„Ha mindig iszol, ha mindig eszel, és még mindig szomjas vagy, és még mindig éhes vagy, és néha be is pisilsz, akkor mérjétek meg a cukrodat, mert lehet, hogy cukorbeteg vagy, mint én.”
A szülőség megannyi előre nem várt, előre nem látható élményt hoz életünkbe, talán ebben (is) rejlik a varázslata, amely örökre megigéz minket. De ha őszinték szeretnénk lenni önmagunkhoz és egymáshoz, azt szintén be kell vallanunk, megannyi előre nem várt, előre nem látható kihívást is hoz az életünkbe. Utóbbira példa, ha gyermekünk megbetegszik, különösen, ha nem látjuk át hamarjában, mi is áll a panaszok, tünetek hátterében, mit tegyünk, hova forduljunk, hogy a leghamarabb szakszerű segítséghez jussunk.
Az ilyen helyzetek egyikéhez szeretnék most kapaszkodót nyújtani. Az összes nehézségre természetesen lehetetlenség felkészülni. Most mégis egy fontos téma közös megismerésére hívlak, remélve, hogy sokaknak segíthetek.
Ne várj holnapig, mérd meg most a vércukrát!
A bevezetőben idézett szöveget Orsi és édesanyja, Kata mondja, egy kisfilmben. Biztosan kitaláltátok már, hogy a gyermekkori cukorbetegség felismerését állítjuk most a középpontba.
A fenti egyetlen mondat frappánsan foglalja össze a vezetőtüneteket, gyanújeleket. Ám a tünetek nem mindig együtt jelennek meg, és sok körülmény, tényező elterelheti gyanakvásunkat a gyermek- és fiatalkori cukorbetegségről, azaz 1-es típusú diabéteszről.
De, amit biztosan tudunk, hogy a hatévesnél fiatalabb kisgyermekeknél a legkorábbi és legjellemzőbb tünete a bepisilés, 10-ből 9 esetben tapasztalják a szülők. Mégis kevesen gondolnak cukorbetegségre ennek a panasznak felbukkanásakor.
A váratlan bepisilés olyan hívószó, amely olyan problémákat juttat az eszünkbe, mint a felfázás, a húgyúti fertőzés, esetleg valamilyen lelki probléma, amellyel a kisgyermek nem tud megküzdeni. De mostantól a diabétesz gyanúja is legyen ott a listán, amelyre gondolunk, és az, hogy késlekedés nélkül meg kell mérnünk vagy meg kell méretnünk a gyermek vércukorszintjét!
Miért jelenik meg a vizeletben a cukor?
A természettudósok mindig azt mondják, hogy egy jelenség megértéséhez a hosszabb út a rövidebb, azaz kezdjük távolabbról a megismerést, így a beágyazandó információk ok-okozati hálózattá rendeződnek, és könnyebb bensővé tenni őket. Tegyünk mi is így.
Az 1-es típusú diabéteszben a hasnyálmirigyben nem vagy csak nagyon csekély mennyiségű inzulin termelődik. Miközben ennek a belső elválasztású hormonnak az a feladat, hogy a véráramból a cukrot bejutassa a sejtekbe. Kisgyermekeknek ezt úgy szoktuk elmagyarázni, hogy az inzulin egy kisautó, amely a csomagtartójában elszállítja a cukrot az éhes sejtekhez.
Inzulin hiányában azonban a cukor a vérben marad, ott extrém mértékben és tartósan magas lesz a szintje. És míg élettani esetben a vérből kiválasztott vizelet nem tartalmaz cukrot, az ilyen fokban megemelkedett vércukorszinttel a vesék már nem tudnak megbirkózni, és a vizeletben megjelenik a cukor.
Különböző életkorban különböző tünet, ugyanazzal az okkal a háttérben
Tehát a diabétesz kezdetén már jelen van a vizeletben a cukor, amely – ahogyan szoktunk fogalmazni – vizet ragad magával. Tehát igen megnő a vizelet mennyisége, amelyet gyakran kell üríteni.
