Vannak olyan párok, akik elhatározzák, hogy gyermeket szeretnének, és vágyuk rövid idő alatt teljesül (ebbe a szerencsés csoportba tartozom én is). Vannak, akik rákészülnek a fogamzásra, és családtervezési programban vesznek részt. Vagy azért, mert tudatosan szeretnék megtervezni a terhességet, és felkészíteni magukat egészségileg is a gyermekvárásra, vagy mert valamiért nem érkezik a vágyott gyermekáldás.
A családtervezési programban nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, hiszen amellett, hogy a tervezett baba egészségét is védik, olcsóbb és kímélőbb, mint később esetleg átélni a betegséget. A kivédhető betegségek ellen ezért oltásokat javasolnak a babát tervező pároknak. Új sorozatunkban az OGYEI segítségével a prevenció témáját járjuk körbe, ennek első része a családtervezés és a védőoltások.
A Családtervezési Program
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) keretében működő Családtervezési Program három lépcsőből áll, mely konzultációból, laboratóriumi vizsgálatokból és pszichológiai tesztekből tevődik össze. A program részei:
- Családtervezési alkalmassági vizsgálat
- Felkészülés a fogamzásra
- A koraterhesség fokozott védelme
A Családtervezési Program lényege, hogy a tervezett terhesség előtti 3. hónaptól a fogamzást követő 3. hónapig biztosít speciális figyelmet, vizsgálatokat, konzultációt, szükség esetén kezelést a leendő kismamáknak. A gondozást főképp speciálisan képzett védőnők végzik. A 12. terhességi hét után a páciens zárójelentéssel átkerül a terhesgondozóba, ahol a terhesség további követése történik. Az alapellátáshoz speciális orvosi konzultációk (genetika, nőgyógyászat, andrológia) tartoznak, amelyet a leendő szülők szükség szerint vehetnek igénybe. Kiemelt figyelmet fordítanak az anyai betegségekre, hiszen ilyenkor az általános kockázaton túl specifikus kockázattal is számolni kell. Ezen belül is egyedi a pszichológiai és a pszichiátriai konzultáció, amelynek fő céljai a szülés utáni depresszió megelőzése.
A program egyik fő célja a veleszületett rendellenességek kiszűrése. A veleszületett rendellenességek egyharmada kivédhető a fogamzást megelőző gondozás során, tehát az optimális megoldás a megelőzés. A rendellenességek kezelése igen magas költségigényű (nagy terhet jelent a család és az egészségügyi rendszer számára egyaránt), amely a megelőzésükre fordított költségeknek a sokszorosa. Az iparosodott országokban a csecsemőhalálozás 20-25 százalékát a veleszületett rendellenességek okozzák, egyben a vezető halálokok közé tartoznak.
A Családtervezési Program fontos része a védőoltásokról szóló felvilágosítás is. A Szent László Kórházban működő Védőoltási Szaktanácsadóban részletes tájékoztatás kapható a védőoltással jelenleg megelőzhető fertőzésekről mind a családtervező, mind gyermeke számára. Cél, hogy még a fogantatás előtt legyen lehetőség a várandósság alatt esetleg komoly kockázatot jelentő, ma már védőoltásokkal elkerülhető fertőzések elleni megfelelő védettség kialakítására.
A várandósság alatt közismerten kockázatot jelenthet például a rubeola fertőzés, ám jelenleg, éppen a gyermekeink oltottságának köszönhetően, legkevésbé ettől a betegségtől kell tartani. Nem annyira közismert viszont a bárányhimlő várandósság alatti kockázata mind a magzatra, mind a várandós asszonyra, ha a kismama korábban nem esett át a fertőzésen, vagy nem kapott ellene védőoltást. Az a családtervező, például, aki még tudomása szerint nem esett át bárányhimlőn, (nincs a vérében védettségre utaló ellenanyag), kaphat védőoltást.
Fontosnak tartják a „fészek”, azaz a születendő gyermekkel együtt élők védettségét, ezért mind az influenza elleni, mind a fiatal szülők szamárköhögés elleni védőoltását ajánlják. A szamárköhögés esetében egyetlen emlékeztető oltás ajánlott a leendő szülőknek annak érdekében, hogy az egész Európában újra felbukkanó fertőzés ellen a gyermekkori védőoltásaikból még meglévő, de már igen alacsony szintű védettségük felfrissülhessen.
(Forrás: OGYEI hírlevél)
Tünde
