22. hét
A múlt héten még két napot ment a Nagy bölcsibe, ahova annyira gyorsan beszokott, hogy csak pislogtam meglepettségemben. Ugyanis harmadik nap már integetett, és elég volt érte mennem. Méghozzá annyira, hogy még csak nem is sírt utánam. Sőt! Mikor odaértem, csak behívott, hogy menjek és játsszunk még vele, amikor pedig kértem, hogy menjünk haza, nem akart jönni. Még szerencse, hogy vittem az „átkozott” motort, ezzel rá tudtam venni az indulásra.
Hiszti
Igen ám, de jött a hétvége és vele a feketeleves. Szombaton nagyban készültünk reggel, hogy megyünk, megköszöntjük Papát a szülinapján, erre a Nagy egy olyan félórás hisztit csapott a semmin, hogy el se akartam, hinni, hogy ez ő. Pontosan azon, hogy nem engedtem meg neki, hogy az ágyunkon igya meg pohárból az almalevet. Gyakorlatilag vigasztalhatatlan volt, se a figyelemelterelés, se az alkudozás nem vált be. Aztán maradt az egyetlen lehetőség, amivel próbálkozni szoktam, ha már semmi nem segít: a figyelmen kívül hagyás. Ez néhány perc után hatott, és az ágyunkon magából kikelt kisasszony végre lenyugodott.
Nem is hiszti
Kérte, hogy bújjak hozzá és simizzem, puszilgassam. Én meg odafeküdtem és simogattam a hátát. Mikor láttam, hogy újabb fél óra telt el, kezdtem ideges lenni, hogy sose fogunk elindulni, és ekkor tűnt fel, hogy még mindig milyen meleg a gyerek. Először azt hittem, hogy a tombolásban melegedett ki, de furcsa volt, hogy ennyi idő után is milyen meleg. Mondtam is Apának, mielőtt elindulunk, én inkább mérnék neki egy lázat. És milyen igazam lett! Majdnem 39 fokos láza volt. Kissé bűntudatom is lett, hogy én meg itt veszekszem szegény gyerekkel, miközben ő meg csak beteg. Viszont a hiszti előtt annyira normálisan telt minden, semmi baja nem volt, az egész derült égből villámcsapásként ért minket.
A bűntudaton gyorsan át is léptem, és átváltottam betegápoló üzemmódba. Nagyon rossz volt, mert hiába adtuk neki a lázcsillapítót, csak nem akart sokkal lejjebb menni a láza. Este még a hűtőfürdőt is be kellett vetni, amikor is a lázcsillapító beadása után is 39 körül maradt a láza. Ez végre hatott, és lement hőemelkedésre, viszont a fél éjszaka továbbra is lázasan telt. Végül az éjjel 2-kor beadott gyógyszerrel lement a láza, reggel is csak hőemelkedése volt, és végül nyom nélkül elmúlt az egész láz. Érdekessége, a betegségnek, hogy semmi egyéb tünete nem volt csak a láz.
Az egész család lebetegedett
Ellenben nekem és a férjemnek kezdett még szombaton kaparni a torkunk. Először azt hittem, hogy ez csak azért van, mert beteg a gyerek, és jól bebeszélem magamnak, hogy beteg leszek én is, mint minden ilyen alkalommal. De ahogy teltek a napok úgy lettem egyre rosszabbul. És a férjem is. Ráadásul nyoma sincs egyelőre a javulásnak, igaz, sok mindent nem is tudok tenni azért, hogy hamarabb elmúljon. Kedden akartam engedni a Nagyot bölcsibe, hiszen neki semmi baja nem volt már a hétvégi betegség után, ám kedden reggel már neki is köhögéssel indult a nap, így maradt szépen itthon velem.
Nem tudtam, hogy most elkapta, vagy ez még ugyanaz a betegség, de jobbnak láttam nem lefertőzni általa az egész csoportot. Orvoshoz még nem vittem, eleinte a lázas állapot elmúlt, és hétfőn nem is lett volna mit mutatni az orvosnak, most meg, csak azért, mert köhécsel, nem viszem. Igazából attól tartok, hogy csak még betegebben hoznám haza a sok influenzás beteg gyerek közül. Ha nem javulna, akkor kénytelen leszek, de egyelőre kivárok, főleg, hogy én is nagyon rosszul vagyok és arra is alig tudom rávenni magam, hogy legalább egyszer levigyem sétálni, levegőzni napközben.
Gyomorfájás
A hétre tervezett cukorterhelésem átkerült a következő péntekre, ezáltal a terhesgondozás is csúszik egy hetet. De hogy pénteken, hogyan megyek el reggel 7-re a kórházba, azt még nem tudom. Rágondolni is rossz. A vérképem meg ilyen betegen biztos gyönyörűen fog mutatni. Legalább a hátfájásom a héten nem jelentkezett, ennek kifejezetten örülök, helyette jött valami újfajta gyomorfájdalom. Gondolom, ez lehet a gyomorsav, de nem vagyok benne biztos, mert még soha (az első terhesség alatt sem) találkoztam ezzel az érzéssel. Ez egy furcsa, feszítő vagy nyomó, és nagyon kellemetlen érzés, ami étkezések után lép fel. Gondolhatnám, hogy Mini Pötty okozza, azzal hogy nyomja a szerveimet, de az uraság annyira lenn tanyázik továbbra is, hogy ezt kizártnak tartom. Majd erre rákérdezek a dokinál, ha nem felejtem el. Mert mostanában megint kezd minden kiesni a fejemből. Lehet, kellene egy notesz.
Mi legyen a neve?
Nagyon gondolkodunk a neveken is, de egyszerűen nincs meg az igazi. Tegnap már abban maradtunk, hogy bizony kinyomtatjuk a neveket, és mind a ketten szövegkiemelővel végigmegyünk rajta, kiemelve azokat, amik tetszenek, és másik színnel azokat, amik talán szóba jöhetnek. A közösekből meg választunk. Nem is gondoltam, hogy ennyire nehéz fiúnevet találni. Ráadásul kettő kell, mivel a lányunknak is két keresztneve van. Így elég sok kritériumnak kell megfelelnie: azon kívül, hogy mind a kettőnknek tetszetős név legyen, mind a két név legyen rövid, legyen becézhető, lehetőleg ne a leggyakrabban adott nevek közül válasszunk, és lehetőleg adja azt a dallamosságot és jóérzést, amit a lányunk nevével sikerült elérni. Szóval kb. lehetetlen, muszáj lesz kompromisszumot kötni, és egy vagy néhány kritériumból engedni, mert a végén nem lesz szegény gyereknek neve.
Pedig a Nagy neve olyan könnyen meglett. Második neve is csak azért lett, mert a férjem szerint a vezetéknevünk és a választott keresztnév túl rövid lett, így egy jól hangzó második nevet is kapott a végére. Ez utóbbinak jelentősége nem volt, tényleg a hangzásra mentünk rá. Nem baj, még van bőven idő, de megmondom őszintén, már nagyon szeretném nevén nevezni, nem mindig Öcsinek, Tesónak vagy Kicsinek hívni.
Krikett
Bezzeganya az Instagramon!
Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz.
Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>
Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
