Ebben a részben arról értekezünk, hová tesszük a gyerekeinket, amíg főállásban otthon vagyunk, és hogy oldjuk meg ugyanezt, ha beszippant a munka világa.

Sajnos a kérdőív számos gyerekbetegségtől szenvedett és ennél a kérdésnél például tévedésből nem lehetett több válaszlehetőséget is bejelölni. Az eredményeket ennek ellenére itt közzétesszük, de kérünk titeket ha van kedvetek hozzászólásokban árnyaljátok a képet, írjátok le mi a véleményetek a témák kapcsán.

A GYED-en, GYES-en levő száz nő közül negyven a nagyszülők segítségére apellál, ha gyerekcsőszre van szüksége, de 32 százalékuknak nincsen rendszeres állandó segítsége ezekben az években.  Az önkormányzati bölcsőde, óvoda is megoldás lehet, a válaszadók 12,2 százalék eséllyel itt tudják biztonságban a kicsiket. Rendszeres  fizetett segítség, vagy magán bölcsőde, óvoda igénybevevői majdnem pont feleannyian vannak (6,4%) mint azok, akik „ingyenes” önkormányzati intézményekbe járatják gyermekeiket.  

Háromévesnél fiatalabb utódaikat a kilencszázegynehányból csak öt család bízza távolabbi rokonok, barátok, szomszédok felügyeletére.

A munka világába való visszatérésnél is az egyik legfőbb probléma, hogy nehéz megfizethető, a rendszeres munkavégzést lehetővé tevő napközbeni gyermekfelügyelet szerezni. A szülők 11,5 százaléka sehogyan nem is tud ilyenre szert tenni, mert úgy tűnik, sajnos minden lehetőség túl sok pénzbe kerülne. Magán bölcsi, ovi nevelői 16,6 százalékunk gyerekeire felügyelnek, egyéb fizetett segítséget majdnem nyolc százalékunk vesz igénybe. Nagyszülők vagy más rokonok, barátok megbízható és állandó segítségére - nem fizetős formában – kevesebb, mint 15 százalék apellál.

Nem meglepő módon a legtöbben – a szülők közel fele - az önkormányzati intézményekben helyezik el gyermekeiket munkaidejük alatt.

Aztán elindul a munkahelyi mókuskerék. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a gyerekbetegségek időszaka is. Ahhoz, hogy a betegápolás teljes idejére ne kelljen táppénzre mennie 41.7 százalék ismét a nagyszülőket tárcsázná, és ugyancsak tízből három szülő (30.2%) nem tudna mit tenni, mert egyszerűen nincsen lehetősége egy napot is megúszni a gyerek miatti táppénz-kényszerből. A tömm bmint kilencszázból tizenhét nő (1.8%) távolabbi rokonok, barátok, szomszédok felügyeletére bízná beteg vagy lábadozó gyerekét, míg 8.3% százalék fizetett segítséget venne igénybe. A másik szülőre (lévén a kitöltők főleg nők: az apára) 18 százalék számíthatna a gyerek miatti táppénz idején.

 A gyerekek szerencsére gyorsan gyógyulnak, ám az óvodai nevelésnélküli napok, a téli és nyári szünetek megint csak problémát jelentenek. Méghozzá elég jelentőset. Éppen ez indokolhatja, hogy ha zárva van a bölcsőde, óvoda, iskola, a legtöbben azt szeretnék ha ezekben a kényszerszünetekben inkább otthonról dolgozhatnának (35.6%). A legkevesebben ellenben - mindössze 29 fő - nem a munkát vinnék haza, hanem a gyereket vinnék be a munkahelyükre. Az intézményekben minden munkanapon kötelező nyitva tartást 16.7%, a kötelező ügyeletet 20.9% preferálná.

Jó ötletnek tartotta a válaszadók 15,6 százaléka a munkáltatók ösztönzését, hogy évente meghatározott számú munkanapon hozzájáruljanak a dolgozók gyerekeinek felügyeletéhez, tehát például fizetett segítség, vagy magánintézményi díjak kifizetéséhez. Ehhez hasonlóan munkáltatói, önkormányzati, vagy állami hozzájárulást valamilyen a „gyerekcsősz-utalvány” bevezetését támogatná a nők 8 százaléka.

 És mint a fentiekből is látszik, már csak logisztikailag is nehezebbé válhat több gyerekkel a munkavállalás, ez mégsem befolyásolta a többséget. A szülők negyede nem tudatosan döntött a második gyermek megszületésének időpontjáról. A nők 39.1 százaléka ellenben kifejezetten úgy tervez/tervezett második, többedik gyereket, hogy a gyerekek között ismét legyen lehetősége visszamenni dolgozni. Nem sokkal vannak kevesebben (35.6%) azok, akik épp ellenkezőleg vélekednek, és igyekeztek/igyekeznek minél korábbra időzíteni újabb gyermekük születését, hogy ne kelljen kétszer kivonulni a munakerő-piacról.

A gyerekvállalási döntéseink meghozatalában az előzőleg taglalt munkaerőpiacot figyelő „mikor a jobb szülni” játékon kívül az állami támogatások, kedvezmények is befolyásolják. Ezek közül is a nők legfontosabbnak a GYED-GYES intézményét ítélték (31%), de a fentieket figyelembe véve talán nem meglepő, hogy előkelő második helyen az ingyenes bölcsődei, óvoda hely (21.1%) szerepel. A családi adókedvezményt 13.7%, a hároméves munkahelyi védelmet 6.3%, míg a szocpolt 1.7% érzi figyelemre méltónak e szempontból. A nők kicsit több mint negyede viszont úgy gondolja a fentiek egyike sem befolyásolja tervezett gyerekei számát, megszületését. 

A következő és egyben utolsó írásban az egyik legérdekesebb témát, jelesül azt, hogy „jó ötlet-e ha a gyerek apja megy GYES-re” boncolgatjuk majd.