És már el is jutottunk a magyarázathoz, hogy a gyermekkori diabétesznek miért vezetőtünete a bepisilés. De a megnövekedett vizeletmennyiség eltérő életkorokban eltérő módon jelentkezik:
• csecsemőkorban a pelenkát sokkal sűrűbben kell cserélnünk, és az igen elnehezül a sok vizelettől, a baba ruhája, kiságya, autósülése rendszeresen elázik;
• a már stabilan szobatiszta kisgyermek ismét bepisil, délutáni vagy éjszaka alváskor, de akár napközben is;
• az iskolás gyermek tapasztalhatja a vizelet elcseppenését, és olyan tevékenységeket, amelyeket korábban könnyedén végigcsinált, meg kell szakítania, hogy ki menjen a mosdóba. Éjszaka is felkel, akár többször is.
Tehát a hangsúly a változáson van! És ugyan ilyen figyelem felhívó jel lehet, hogy miközben sokat pisil, sokat iszik, állandóan szomjas! Ilyenkor ne késlekedjünk, egyetlen napot sem! A gyógyszertárban vény nélkül kapható vércukor- vagy vizeletcukor-tesztet használva ellenőrizzük a vércukorszintjét vagy azt, van-e cukor a vizeletben. És forduljunk azonnal orvoshoz, ha eltérést tapasztalunk, illetve menjünk egyenesen házi gyermekorvosunkhoz!
Sokszor, sok ragacsos pisi
A sokat iszik, sokat pisil, bepisil, állandóan szomjas panaszok mellett a kezdődő 1-es típusú diabétesz tünete lehet még a parancsoló éhségérzet és mindez ellenére a testtömeg csökkenése. És jellemző lehet az indokolatlannak tűnő fáradékonyság, gyengeség, a korábbi életmód mellett. Nehezítheti a gyanúnk felébredését, hogy nem törvényszerűen van jelen azonos időben, párhuzamosan valamennyi tünet.
A bepisilés, és az, hogy sokat pisil a gyermek, ahogyan már volt arról szó, lehet, hogy először a felfázás, húgyúti fertőzés lehetőségének irányába terel minket. Ezért érdemes számba vennünk, hogy a diabétesz és a felfázás okozta tünetek között melyek azok a lényeges különbségek, amelyek segíthetnek eligazodni.
Felfázáskor nehéz, fájdalmas a pisilés, és alkalmanként csak néhány csepp vizelet ürül, amely lehet zavaros is. Diabéteszben nemcsak sokszor, hanem sokat is pisil a gyermek, és ez megkönnyebbülést hoz, hiszen ilyenkor a húgyhólyag megszabadul a tehertől, a vizelet pedig tiszta, ugyanakkor ragacsos, a benne lévő cukor miatt.
Korai felismerés! Korai felismerés! Korai felismerés!
Annak, hogy az első tünetek megjelenésekor orvoshoz forduljunk, és késlekedés nélkül megmérjék a gyermek vércukorszintjét, a korai felismerést és az időben elkezdett kezelést garantálhatja. E korai felismerésnek pedig különleges jelentősége van.
Az időben elkezdett inzulinpótlás ugyanis védi a még működő 10-20 százaléknyi hasnyálmirigyállományt.
És az időben kórházba jutás, gyermekdiabétesz-centrumba, és a szakszerű ellátással kivédhetjük a cukorbetegség egyik legsúlyosabb szövődményét, amely kezeletlen esetben csecsemőknél, kisdedeknél akár egy-két hét alatt, nagyobb gyermekeknél egy-két hónap alatt kialakulhat és súlyos esetben kómához is vezethet.
Ennek a folyamatosan súlyosbodó kórfolyamatnak a hátterében az az inzulinhiányra jellemző paradoxon áll, hogy bár extrém magas a vérben a cukor szintje, a sejtek mégis éheznek. Hiszen az inzulin hiányába nem juthatnak hozzá a vérben keringő cukorhoz. Ilyenkor a szervezet alternatív energiaforrásokat keres, és zsírokat kezd bontani, ami az úgynevezett ketoacidózishoz vezet, változatos tünetei között hasfájás, hányás, gyakori, mély be- és kilégzés, dehidratáltság, elhomályosuló tudat és végül kóma állhat.
