Az első magyar női pilóta, Steinschneider Lilly csupán három évig repült, mégis beírta a nevét a repülés történetébe. Bécsújhelyen – ahol 21 éves korában a pilótavizsgáját letette – még utcát is elneveztek róla.
Forrás: iho.hu
Steinschneider Lilly 1891 januárjában született Budapesten. Ilka néven anyakönyvezték, de Lillyként vált ismertté. Apja dúsgazdag izraelita pesti paplangyáros volt, nagybátyja is nagy vagyonnal bírt.
Lilly ott volt az 1910 nyarán, Budapesten megrendezett nemzetközi repülőverseny nézői között, és az esemény olyan nagy hatással volt rá, hogy gépjármű-vezetői vizsgája után a pilótaigazolvány megszerzését tűzte ki célul. Eleinte híres pilóták utasaként tűnt fel, akik akkoriban szívesen kértek fel csinos, ifjú hölgyeket ballasztnak. Apja anyagi támogatásával
aztán pilótatanfolyamot végzett Bécsújhelyen (Wiener Neustadt). A vizsga második részére 1912. augusztus 15-én került sor, ezt a dátumot Lilly drágakövekkel kirakott, repülőgépet ábrázoló nyakéken örökíttette meg. 4-es sorszámmal kiállított pilótaigazolványát a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti kiállításán őrzik.
Steinschneider Lilly a Magyar Aviatikai Szövetség Pesten, a rákosi repülőtéren rendezett nagyszabású repülőversenyén is indult volna csupán ötnapos repülő-jogosítvánnyal a zsebében, ám Etrich típusú gépe, amellyel Bécsújhelyen letette a pilótavizsgát, nem érkezett meg időben, így bemutatkozó repülése akkor elmaradt. Első nyilvános felszállására végül pár hónappal később október 6-án Nagyváradon került sor, ahol, 50-60 méteres magasságba emelkedett gépével. Földet érése után a mintegy kétezer fős ülő publikum elragadtatva éljenezte, és vállon vitték a hangárokhoz.
„A kisasszonyt erős bőrövvel erősítik helyéhez a montőrök. A pilóta-nő elhelyezkedik, a pompás Etrich-féle monoplán berregni kezd. A montőrök, heves szélroham keletkezik, visszatartják a gépet, maga gróf Teleky is segít a montőröknek. Egy pillanat, a gép 50-60 métert gurul, rögtön felemelkedik, Illner (aki a tanára volt - szerk) boldogan dörzsöli kezét. Bölöny József elragadtatva nézi a szálló gépmadarat. Steinschneider Lilly fiús profiljából nem látszik több egy idegesen mozgó pontnál. Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz…. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lillyt….” (Nagyváradi Napló, 1912. október 8.)
Az 1913-as év legnagyobb aviatikai szenzációjának a II. Nemzetközi Repülőhét számított a Bécs melletti Aspernben, ahol két nő is részt vett a versenyen: Madame Palliers a franciák képviseletében és Steinschneider Lilly osztrák színekben.
Egy hónappal később egy másik rendezvényen Pesten, a rákosi repülőtéren Lilly megnyerte a gyorsasági versenyt, második helyezést ért el az egyhuzamban repülések versenyében (6 perc és 15 másodperc) és a levegőben töltött összidők versenyében (10 perc 7 másodperc). Leszálláskor azonban a pilótanő gépe nekiszaladt egy homokbuckának és összetört. Lilly szerencsére sértetlen maradt és saját lábán távozott.
Steinschneider kisasszony repülési képességeire egy osztrák repüléssel foglalkozó cég is felfigyelt amely állást ajánlott neki, ám a munka kérészéletűnek bizonyult, 1914 tavaszán a Motor-Luftfahrzeug GmbH felmondólevelet küldött neki, melyben lemondtak további szolgálatairól.
Korabeli újságcikkekből tudni, hogy Lilly a háború kitörésének hírére tábori pilótának készült, ám apja ebbe nem egyezett bele, és közbenjárására Lilly kérelmét elutasította a minisztérium. A pilótának meg kellett elégednie az ápolónői szolgálattal.
24 éves korában, 1915 nyarán Lilly feleségül ment a Tokióban született gróf Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheimhez, és férje csehországi birtokára költözött. Röviddel ezután örökre abbahagyta a repülést. Ebben a döntésében házasságán kívül az is szerepet játszhatott, hogy az első világháború kitörése után beszüntették a polgári repülést. Annyi bizonyos, a pilótanő többé nem szárnyalt a felhők között. 1915-re már a Császári Királyi Repülőtechnikai Egyesület tagdíját sem fizette be.
Két évvel esküvője után, 1917-ben, az édesanyjához írt leveléből kitűnik, Lilly hiába vár a gyermekáldásra. Tíz évvel ezen panaszos levél után, 36 éves korában egy nyári napon Prágában született meg végül egyetlen leánya: Maria Electa Thecla Elisabeth Christina Helena Sophia, akit egyszerűen csak Pixie-nek szólítottak. A várva várt gyermek születésének alkalmából a család még egy emlékérmet is kibocsátott.
1939-től feltehetően zsidó származása miatt volt kénytelen férjétől különváltan élni, bár csak 1960-ban váltak el hivatalosan egymástól.
Lilly tehát a II. világháború előtt külföldre költözött. Lányával szerény anyagi körülmények, nélkülözések közepette élt Olaszországban, és sokat betegeskedett.
Az első magyar pilótanő további életéről meglehetősen kevés adat maradt ránk, a hozzá intézett – életét, sorsát firtató megkeresésekre sajnos nem válaszolt.
Az első női pilóta 86 évet élt és Dél-Franciaországban nyugszik.
Nevét rövid pilótaévei ellenére mégis beírta a repülés történetébe.
Center
