a kedvelt bérkalkulátorok legújabb változatai, amik mostanság különösen hasznosak, lévén a mezei állampolgárnak a szuperbruttó bevezetése óta valamivel nehezebb efféle kalkulációkat készíteni.

 

A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Feltéve ha CSP-igénylésnél nem jegyezték egyedülállónak magukat – ezt élettársak esetén sokan megteszik, úgy tudom. Megosztás esetén nyilatkozni kell erről – és együtt már nem élő élettársak esetén remélem, senki sem próbálkozik azzal, hogy hirtelen „eszébe jut” a külön élő félnek is a gyerek vagy gyerekek, akkor is, ha mondjuk három éve feléjük se nézett, nemhogy pénzzel járult volna neveltetésükhöz. Talán akkor sem, ha papíron még mindig ugyanabba a lakásba vannak bejelentve, a gyereket nevelő fél meg elég bamba volt nem kérni az egyedülállók családi pótlékát, vagy együtt él valaki mással. Valóban együtt élő élettársak esetén amúgy már nem érdemes ezek szerint a magasabb összegű családi pótlék kedvéért letagadni az élettársi kapcsolatot sok esetben, ha az adókedvezmény összege így a pár összjövedelmét tekintve magasabb lehet, mint az egyedülállók és a házasok csp-jének egy-két ezres különbsége.

 

Tehát jobban jár egyértelműen az az egy-vagy kétgyerekes család vagy egyedülálló, akinek VAN legális jövedelme amiből eddig SZJA-t vontak (tehát nem minimálbéres), és az a három-vagy többgyerekes egyedülálló vagy pár, ahol több az adókedvezmény (mert elég magas egyikük jövedelme, vagy a megosztás alapján kettőjüké), mint az eddigi adókedvezmény-szabályok alapján. Mivel a szuperbruttó, valamint az adójóváírás változó rendszere miatt (utóbbi ugyanis csökkenni fog, ezért járhatnak rosszul az átlag körül vagy átlag alatt kereső gyerektelenek) valamivel nehezebb konkrét példával számolni, mint mondjuk pár éve.

 

Van, ahol már elkészült az online kalkulátor.

 

 

Vakmacska