A gyerekek (és szüleik) életében fontos mérföldkő az iskolakezdés, ezért érdemes megfelelően felkészülni rá. Sokak számára a felkészülés elsősorban tájékozódást jelent, ehhez kívánok segítséget nyújtani az alábbiakban négy részes írásommal.
Az első részben összeszedtem, milyen kérdések mentén kell egyáltalán tájékozódni és honnan gyűjthet a szülő információt ezekkel kapcsolatban. Ezt követően az iskolába lépéssel kapcsolatos jogi szabályozási környezetet tekintjük át röviden, hiszen ez egy olyan keretet ad ennek az érzelmekkel sokszor nagyon erősen átitatott kérdésnek, ami fogódzót és korlátot is jelenthet, de mindenképpen alapjaiban meghatározza, mit is tehetünk. A harmadik részben pedig az iskolára való érettség vagy felkészültség fogalmát tekintjük át. Az utolsó részben pedig az iskolaválasztásról írok abból kiindulva, hogy mi is az, amit a gyermeknek meg kell az iskolában tanulnia és ebből következően mit nyújtson az iskola?
II. rész
Az iskolakezdésre, tankötelezettségre vonatkozó szabályozást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza. Eszerint: a gyerekek abban az évben, amelyben augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltik, illetve legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válnak.
A tankötelezettséggel, iskolakezdéssel kapcsolatos másik alapvető jogszabály a 20/2012-es EMMI rendelet. Ebben olvashatjuk, hogy a fentiek alapján tankötelezett korú gyermekkel kapcsolatban az óvoda szakmai döntést hoz arról, hogy érett-e már a gyermek az iskolára. Sok kisgyerek esetében az iskolába lépés egyértelműen a gyerek legfőbb érdekét szolgálja, mert az óvodai évek tapasztalatai alapján, szülei szerint és saját maga szerint is alkalmas már arra, hogy iskolás legyen. A következő részben áttekintjük az iskolaérettség összetevőit, de ezzel kapcsolatosan megemlítendő alapvető jogi dokumentum a 363/2012-es kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, ami többek között azt is leírja, hogy a gyermek milyen fejlődési jellemzőkkel rendelkezik optimális esetben az óvodáskor végén, az iskolás kor kezdetén.
Mivel a gyerekek között nagy egyéni különbségek lehetnek ebben a kérdésben is, sok olyan gyereket is találunk, akinél nem ilyen egyértelmű, hogy még az óvodában vagy már az iskolában van-e a legjobb helyen. Ilyen esetben az óvoda szakértői vizsgálatot kezdeményez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál. Fontos tudni, hogy ezt maga a szülő is kezdeményezheti ugyanitt. (A pedagógiai szakszolgálatok olyan komplex, oktatást-nevelést segítő intézmények, ahol gyógypedagógusok és pszichológusok dolgoznak együtt többek között ilyen vizsgálatokban, de nagyon sok ellátási feladatot, pszichológiai és tanulási képességek fejlődését segítő fejlesztő munkát is végeznek. Állami finanszírozású vagyis adóforintokból fenntartott intézmények és területi felosztásban működnek, tehát a gyermek lakcíme vagy az óvodája-iskolája szerint adott intézményt keresheti fel a szülő.)
Amennyiben az adott gyermek az év augusztus 31-éig a hetedik életévét tölti be, akkor már csak a pedagógiai szakszolgálatban végzett iskolaérettségi szakértői vizsgálat döntése alapján maradhat további egy évig óvodában a gyermek.
Hasonló elv alapján ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget hatéves kora előtt éri el, a szakértői bizottság vizsgálata és döntése alapján mehet iskolába.
A pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottsági tevékenység keretében vizsgálhatják meg a fenti esetekben azt, hogy a gyermek számára szükséges-e további egy év óvodai nevelés. Ez olyan komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatot jelent, ahol a szakemberek egyéni és csoportos vizsgálati helyzetekben, különféle eszközökkel mérik fel, hogy az adott gyermek hol tart az iskolába lépéshez szükséges készségek, képességek fejlődésében, várhatóan képes lesz-e helyt állni az első osztályban. A szakértői vizsgálat eredménye lehet az is, hogy a gyermek iskolába mehet ugyan, de emellett valamilyen specifikus ellátást is javasolnak számára, ami lehet logopédiai, iskola-vagy óvodapszichológiai ellátás. (A pedagógiai szakszolgálatok működésével kapcsolatban a 15/2013-as EMMI rendeletet érdemes átolvasni.)
Fontos tudni, hogy a nevelési-oktatási intézmények csak a pedagógiai szakszolgálatokban végzett szakértői vizsgálatok eredményeit fogadják el. Ez azt jelenti, hogy a szülő által közvetlenül finanszírozott ellátási formákból (magánrendelésben felkeresett pszichológus, gyógypedagógus) érkező írásos véleményekkel, szakvéleményekkel ez nem váltható ki. Természetesen tájékoztatásként a szülő számára vagy az iskolai, óvodai pedagógusok számára hasznos lehet egy-egy magánúton elvégeztetett iskolaérettségi vizsgálat eredménye, de nem használható fel arra, hogy a gyermek így óvodában maradhasson vagy iskolába léphessen.
Ha a döntés megszületett és a gyermek iskolába mehet, akkor szintén lényeges szülői feladat, hogy március 1. és április 30. között be kell őt íratni a választott vagy a lakóhelyi körzet szerint illetékes alapfokú oktatási intézménybe – és ha ez is megvan, akkor már nincs más hátra, mint végre kissé hátradőlni és pihenni, azután pedig elkezdeni a lelki-fizikai felkészülést az iskolás életre.
Nagy Éva pszichológus
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