1-es és 2-es típusú diabétesz: nem csak egy szám a különbség
A gyermekkori cukorbetegség, azaz az 1-es típusú diabéteszről ismereteket gyűjtve érdemes a 2-es típusú vagy felnőttkori diabéteszről is szót ejtenünk. Hiszen ugyan mindkettő a szénhidrát-anyagcsere gyógyíthatatlan, de kezelhető zavara, lényeges különbségek vannak például okaikban, az általuk érintett korcsoportban, kezelésükben.
Az 1-es típusú diabétesz hátterében kóros autoimmun folyamat áll, és jellemzően gyermek- vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, azonnali és élethosszig tartó diéta és inzulinpótlás szükséges a kezeléséhez.
Az említett autoimmun-betegségről meg kell említenünk, hogy élettani esetben a jól működő védekező rendszerünk felismeri a kórokozókat, idegentesteket szerveztünkben, és azok elpusztítására termel sejteket, ellenanyagokat. Ebben az esetben azonban hibás ez a felismerés, és ez az immunrendszer idegenként azonosítja a test saját sejtjeit, az 1-es típusú diabéteszben a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, és azok ellen küld antitesteket, pusztulásukat okozva.
A 2-es típusú diabétesz hátterében életmódhiba áll: a napi szükségletet meghaladó energia- és szénhidrátbevitel, valamint mozgásszegény életvitel, és többségében felnőttkorban jelentkezik, kezelésben eleinte elégséges a diéta, a sejtek inzulinérzékenységét fokozó tabletta, de nem törvényszerűen szükséges az inzulinpótlás.
Tehát az 1-es típusú diabétesz nem kapcsolható életmódhibához, ezért sajnos nem előzhető meg és az egészségesen táplálkozó, rendszeresen sportoló normál testalkatú gyermekeknél is jelentkezhet. Akkor is diabéteszessé válhat egy gyermek, akár 6 hónapos kortól, ha a családjában senki sem érintett.
Bepisil? Mérj vércukrot! a Szurikáta Alapítvány kampánya
A bevezetőben kiemelt szövegrészlet a Szurikáta Alapítvány a diabéteszes gyermekekért aktuális projektjéhez készült, amely a civil szervezet szakemberek bevonásával, velük együttműködve Bepisil? Mérj vércukrot! című kampányában az 1-es típusú diabétesz korai felismerésére összpontosít.
A Szurikáta Alapítvány hivatásának tekinti, hogy az 1-es típusú diabétesszel érintett gyermeknek és családjaiknak segítséget nyújtson a mindennapok könnyebbé tételében otthon éppúgy, mint a gyermekintézményekben. A tíz évvel ezelőtt indult kezdeményezés, amely egyszemélyes küldetésként született, hiszen az alapítvány elnöke, Kocsisné Gál Csilla maga is érintett szülő, egy 1-es típusú diabétesszel élő kislány édesanyja, mára egy sorstárs önkéntesekből és szakemberekből álló csapatként dolgozik.
Tevékenységük igen szerteágazó. Hiszen azok között szerepel többek között a Nem vagy egyedül! kórházlátogató program, amely keretében sorstárs szülők keresik fel a frissen diagnosztizált diabéteszes gyermekek családjait még a kórházi ágy mellett, támaszt nyújtva a kezdeti, különösen nehéz időszakban.
Emellett diabétesz tanodát működtetnek pedagógusok számára és gyermekfoglalkozásokat vállalnak, hogy elfogadó közösséget teremtsenek az érintett gyermekek számára, miközben kistársaikat is támogatják a megismerésben és az elfogadásban.
Nemrégiben indított kampányuk pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a bepisilés lehet az 1-es típusú diabétesz első tünete, hát ne késlekedjünk, ha bepisil a kicsi, mérjünk vércukorszintet!
Kocsisné Gál Csilla
Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért vezetője
(X)