A babakocsis futás olyan anyáknak ajánlott, akik a kisbabájuk mellett sem szeretnének lemondani a napi sportról. Csak egy jó babakocsi kell hozzá, meg némi elszántság.

''Moeder met kinderwagen' Haarlemmerstraat Amsterdam' photo (c) 2011, FaceMePLS - license: http://creativecommons.org/licenses/by/2.0/Itthon nem olyan népszerű ez a mozgásforma, mint külföldön, ahol teljesen megszokott látvány a babakocsival futó anya. 

Nem vagyok egy fanatikus sportoló, de mindig is szerettem mozogni valamit. Imádok futni, kikapcsol és teljesen megnyugtat. Öt éve, mikor az első fiam született, nem volt igényem a heti egy alkalomnál több futásra. Ilyenkor a férjem vigyázott a babára, és szabad voltam fél-egy óra erejéig. Igaz, a babakocsija sem tette lehetővé, hogy vele fussak. Ha csak a busz után kellett szaladnom pár métert, már akkor is beremegtek az első kerekek.

Másfél éve megszületett második kisfiunk és nagyon megváltoztak a mindennapjaink. Az első hetek-hónapok nagyon húzósak voltak. Külföldön élünk, segítség nélkül egy meglehetősen sokat dolgozó apukával. A baba féléves korában éreztem, hogy mozognom kell valamit, máskülönben nem bírom elviselni a napi kihívásokat. Kikapcsolódásra volt szükségem. Az “örök hó és jég birodalmában” télen nem is gondoltam a futásra. Tornáztam és az elliptikus tréneremet amortizáltam, este, mikor a babák már aludtak. Lassan (nagyon lassan) beköszöntött a tavasz és futócipőt elővéve elkezdtem újra futni. Délután, miután a férjem hazaért, ő vigyázott a nagyobbikra, én pedig a kisebbikkel, babakocsival elmentem futni. A babának nagyon tetszett, mozgott a babakocsi a feneke alatt, és jókat aludt. Elmesélhetetlen, mennyire jól éreztem magam tőle. Egyedül voltam a gondolataimmal, senki nem szólt közbe, senki igényeit nem kellett kielégíteni, teljesen kikapcsolt és megnyugtatott.

Nem állítom, hogy ez a legjobb megoldás, de nálunk bevált. Természetesen sokkal jobb, ha valakinek van lehetősége egyedül elmenni sportolni. Nálunk az akkor 9-10 hónapos meglehetősen aktív gyerekkel, aki délutánra nagyon felpörgött, de az ágyában nem aludt el, a babakocsis megoldás működött. Nyáron mehettem egyedül is, esténként, miután a gyerekeket lefektettük simán belefért még a futás is. Este 11 órakor még sütött a nap. Heti háromszor futottam 5-6 km-t.

Sajnos amilyen hosszú a tél, annyira rövid a nyár. Hamar vége lett a hosszú és világos nappaloknak. Mire a férjem hazaért a munkából, már sötét volt. Ilyenkor nem volt kedvem sehova sem menni, más megoldást kellett találni. Délelőtt a nagyobbik fiú oviban van, csak a kicsivel vagyok itthon, és ekkor megint visszatértünk a tavasszal olyan jól működő babakocsis futáshoz. Hétvégenként természetesen most is egyedül megyek, de hétközben jól működik a babakocsis futás.

Otthoni családtagok nagyot néztek, mikor meséltem nekik, hogy babával futunk. Itt külföldön ez teljesen megszokott dolog, nem néznek rossz szemmel vagy csodálkozva az emberek az utcán. Többször szoktam találkozni egy dupla babakocsival szaladó apukával.

Amennyiben mozogni szeretne valaki, de közben nincs kire hagyja a vele otthon lévő babát, ez is egy jó lehetőség. Nem, most sincs speciális futásra kialakított babakocsink, egy teljesen hétköznapi, elöl kisebb, de bolygósítható, hátul nagyobb kerekekkel rendelkező babakocsival szaladok.

Próbáljátok ki, lehet, hogy nektek is beválik.

siili