Parlamenti zárószavazásra vár Magyarország új alaptörvénye. A jövő alkotmányaként aposztrofált szöveg bevezetője szerint “együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet”. Hogyan tekint az alaptörvény a nőkre, gyerekekre, és általában a gyermeket nevelő polgárokra? Januártól tényleg alapjaiban megváltozik majd az állam és a családok viszonya? Mik a jogaink, kötelességeink, és mely területeken biztosít védelmet az állam nekünk és gyermekeinknek?
„A nők és a férfiak egyenjogúak”
A korábbi részletes leírás helyett, hogy mi mindenben vagyunk egyenlőek, az alaptörvénybe ez a tőmondat került. Az egyenjogúság megvalósulásához szükséges az állam segítsége. Addig is „Magyarország külön intézkedésekkel védi a ... nőket” Ezt érvényesítve az új alkotmány lehetőséget ad arra, hogy “a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel” az állami nyugdíjjogosultság feltételeinek megállapításakor a nők számára kedvezzen. (Praktikusan ez azt jelenti, hogy a már hatályos jogszabály szerint negyven év jogosultsági idő után minden nő nyugdíjba mehet, amelybe beleszámít többek között a gyeden, gyesen töltött idő is.)
Az alkotmányszöveg szerint a dolgozók jövedelmét munkájuk mennyisége és minősége határozza meg, bár tilt mindenfajta hátrányos megkülönböztetést, azonban a munkavégzés kapcsán az egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jogot az új alaptörvény külön már nem említi.
„A házasság férfi és nő között…létrejött életközösség”
Ez a meghatározás jogilag semmit nem változtat a jelenlegi helyzeten, mégis vitákat gerjesztett. Az azonos nemű párok számára a regisztrált élettársi kapcsolat intézményét biztosítja az állam, viszont XXI. század ide vagy oda, e szerint nem várható előrelépés az egyenjogúság felé. Erről már volt szó a Bezzeganyán.
„Magyarország védi… a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”
”Magyarország támogatja a gyermekvállalást.”
„A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.”
Egy régebbi posztban már felvetettem a kérdést, miért nem vállalunk annyi gyereket, amennyit szeretnénk. A szakértők és a felmérések is a kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyozták. Az anyasági ellátások és a lakhatás állami támogatásának korlátozásai hozzájárultak a születésszám visszaeséséhez. Állami célként (tehát nem alapvető jogként) fogalmazza meg a szöveg „az emberhez méltó lakhatás” feltételeinek biztosítását mindenki számára. Hogy a fenti passzusok, vagy a dolgozó szülők anyagi terheinek csökkentésére alaptörvénybe foglalt adókedvezmény segít-e meghozni a gyermekvállalási kedvet, majd meglátjuk.
Szülők
Az anyasági támogatások mellett újdonságként az apák munkahelyi védelmét is tartalmazza az alaptörvény. Alkotmányos garanciát erre eddig csak a nők és a fiatalok kaptak, most már a gyermeket nevelő férfiakat is védelemben részesítik.
Az új alkotmány szerint a szülők kötelessége a gyermekeikről való gondoskodás, és ennek részeként a gyermekek taníttatása. A családi pótlékot megvonhatják az iskoláztatási kötelezettségüket nem teljesítő szülőktől. Ezt is megvitattuk már.
Az úgynevezett szülőtartás már régebb óta létezik, a családjogi törvény részletesen szabályozza rokontartások cím alatt. Most magasabb rendű jogszabályban deklarálják, hogy idős korunkban, ha rászorulunk, eltartásunkra kötelezhetik a gyermekeinket.
Korábban itt olvashattatok a kérdésről.
Magzatok, gyermekek, fiatalok
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg".
Az új alkotmány talán leginkább vitatott passzusa. Éles viták eredményeként ez a kompromisszumos megoldás került bele a szövegbe. Mégsem tűnik véglegesnek. Elméleti szempontból nézve nem vezet az abortusz jelenlegi szabályainak szigorításához. Azonban ha egy konkrét beadvány kapcsán az Alkotmánybíróságnak kell majd értelmeznie a fenti mondatokat, és a testület úgy dönt, hogy az alaptörvény a magzat jogalanyiságát mondta ki, akkor alkotmánysértőnek minősülhet a jelenlegi abortusztörvény, és az országgyűlésnek ez esetben mégiscsak szigorítania kell a hatályos szabályozást.
Két posztban is körbejártuk a kérdést.
Az új alkotmány garantálja mindenki számára az ingyenes általános és középfokú oktatást. (A jelenlegi – a felsőoktatással együtt – csak a képességek szerinti hozzáférhetőségről ír, ingyenességet csak az alapfokú oktatásnak garantálva.)
„Gyermekek foglalkoztatása... törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.” Továbbá az állam biztosítja a dolgozó fiatalok munkahelyi védelmét.
Jövő nemzedékek
Az egészséges környezet, a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség és a kulturális értékek ”a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése” az alaptörvény szerint közös kötelességünk. Továbbá speciális kétharmados törvény szabályozza a nemzeti vagyon kezelésének szabályait. Mindezek védelmét az Alapvető jogok biztosának egyik helyettese látja majd el.
Végül egy kérdés: elég ez nekünk, vagy vannak ötleteitek, mi is kéne még? Nekünk talán másik fej, mert mire ezt megírtuk, a miénk tele lett rég...
Forrás:
Citabella, Center
